174426. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított égésállóságú műanyaghabok előállítására
3 174426 4 çzenkivül egy ..savas" katalizátort az aminoplaszt-előkonden/átumtöl elkülönítve teszünk hozzá a poliizocianáthoz. Emellett nem követelmény, hogy az aminoplaszt-komponensből a vizet eltávolitsuk. Különösen meglepő az. hogy a savas térhálósítás akkor is teljesen kielégítően megy végbe, ha a reakcióelegy poliolokat tartalmaz, mivel - ahogy már említettük eddig az a nézet uralkodott, hogy a ..savas" térhálösítók a poliizocianát-poliol-rendsz.erben a poliuretánképződést elodázzák. A találmány tárgya tehát eljárás javított égésállóságü műanyaghabok előállítására aminoplasztgyanták legalább bifunkeionális szerves izocianátokkal és adott esetben poliolokkal való kondenzálásával. a találmány szerinti eljárást az. jellemzi, hogy a karbamidnak és/vagy melaminnak formaldehiddel alkotott aminoplaszt-előkondenzátumok vizes oldatait. amelyek 1 súlyrész. vízre számítva. 0.5 20 sűlyrész aminoplaszt-előkondenzátumot tartalmaznak. 20 és 100 °C közötti hőmérsékleten, savas katalizátor jelenlétében, amelynek mennyisége 0,01-2. előnyösen 0,05 1 súlyrész 1 súlyrész poliizocianátra vontakoztatva, poliizocianáttal és adott esetben poliollal kondenzáljuk, emellett az előkondenzátum : poliizocianát aránya 0,20-15. előnyösen 1-13:1 és a savas katalizátort az aminoplaszt-előkondenzátumtól elkülönítve adjuk a poliizocianáthoz. illetve ennek az előkondenzátunimal és/vagy a poliollal alkotott elcgycihez. Aminoplaszt-elűkondenzátumon olyan vízoldható N-metilolvegyületeket értünk, amelyek karbamid-formaldehid- és/vagy melaminformaldehidgyanták kiindulóanyagként ismeretesek. Ezek a találmány szerint alkalmazott előkondenzátumok korlátlanul vízoldhatók vagy legalábbis a találmány szerinti víz-mennyiségben oldhatók. Ilyen tipikus előkondenzátumok például a Houben-Weyl: „Methoden der organischen Chemie" című szakkönyv (Georg Thieme Verlag) 14. kötet 348. oldalán (karbamid). valamint 365. oldalán (mélamin) leírt vegyületek. Az. aminoplaszt-komponensnek molekulánként legalább egy. előnyösen molekulánként átlagosan két CEGOH-csoportot kell tartalmaznia. Az aminoplasztképző-formaldehid mólaránynak karbamid esetében célszerűen 1-nél nagyobbnak, melamin esetében pedig 2-néI nagyobbnak kell lennie. A nagy formaldehid-felesleg mindenképpen előnytelen, de ezért az NH-csoportok mindegyikének a H-atomja CH, OH-csoporttal helyettesíthető. Ezen túlmenően az ilyen előkondenzátumok előállításának a pH-beállítástól és a reakcióhőmérséklettől függő számos változata ismert, ahogy ezt a „Kuststoffhandbuch" X- kötet (Carl Hanser Verlag) 1966. 151. oldal is leírja. A beállított pH-érték aránylag tág határok között változtatható, a mólarány a találmány szerinti eljárásnál szintén nem döntő jelentőségű tényező. A találmány ' szerinti eljárás során számos, kereskedelmi forgalomban levő formaldehid-karbamid. illetve formaldehid-melamin előkondenzátum használható. Minél kisebb sűrűségű az előállítandó habanyag, annál alacsonyabb kondenzációs fokúnak kell az alkalmazott előkondenzátumoknak lenniök. Az előkondenzátum oldatának víztartalma annyiban fontos, amennyiben annak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megfelelő mennyiségű izocianáttal elegendő mennyiségű C02-t képezzen a megfelelő ..vegyi" hajtóhatás létrehozására, másfelől a víztartalom nem lehet olyan nagy, hogy a képződött hab ismét összeessen. Általában olyan aminoplaszt-oldatok alkalmazhatók. amelyek 0,5-20 súlyrész aminoplaszt-előkondenzátumot tártálnraznak 1 súlyrész vízre számítva, azaz minden kereskedelmi forgalomban levő előkondenzátum-oldat használható. Az eddigi technika állásával ellentétben tehát felesleges, hogy az oldatokat a víztartalom csökkentése érdekében felhasználásuk előtt bepároljuk. Ami az aminoplaszt-előkondenzátumokkal reagáltatandó szerves izocianátokat illeti, ismeretesen nagy reakcióképességük miatt valamennyi, irodalomból ismert izocianát szóba jöhet, különösen azok. amelyeket mint habanyag-komponenseket az eddigiek során leírtak- Ilyen típusú vegyületeket sorol fel a 2 906 717 USA, valamint a 2 421 986 NSZK-beli szabadalmi leírás, illetve nyilvánosságra hozatali irat még részletesebben. Ahogy az előkísérletek mutatják, lényegében valamennyi alkalmazható a találmány szerinti eljárás keretében. Gazdaságossági és nagyipari hozzáférhetőségi okokból előnyös a 2,4- és a 2,6-toluiléndiizocianát (TD1). a szintén nyers 4,4'-difenilmetándiizocianát (MDI) és a polifenilén-polimetilénizocianát (PAPI) használata. Ezeket a termékeket a különböző gyártmányismertetők NCO-tartalmunkkal, viszkozitásukkal és hasonló tényezőkkel jellemzik. Amennyiben izomerek előfordulása lehetséges, mint például toluiléndiizocianát esetében, akkor az izomerek arányát is megadják. Ezek a jellemzők szakemberek számára megfelelő útbaigazítást adnak arra vonatkozóan, hogy melyik izocianátot célszerű alkalmazni. Lényeges *a találmány szerinti eljárás kivitelezhetősége szempontjából továbbá az aminoplaszt-előkondenzátum és az izocianát közötti súlyarány. Ezt úgy kell megválasztani, hogy a találmány szerinti katalizátorkombináció hatására egyrészt optimális kondenzáció menjen végbe a reakciópartnerek között, másrészt a habosító (hajtó)-reakció. vagyis az izocianátnak az aminoplaszt-előkondenzátum-oldatban jelenlevő vízzel történő reakciója és elegendő mennyiségű C02 képződése is optimálisan menjen végbe. • Azt találtuk, hogy a találmány szerinti eljárás célja leginkább akkor érhető el, ha 0.20—15 súlyrész. előnyösen 1-13 súlyrész aminoplaszt-előkondenzátumot veszünk 1 súlyrész izocianátra. Savas katalizátorokként különösen ásványi savak, így sósav, kénsav és foszforsav. középerős- erős szerves savak, így p-tolüolszulfonsav, hangyasav és oxálsav. valamint többázisú szervetlen és szerves savak sói. így a monoammóniumfoszfát vagy a citromsav mononátriumsója, továbbá az úgynevezett latens térhálósítók, például az ammóniumklorid, úgyszintén a Lewis-savak, így a bórtrifluorid és hasonlók jönnek számításba. Ezenkívül természetesén mindazok a vegyületek számításba jöhetnek, amelyek például a víztartalmú reakcióelegyhez való hozzáadáskor savakat képeznek, így például a főszforhalogén-vegyületek (PGl.i, POCl3 és hasonlók). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 1
