174343. lajstromszámú szabadalom • Eljjárás gyümölcsaroma-eszencia koncentrálására

174343 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. III. 11. IMA—2862) A 23 L 1/235 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. V. 28. Megjelent: 1980. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Ujhidy Aurél oki. vegyészmérnök, 20%, Dr. Szotvory László oki. vegyész- MTA Műszaki Kémiai Kutató Intézet, mérnök, 15%, Dr. Berkes Rudolf oki. vegyészmérnök, 15%, Dr. Fényi Gyula Veszprém okL vegyészmérnök, 10%, Veszprém, Dr. Szabó Zoltán oki. vegyész- és gépész­mérnök, 18%, Somlói József üzemmérnök, 16%, Koltai József technikus, 6%, Budapest Eljárás gyümölcsaroma-eszencia koncentrálására I A találmány tárgya: eljárás gyümölcsaroma-eszen­cia koncentrálására. Táplálkozástani szempontból indokolt az élel­miszerek komplettálása aromaanyagokkal. így a különböző, természetes alapú üdítő italok minősége jelentősen javítható azzal, hogy a gyümölcslevek s besűrítésénél részben vagy teljesen eltávozó aroma­komponenseket, megfelelő dúsítás után a sűrít­ményhez visszadják. A természetes aromaanyagok egyéb élelmiszerekben is felhasználhatók, ezért irántuk a kereslet egyre nő. 10 Az aromadúsítás célja tehát a különböző gyü­mölcslevek koncentrálásánál keletkező párlatokból az értékes aromakomponensek kinyerése, mennél koncentráltabb formában. A dúsítóberendezésekben előállított aromakon- 15 centrátumot rendszerint közvetlenül a felhasználás előtt szokás megfelelő arányban a sűrítményhez adagolni. így a gyümölcslé eredeti zamata, „aro­mája” hosszabb tárolás után is változatlanul visszaadható. A besűrítés nélkül tárolt gyümölcs- 20 lében az aromaanyagok bomlása, hidrolízise ját­szódhat le, ami a belőle készített aromapárlat alkoholtartalmának növekedését, és minőségének romlását eredményezi, ezért célszerű a préselés után minél előbb a lé besűrítését és az aroma 25 kinyerését elvégezni. Az aromakoncentrátumok előállítása általában két munkafolyamatban történik. Első lépés a frissen préselt, vagy tárolt gyümölcslé elősűrítése (aromavisszanyerés), melynél az aromakomponensek 30 2 zöme a párába vagy annak kondenzébe kerül. A második lépés az így kapott híg aromapárlat dúsítása, tehát a gyümölcsaroma-eszencia koncent­rálása. A kihajtást az eddig ismert aromakinyerő eljá­rásokban csőköteges vagy lemezes hőcserélőkben, vagy közvetlen gőzbefúvással végzik. A közvetett hőátadást atmoszférikusán, hőérzékeny anyagok esetén vákuumban végzik. A kihajtást követi az elválasztás, általában desztillációs oszlopon, ritkábban ismételt konden­zációval és elpárologtatással. Ez a művelet is lehet atmoszférikus vagy vákuumüzemű. A nyomás a kihajtásban és a rektifikálásban lehet különböző. A nem kondenzálódó gázokkal távozó aromamennyi­ség jelentős, a veszteség csökkentésére hűtött abszorbereket alkalmaznak, melyekben vagy a lut­­terral, vagy a kondenzátummal mossák ki az aromát, esetleg a vízgyűrűs vákuumszivattyú szolgál abszorberül. Az „Eastern Regional Laboratory” eljárásánál [Pilnik, W.: Fruchtsaftindustrie, 3, 11-20 (1958)] az aromatartalmú gőzt töltött rektifikáló oszlopba vezetik. A kolonna atmoszférikus nyomáson, hőre érzékenyebb gyümölcsfajtáknál vákuumban mű­ködik. A kolonna tetején távozó aromadus gőz­­elegyet többlépcsős, különböző hőmérsékletű kon­denzátoron vezetik át. Az első kondenzátor után elvett anyagmennyiséget refluxként a kolonnába visszavezetik. Az utolsó kondenzátorból távozó gőzből abszorpciós toronyban, ellenáramban beve-174343

Next

/
Oldalképek
Tartalom