174383. lajstromszámú szabadalom • Villamos olvadóbiztosító betét
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 174383 JÉÉL Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1972. XII. 22. (Sí—1285) H 01 H 85/30 TMr Német Szövetségi Köztársaság elsőbbsége: 1971. XII. 24. (P 21 64 575.0) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. V. 28. Megjelent: 1980. VI. 30. Feltaláló: Szabadalmas: Schulz Richard mérnök, Burgweinting, Német Szövetségi Köztársaság Siemens Aktiengesellschaft, Nyugat-Berlín és München, az utóbbi a Német Szövetségi Köztársaság-ban Villamos olvadóbiztosító betét 1 A találmány tárgya villamos olvadóbiztosító betét, amelynek a betét ép vagy kiolvadt állapotát mutató jelzőszerkezete van. A betét házának homlokoldalain vannak a villamos csatlakozóelemek elhelyezve, amelyek között a házrészek által képe- 5 zett kapcsolótérben olvadóvezeték helyezkedik el. A betét olvadóvezetékével olyan segéd olvadószál van párhuzamosan kapcsolva, amelyhez jelzőelem van csatlakoztatva. Ismeretesek olyan biztosító betétek, amelyeknél !0 az olvadóvezeték a betét hengeres házába tengelyirányban van befűzve. Ilyen nagyteljesítményű késes biztosító betétet ismertetnek Medek Béla: Kisfeszültségű kapcsoló- 15 készülékek (Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1961) c. könyvének 267. ábráján, ahol a hengeres házra két oldalról késes csatlakozóelemeket tartalmazó elzárólapok vannak rácsavarozva. A házban a két csatlakozóelem között olvadószalagok és ezeket 20 körülvevő kvarchomok töltet van. Az elzárólapokhoz vannak hozzáerősítve a fogantyúként is szolgáló szerelvények és egy jelzőszerkezet. A megoldás szerelése bonyolult befűzést, kézi munkát igényel. Az elzárőlapokhoz hozzáerősített szerelvények a 25 jelzőszerkezetnek a házhoz való mechanikai rögzítését és egyben a jelzőszerkezetnek a csatlakozóelemekhez való villamos csatlakoztatását is végzik, ezért átmérőjük a villamos vezetéshez szükséges átmérőnél jóval nagyobb. A kiálló és fogantyúként 30 2 is szolgáló szerelvények üzem közben érintésvédelmi szempontból veszélyt jelentenek. Az ismertetett megoldásnál fellépő bonyolult szerelést az 1 928 970 számú NSZK-beli közrebocsátási iratban közölt olvadóbiztosító betétnél oly módon kívánták egyszerűsíteni, hogy a betét házát kétoldalról lezáró elzárólapok legalább egyikébe a késes csatlakozóelemtől az elzárólap széléhez vezető villamos vezetéket ágyaznak be, és ehhez a villamos vezetékhez kívülről hegesztik hozzá az olvadóvezetéket. A megoldásnál azonban a segéd olvadószálat hagyományos, csak kézzel végezhető befűzési technikával kell szerelni, mivel az az elzáróiatokba beágyazott vezetőelemekhez csatlakoztatott lezárótagok között egy külső laprugóval van kífeszítve. A megoldás további hátránya, hogy a külső hegesztés és a laprugó üzem közben feszültség alá kerül, ami érintésvédelmi szempontból kedvezőtlen. Az 1 438 053 számú NSZK-beli közrebocsátási iratban olyan olvadóbiztosító betétet ismertetnek, amelynél a betét műanyag háza és az olvadóvezetéket körülvevő ívoltó anyag között hőálló belső borítás helyezkedik el. Gyártás során az egy darabból álló műanyag házat erre a pl. kerámia vagy üveg anyagú belső borításra formálják rá. A betét állapotát jelző segéd olvadószál elhelyezésére és csatlakoztatására a leírás nem ad megoldást, azt hagyományos módon, pl. a műanyag házban kialakított furatban lehet elhelyezni. Ezáltal a betét 174383
