174343. lajstromszámú szabadalom • Eljjárás gyümölcsaroma-eszencia koncentrálására
3 174343 4 zetett hideg mosófolyadékkal kimossák a könnyen illő komponenseket, és az így kapott híg oldatot visszavezetik a kolonnába. Mosófolyadékként használható víz, a hideg aromakoncentrátum, vagy a legcélszerűbben a kolonna alján nyert és lehűtött vizes kondenzátum. Egy másik eljárás szerint a gyümölcs kipréselésekor kapott présléből direkt gőzbefúvatással az aromatartalmat kihajtják, és az aromatartalmú gőzöket rektífikáló oszlopban dúsítják [Dupaigne, P.: Riechstoffe und Aromen, 6, 244 (1956)]. A még igen rövid tartózkodási időt biztosító bepárlótípusoknál és optimálisan működő kolonnáknál sem sikerült azonban atmoszférikus nyomáson kifogástalan minőségű aromakoncentrátumot előállítani. Megállapították, hogy a fellépő veszteséget, pl. almalevek esetén, az aromakomponenseknek a dúsítása során bekövetkező elszappanosodása illetve átésztereződése okozza [Kelly, E. J.: U.S.Pat. 3 223 534 (1965), ref.: C.A. 64, 10 329 e (1966) Suie, D-, Curakovic, M., Nikolajevic, R.: Technika (Belgrad) 23, 866 (1968)]. Ezért, különösen hőérzékeny anyagok esetén, az aromamentesítést és az aromakomponensek dúsítását csökkentett nyomáson, 10—60 °C-on végezték. Mivel az organoleptikus vizsgálatok azt mutatták, hogy a gyümölcslé aromamentesítés előtti pasztörizálása az aromakoncentrátum minőségét negatívan befolyásolja, ezért az aromavisszanyerő berendezés elhagyása után kell az aromamentesített levet pasztörizálni. Ezenkívül az aromagőzök cseppfolyósítása csak több, rendkívül intenzív kondenzátorral lehetséges [Mannheim, A.C., Bomben, J.L., Guadagni, D.G., Morgan, A.I.: Food Technoi, 21, 151 A—155 A (1967)]. A különösen hőérzékeny gyümölcslevekből történő aromakinyerésnél sikerrel alkalmazható az az eljárás, mely az aromakigőzölés csökkentett nyomáson és a töményítés atmoszférikus nyomáson történő elvégzésének előnyeit hasznosítja [Pilnik, W.: Dechema-Monographie, 56, 255—262 (1965)]. Egy ilyen elven működő berendezésben a gyümölcsleveket 600—700torr nyomáson aromamentesítik, a párákat kondenzáltatják és a kondenzátumot tárolótartályba vezetik. A nem kondenzált gőzöket a készülék rektífikáló részének abszorpciós kolonnájába vezetik. Az aromatartalmú kondenzátumot egészen forrásig felmelegítik és a rektífikáló kolonna középső részébe táplálják. A kolonna fejrészén távozó gőzöket két, különböző hőmérsékletű kondenzátorban leválasztják és az aromakoncentrátum-gyűjtőtartályba vezetik. A nem kondenzálható gázok a készüléket az abszorpciós kolonnán keresztül hagyják el. Smith és Cornwell által kidolgozott eljárásnál [U S. Pat. 3 087 822 (1963)], az aromakomponensek a kolonnán és a kondenzátoron keresztüli transzportjára, a töltött kolonna alján adott mennyiségű inert gázt vezetnek be. A kolonna 82 °C-on üzemel. A bevezetett gáz 80%-át a gázmosó torony felső részén leveszik, úgyhogy a „nem kondenzálható” gázt körfolyamatban cirkuláltatják. A kolonnát elhagyó gőzöket kondenzáltatják, és a kondenzátumot a kolonna fejrészébe ismét visszavezetik. A vivőgázzal távozó aromakomponenseket a vízgyűrűs szivattyú folyadékában oldják. Ezzel az eljárással kifogástalan minőségű aromakoncentrátumokat tudtak előállítani. Az eddig ismert eljárásokkal általában 100—200-szoros töménységű aromakoncentrátumok állíthatók elő, melyeket eszenciaként használnak. Desztillatív továbbtöményítés a bomlásreakciók miatt nem lehetséges. Extraktiv töményítéssel úgyszólván határtalanul töményíthetők, de a komponensek arányának, így az egész aromaprofilnak a megváltozásával. A jelen találmány a gyümölcsaroma-eszencia koncentrálására olyan eljárásra vonatkozik, melynél bármely pasztőrözésre vagy besűrítésre használt készülék páráit desztillálóval elősűrítve vagy anélkül, rövid tartózkodási időt biztosító készüléken átvezetve és belőle ellenáramban az illó aromakomponenseket gázárammal kihajtva, azokat a vivőgázból hidegcsapdában kikondenzáltatjuk, majd a műveletet a kívánt koncentráció eléréséig, szükség szerint megismételjük. A kihajtó készülék célszerűen olyan rotációs filmkészülék, amelynek forgórésze a gáz áramlási keresztmetszetének lecsökkentésével résáramlást valósít meg, függetlenül attól, hogy a készülék hengeres vagy kúpos kivitelű. Az eljárásban rektífikáló oszlop nem szükséges. Az a hőmérséklet, amelyben az aromakomponensek kifúvatását el kell végezni, azaz amelyre az aromatartalmú oldatot fel kell melegíteni, az eltávolítandó aromakomponensek gőznyomásától, a vivőgáz mennyiségétől és mivel az aromakomponensek hőérzékenyek, attól a határhőmérséklettől függ, amelyen nemkívánatos változások még nem lépnek fel. Vagyis amilyen mértékben növelni tudjuk a hőmérsékletet, azaz az aromakomponensek gőznyomását, úgy csökken a vivőgáz szükséges mennyisége. így a vivőgáz minimális mennyiségét tulajdonképpen az a maximális hőmérséklet határozza meg, amelyre az aromatartalmú oldat az aromakomponensek minőségének károsodása nélkül felmelegíthető. Az említett aromadúsító berendezésekben ez az érték általában 80 °C, míg a jelen találmány szerinti eljárásnál, az alkalmazott rotációs filmkészülék által biztosított rövid tartózkodási idő, továbbá a jó anyag- és hőátadási viszonyok következtében, a hőmérséklet nagyobb, 90 °C lehet. Az aromakomponensek kifúvatásához bármely gáz, mely az aromatartalmú oldatra nézve kémiailag semleges, mint pl. a nitrogén, a hélium, az argon és ezek keverékei, felhasználhatók. Szénsavas aromák esetén vivőgázként célszerűen széndioxid alkalmazható. Az alkalmasan választott vivőgázt előnyösen zárt körfolyamatban alkalmazzuk. A jelen találmány szerinti eljárásban a hőérzékeny anyag oldatát, azaz az aromatartalmú oldatot, előzőleg desztillációval töményítve vagy anélkül, a deszorpciós készülékbe . (kifúvatóba) vezetjük. A készülék alján egy kémiailag semleges vivőgázt, célszerűen nitrogént táplálunk be úgy, hogy az a készülék falán vékony folyadékfilm alakjában lefelé áramló folyadékkal ellenáramban, felfelé áramlik és gyakorlatilag eltávolítja az oldatban levő összes aromakomponenst. A készülék 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6S 2
