174285. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4a-aril-transz-dekahidro-izokinolin-származékok előállítására
3 174285 4 níthetjük egymástól, majd a sav felszabadítása és újbóli észterezés után kapott d- és l-2-ciano-3-fenil-3-karbetoxi-metilciklohexánt használhatjuk fel kiindulási anyagként az eljárás további lépéseiben. Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány szerint a következőképpen állíthatjuk elő: a) az (I) általános képletű vegyületek körébe tartozó (la) és (Ic) általános képletű vegyületek előállítására, ahol R2 és Ar1 jelentése az (I) általános képlet definíciójánál megadott, valamely (II) általános képletű 2-ciano-3-aril-3-karbalkoxi-metil-ciklohexént, ahol R2 és Ar1 jelentése a fenti, R6 rövidszénláncú alkil-csőportot jelent, rövidszénláncú alkanol jelenlétében sósavval kezelünk, a kapott (III) általános képletű vegyületet, ahol R2 és Ar1 jelentése a fenti, nátriumhidrid jelenlétében valamely C6H5CH2Y általános képletű reagenssel reagáltatjuk, ahol Y kilépő csoportot, előnyösen halogénatomot vagy alkilszulfoniloxi-csoportot jelent, a kapott (IV) általános képletű vegyület, ahol R2 és Ar1 jelentése a fenti, 8,8a-helyzetű kettős kötését katalitikus hidrogénezéssel telítjük, és a kapott (V) általános képletű vegyület, ahol R2 és Ar1 jelentése a fenti, karbonil-csoportjait komplex fémhidriddel, előnyösen Utium-alumínium-hidriddel redukáljuk, s kívánt esetben a kapott (la) általános képletű vegyületet egy klórhangyasav-szénhidrogénészterrel vagy klórhangyasav-klórszénhidrogénészterrel reagáltatjuk, és a kapott terméket hidrolizáljuk, vagy b) az (I) általános képletű vegyületek körébe tartozó (Id) általános képletű vegyületek előállítására, ahol R2 és Ar1 jelentése az (I) általános képlet definíciójánál megadott, R8 jelentése valamely —CH2X általános képletű csoport, ahol X jelentése 2—4 szénatomos alkenil- vagy alkinil-csoport, vagy valamely (b) általános képletű csoport, ahol m értéke 1 vagy 2, valamely (Ic) általános képletű vegyületet, ahol R2 és Ar1 jelentése a fenti, lúgos körülmények között egy R*Br vagy R*I általános képletű vegyülettel, ahol R8 jelentése a fenti, reagáltatunk, végül, kívánt esetben, egy kapott, az R4 helyén metoxi-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet, ahol R1, R2 és R3 jelentése az (I) általános képlet definíciójánál megadott, demetilező szerrel, előnyösen hidrogénbromiddal vagy píridinhidrokloriddal reagáltatva az R4 helyén hidroxil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületté alakítunk. A találmány szerinti eljárást az (1) reakcióvázlaton mutatjuk be. A képletekben R2, Ar1, R6, R* és Y jelentése a fenti, R7 1—6 szénatomos alkil-, 3—6 szénatomos alkenil-metil-, 1—6 szénatomos halogénalkil- vagy 6-10 szénatomos aril-csoportot jelent, és Y* kilépő csoportot, előnyösen halogénatomot vagy alkilszulfoniloxi-csoportot képvisel. Az (1) reakcióvázlaton feltüntetett szintézis (A) lépésében az R*OH általános képletű rövidszénláncú alkanolt 1 mól (II) általános képletű vegyületre vonatkoztatva legalább ekvimoláris mennyiségben kell alkalmaznunk. A rövidszénláncú alkanolt rendszerint fölöslegben használjuk fel, ekkor az alkanol a reakcióközeg szerepét is betölti. A sósavat a (II) általános képletű knndulási anyaggal legalább ekvimoláris mennyiségben kell alkalmaznunk, rendszerint fölöslegben vett sósav jelenlétében dolgozunk. A reakciót folyékony fázisban, vízmentes körülmények között hajtjuk végre. A reakciót rendszerint körülbelül 50—120 C-on végezzük. A reakció során fenntartandó nyomás nem döntő jelentőségű tényező. Általában atmoszférikus nyomáson dolgozunk, adott esetben azonban a kívánt hőmérséklet biztosítása érdekében a reakciót atmoszférikustól eltérő nyomáson is végezhetjük. Az (1) reakció vázlaton feltüntetett szintézis (E) lépésében közbenső termékként képződött uretán-vegyületet adott esetben elkülöníthetjük, általában azonban az uretánt közvetlenül a képződési reakcióelegyben hidrolizáljuk. A reakciót közömbös oldószerben, például etilénkloridban, dietiléterben vagy hasonló anyagokban hajthatjuk végre. A reakciót általában körülbelül —10°C és +50 °C közötti hőmérsékleten végezzük, ekkor a reakció rendszerint 2—48 óra alatt ér véget. Az (E) lépésben felhasznált klórhangyasavészter-reagensben R7 például etil-, butil-, hexil-, vinil-, 3-butenil-, 2,2,2-triklór-etil- vagy fenil-csoportot jelenthet. Az (1) reakcióvázlaton feltüntetett szintézis (F) lépésében előnyösen olyan R8-Y’ általános képletű reagenseket használunk fel, ahol Y' brómatomot vagy jódatomot jelent. Az Y’ helyén brómatomot vagy jódatomot tartalmazó R8—Y’ általános képletű vegyületek nagy része kereskedelemben kapható termék. A cikloalkil-metil-bromidok és -jodidok előállítását többek között a Bér. 99, 2855 (1966), a J. Am. Chem. Soc. 76, 3222 (1954) és a J. Org. Chem. 21 1448 (1956) szakcikkek ismertetik. A kiindulási anyagként felhasznált (II) általános képletű 2-ciano-3-aril-3-karbalkoxi-metil-ciklohexéneket Boekelheide és Schilling módszerével [J. Am. Chem. Soc. 72, 712 (1950)] állíthatjuk elő. Az idézett szakcikk szerint a 2-ciano-3-fenil-3-karbet-. oxi-metil-dklohexént úgy állítják elő, hogy 2-fenil-ciklohexanont nátriumamiddal, majd brómecetsav-etilészterrel reagáltatnak, és a kapott 2-fenil-2- -karbetoxi-metil-ciklohexanont hidrogéncianiddal és foszforoxikloriddal kezelik. A kiindulási anyagként felhasznált 2-fenil-ciklohexanon előállítása során ciklo hexánon klórozásával [Horning: Organic Sytheses, Coll. Vol. III., (1955) 188. oldal] 2-klór-ciklohexanont állítanak elő, majd ezt a vegyületet fenil-magnézium-bromiddal reagáltatják [J. Am. Chem. Soc. 66, 1551 (1944)]. A fenti eljárással egyéb R2 és Ar1 csoportot tartalmazó (II) általános képletű kiindulási anyagok is előállíthatok. így például ha a fenti szintézis során 4-metil- vagy 4-metoxi-ciklohexanonból indulünk ki, R2 helyén \ csoportot tartalmazó XCH3 (II) általános képletű vegyületekhez jutunk. Amennyiben Grignard-reagensként fenil-magnézium-bromid helyett egy&, szubsztituált fenil-csoportot tartalmazó vegyületeket használunk fél, Ar1 helyén 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
