174282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés irányhű elektroakusztikai hangátvitelre
5 174282 6 késleltetni, mielőtt ezek a jelek az első 8 összegező áramkörre és ezután a második 5 primer hangszórócsoportra jutnak. A második 5 primer hangszórócsoporton tehát az első, harmadik vagy negyedik 1,1” vagy 1’” forrástartományban felvett hangjelet később sugározza ki, mint a második 1’ forrástartományban felvett forrásjelet. A második 5 primer hangszórócsoport számára előírt jelfeldolgozás hasonlóképpen érvényes az első, a harmadik 4 és 6 primer hangszórócsoportokra is. Az úgynevezett visszajátszásos hangsugárzáskor a megfelelő forrástartományban mikrofon helyett egy hangrögzítő készülék kimenete van elhelyezve, úgy, hogy ezekben az esetekben is biztosítható a színpadi eseményeknek megfelelő lokalizáció. Ennek a hangsugárzási módnak az az előnye, hogy a forrásjeleket valamennyi forrástartományból ugyanolyan intenzitással, tehát ugyanolyan amplitúdóviszonnyal sugározzuk ki a primer hangszórócsoportokkal, és ezáltal egyenletes hangképet biztosítunk a nézőtér valamennyi helyén. A 2. ábra a jobb összehasonlíthatóság kedvéért ugyanezt a térbeli elrendezést ábrázolja, de itt nagyobb számú fonástartományt vehetünk figyelembe, melyeket ugyanilyen módon kapcsolhatunk be. Ennek a kiviteli alaknak az a jellemzője, hogy az a, b, c, d forrásjelek a járulékos első 11 összegező áramkörre kerülnek, és ezzel párhuzamosan még nem késleltetve egy-egy hozzájuk rendelt második 8, 9, 10 összegező áramkör bemenetére. Ezek az összegező áramkörök azonos vonatkoztatási számmal vannak jelölve, mint az 1. ábrán, és a már leírt működési mód ezekre is érvényes. Az első 11 összegező áramkör kimeneti s összegjele a 7 késleltető tagra kerül. Ez a késleltető berendezés ismert módon két vagy több s’, s” jelet szolgáltathat, így a térbeli adottságoknak megfelelő késleltetési idő a csatlakozó második 8, 9, 10 összegező áramkörök számára kiválasztható. Ott a jeleket, amint azt az 1. ábrával kapcsolatosan már leírtuk, az e, f, g összegjelekké egyesítjük, és a 4. 5. 6 primer hangszórócsoportokra vezetjük. Az s összegjel késleltetésével elérjük, hogy például az első négy primer hangszórócsoporttal először a negyedik 1”’ forrástartományból származó „b” forrásjelet sugározzuk ki és ezzel meghatározzuk ennek a primer hangszórócsoportnak a lokalizációját (az első hullámfront törvénye). Csak ezután érkeznek a többi forrástartományból származó információk a késleltetett s’ összegjel alakjában. Mivel a 3 nézőtérről nézve a 2 és 2’” forrástartományok ugyanabban az irányban vannak, mind az »a”, mind a „b” forrásjel ugyanarra a második 8 összegező áramkörre vezethető és ott a késleltetett s’ összegjellel egyesíthető. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás irányhű elektroakusztikai hangátvitelre nagy előadótermekben vagy szabadban, azzal jellemezve, hogy az eredeti hangot egy térben határolt forrástartományban (1, 1’, 1”, 1”’) felvesszük, a kapott forrásjelet (a, b, c, d) adott idővel késleltetjük, és ezután más forrástartományok hozzátartozó jeleivel összegezzük, és a színpad és a nézőtér (3) között elhelyezett primer hangszórócsoportokra (4, 5, 6) vezetjük ugyanazzal az amplitúdóviszonnyal, azonban a forrástartományok (1, 1’, 1”, 1”’) és a primer hangszórócsoportok (4, 5, 6) térbeli elhelyezésének megfelelően különböző mértékben késleltetve, külön összegjelként (e, f, g) úgy, hogy a nézőtér valamennyi helyén arról a primer hangszóró-csoportról (4, 5, 6) származó hangjelsorozat, amely a legkisebb távolságban van a hallgató helye és egy meghatározott forrástartomány (1, 1’, 1”, 1’”) közötti összekötővonaltól, előbb érkezik meg, mint az összes többi primer hangszórócsoportról (4, 5, 6) származó hang, azonban később, mint a megfelelő eredeti hang. (Elsőbbsége: 1975. 03. 13.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja egy forrástartományból kimozduló mozgó hangforrás átvitelére, azzal jellemezve, hogy a forrásjelet (a, b, c, d) a megfelelő forrástartományokhoz (1, 1’, 1”, 1’”) hozzárendelt késleltető tagokra (7, 7’, 7”, 7”’) fokozatmentesen átvisszük. (Elsőbbsége: 1975. 03. 13.) 3. Az 1. vagy 2. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja a térhatás vagy a hangtisztaság fokozására, azzal jellemezve, hogy a meghatározott idővel késleltetett forrásjeleket (a, b, c, d) különböző mértékben ismét késleltetjük, és a térben elosztott hangszórókhoz vezetjük, továbbá a különböző hangszórókhoz hozzávezetett jeleket a hangszóró térbeli elhelyezésének megfelelően folyamatosan a színpad és a nézőtér (3) között elhelyezett primer hangszórócsoportok (4, 5, 6) jeleihez illesztjük időben és amplitúdó szerint. (Elsőbbsége: 1975. 03. 13.) 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a forrásjeleket (a, b, c, d) már a késleltetés előtt összegezzük, a kapott összegjelet (s) késleltetjük, és ezután a nem késleltetett forrásjelekkel (a, b, c, d), amelyek egy vagy több forrástartományból származnak, másodszor is egyenlő vagy beállíthatóan különböző amplitúdóviszonnyal külön-külön összegezzük, majd a megfelelő hangszórócsoportokra vezetjük. (Elsőbbsége: 1976. 01. 23.) 5. Kapcsolási elrendezés az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy mikrofonok (2, 2’, 2”, 2”’) követő berendezések és/vagy jelforrások kimenetei a forrásjelek (a, b, c, d) meghatározott idővel késleltető késleltető tagok (7, 7’, 7”, 7’”) bemenetével vannak összekötve, továbbá az egyes késleltető tagoknak (7, 7’, 7”, 7”’) a szükséges késleltetési időt megvalósító összetartozó kimenetei visszahatásmentes összegező áramkörökre (8, 9, 10) csatlakoznak, az összegező áramkörök (8, 9, 10) kimenetei ugyanazzal az amplitúdóviszonnyal a megfelelő primer hangszóró-csoportokkal (4, 5, 6) és/vagy a térben elosztott hangszórókkal vannak összekötve. (Elsőbbsége: 1975. 03. 13.) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
