174282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés irányhű elektroakusztikai hangátvitelre
3 174282 4 \ feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy ismert műszaki eszközökkel a színpad egy térben határolt tartományában, a forrástartományban, felvesszük az eredeti hangot, a kapott jelet adott idővel késleltetjük, és ezután a többi forrástartományok hozzátartozó jeleivel összegezzük, és a színpad és a nézőtér között elhelyezett összes primer hangszórócsoporthoz ugyanolyan amplitúdóviszonnyal, azonban a forrástartomány és a primer hangszórócsoport térbeli elhelyezésének megfelelő különböző mértékben késleltetve külön hozzávezetjük, úgy, hogy a nézőtér minden helyére a hallgató helyét és egy meghatározott forrástartományt összekötő egyenesből legkisebb távolságra levő primer hangszórócsoport hangjelsorozata korábban érkezik, mint a többi primer hangszórócsoport hangja, de későbben, mint a megfelelő eredeti hang. A találmány egy további megvalósítási módjánál egy forrástartománynál nagyobb körzetben, mozgó hangforrások leképzésekor a forrásjelet a megfelelő forrástartományhoz hozzárendelt késleltető tagokra fokozatmentesen átvisszük egy követő berendezés segítségével. A térhatás vagy a hangtisztaság növelésére a találmány egy célszerű megvalósítási módjánál a meghatározott idővel késletett jeleket különböző mértékű járulékos késleltetésnek vetjük alá, és a teremben elhelyezett hangszórókra vezetjük. A különböző hangszórókra vezetett jeleket folyamatosan a hangszórók térbeli elhelyezésének megfelelően a színpad és a nézőtér között elhelyezett primer hangszórócsoportok jeleihez illesztjük időben és amplitúdó szempontjából. A költségek csökkenése érdekében az eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál a fonásjeleket már a késleltetés előtt összegezzük, és ezután csak a kapott összegjelet késleltetjük, amelyet ezután egy vagy több forrástartományból származó késleltetés nélküli forrásjellel másodszor is egyenlő vagy beállíthatóan különböző amplitúdóviszonnyal külön összegezzük, és a megfelelő hangszórócsoportokhoz vezetjük. Ezzel az eljárással az eredeti hangforrás lokalizációjának rovására csökkenthető a ráfordítás, és egyidejűleg kibővülnek a variációs lehetőségek. A találmány szerinti eljárást olyan kapcsolási elrendezéssel valósítjuk meg, amelynél mikrofonok és/vagy jelforrások késleltető tagok bemenetével vannak összekötve, és az egyes késleltető tagoknak a szükséges késleltetési időt megvalósító összetartozó kimeneti visszahatás mentes összegező áramkörökben vannak egyesitve, amelyek kimenetei a megfelelő primer hangszórócsoportokkal vannak összekötve. Ha több geometriailag különböző színpad és/vagy teremvariáció van, a mikrofonok, késleltető tagok és primer hangszórócsoportok összekapcsolásához programozható kapcsoló berendezést alkalmazunk. A találmány szerinti megoldásnak az az előnye, hogy - valamennyi ismert eljárással szemben — különböző irányokból belátható, nagy színpaddal rendelkező nagy előadótermek hanggal való besugárzásánál valamennyi hallgató számára jó hangellátást biztosít az eredeti hangforrások lokalizációját, a hangforrások optikai és akusztikai perspektivájával összhangban levő leképzését, továbbá az optimális hangszint, és az egyes rögzített, illetve mozgó hangfonások akusztikai egyensúlyát, valamint a teremben az egyenletes hangszinteloszlást tekintve. A találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjánál a mikrofonok és/vagy más jelforrások említett kimenetei egy első visszahatásmentes összegező áramkör bemenetéivel, valamint a már említett második összegező áramkör egyik bemenetével vannak összekötve. Az első összegező áramkör kimenete egy késleltető berendezés bemenetével van összekötve, amelynek egy vagy több kimenete a második összegező áramkör egy további bemenetével van összekötve. A második összegező áramkör kimenetei a megfelelő hangszórócsoportokkal vannak összekötve. Ennek a kapcsolási elrendezésnek különösen nagy n számú hangforrás esetén van nagy jelentősége, mivel ekkor egy járulékos összegező áramkör n-1 viszonylag drága kfeleltető berendezés megtakarítását teszi lehetővé. A találmányt a továbbiakban kiviteli példa és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokon az 1. ábra a hangsugárzó rendszer egy lehetséges térbeli elrendezése és elvi kapcsolási rajza, és a 2. ábra kevesebb késleltető berendezéssel megvalósított kiviteli alak ugyanabban a térbeli elrendezésben. Az 1. ábra alapján először a berendezés elvi működését ismertetjük. A második 1 ’ forrástartományban a második 2* mikrofonnal egy jelet veszünk fel, és a második T késleltető tag bemenetére adjuk. A legkisebb késleltetési idejű első kimeneten át a második 1* forrástartomány „b” forrásjele az első visszahatásmentes 8 összegező áramkörre és ennek az áramkörnek a kimenetéről a második 5 primer hangszórócsoportra kerül. A teljes színpad tartományában az elektroakusztikai hangsugárzó rendszer működésekor a futási-idő stereofónia segítségével megőrizhető az eredeti hangforrások iránya. Ez azt jelenti, hogy a 3 nézőtérnek a második 5 primer hangszórócsoporttal ellátott része az eredeti hangot korábban hallja a második 1’ forrástartományból, mint ahogy a második 5 primer hangszórócsoportból a hang megérkezik (első hullámfront törvénye). Ennek megfelelően kell megválasztani az említett késleltetési időt a második T késleltető tagon. Ez természetesen nagyon nagy sem lehet, mivel ekkor előfordulhatna , hogy az eredeti hang és a hangszóróból származó hang olyan erősen esik egybe, hogy visszhang keletkezik. Hasonló módon vezetjük a jeleket a többi 1, 1”, 1’” fonástartományokból a megfelelő 7, 7”, 7”’ késleltető tagokra. Mivel az első, a harmadik és negyedik 1, 1”, 1”’ forrástartományok messzebb vannak a 3 nézőtérnek a második 5 primer hangszórócsoporttal ellátandó részétől, az a, c és d forrásjeleket, melyek az első, harmadik vagy negyedik forrástartományból érkeznek, erősebben kell 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
