174277. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 2-piperidinoalkil- 1-benzofurán-,-1,4-benzoxa-tián-és-1,4-benzodioxán-származékok előállítására

3 174277 4 nevezett savakból leszármaztatható savaddíciós sók, alakjában is létezhetnek. A „rövidszéniáncú” kifejezés az előzőekben és a következőkben olyan szerves gyököket vagy vegyü­­leteket jelöl, amelyek legfeljebb 4, különösen pedig 1 vagy két szénatommal rendelkeznek. A „hosszú­­szénláncú” megjelölés S—14, előnyösen 7—14 szén­atomos gyököket képvisel. A találmány szerinti vegyületek értékes farmako­lógiái, például analgetikus és főként neuroleptikus hatásokat mutatnak, mimellett az extrapyramidalis mellékhatások kedvező tulajdonságai (az adagtól függően) egymástól távol vannak. A hatásfajtának ez az éles elkülönülése eddig nem volt észlelhető más neuroleptikus szereknél, például a haloperidol­­nál. Ezek a tulajdonságok állatkísérletekkel, külö­nösen emlősökkel, például egerekkel, patkányokkal, kutyákkal és különösen majmokkal, mint kísérleti alanyokkal, bizonyíthatók. A találmány szerinti vegyületek az állatoknak enterálisan, például orá­lisan vagy parenterálisan, például szubkután, intra­­peritoneálisan vagy intravénásán, például zselatin­kapszulák, keményítőt tartalmazó szuszpenziók, vizes oldatok vagy szuszpenziók alakjában adhatók be. Orális dózisokat körülbelül 0,1—10 mg/kg/nap, előnyösen körülbelül 0,5—5 mg/kg/nap, különösen pedig 1 -2,5 mg/kg/nap, mennyiségben alkalmazunk. Az említett vegyületek, például a 2-[2-(4-hidroxi­­-4-fenil-piperidino)-etil]-l ,4-benzodioxán, vagy en­nek a hidrokloridja, a fent megadott orális dózisok esetén, különösen körülbelül 0,5—5 mg/kg/nap ada­gokban, a halálfejes majmok (squirrel monkeys) emelőműködtető-reflexének csökkenését okozzák. Ezt a kísérletet a következő módon hajtjuk végre: majmokat bizonyos időközökben elektromos sokk hatásának teszünk ki, amelyet a majmok a lábukon át kapják. Ezek az állatok az elektromos impulzus elől kitérhetnek, ha egy billentyűt lenyomnak. A majmok idomítás útján megtaníthatok arra, hogy az elektromos kisülés előtt a billentyűt megnyom­ják. Minden egyes billentyűlenyomás 20 másod­perccel eltolja az elektromos sokkot. Amennyiben a majom 20 másodpercen belül elmulasztja a bil­lentyű lenyomását, rövid (0,5 másodperces) elekt­romos sokkokat kap minden 20 másodpercben mindaddig, amíg újból le nem nyomja a billentyűt. Kontroli-körülmények között a majmok az emelőt viszonylag állandó sebességgel nyomják úgy, hogy egy négyórás kísérleti időtartam alatt 5 vagy 6 sokknál ritkán kapnak többet. A neuroleptikus hatás tekintetében vizsgált új vegyületek elnyomják a megtanult feltételes reflexeket a kísérleti állatok­nál, amelyek a sokk elkerülésére irányulnak. E tulajdonságok blokkolása abban nyilvánul meg, hogy csökken az állatoknak az a képessége, hogy elkerüljék az elektromos sokkot és így a kísérleti állatok jóval nagyobb számú sokkot kénytelenek elszenvedni. Az új vegyületek, például a fent említett di­­oxán-vegyület propionsavésztere, továbbá az előbb említett orális adagok, különösen körülbelül 5-10 mg/kg/nap dózisok, esetén analgetikus hatá­sokat idéznek elő egérnél. Ezeket a hatásokat a farokelrántási vagy a fenilkinon hatására jelentkező görnyedési kísérletekkel lehet bizonyítani. Az első kísérlet során hím patkányok farkára hősugarat irányítunk és a besugárzás időtartamát mérjük. Ezen időszakasz végpontja az a pillanat, amelyben az állat elrántja a farkát a sugártartományból. A hőingert 10 másodpercnél hosszabb ideig nem alkalmazzuk. Az időértéket (kontrollértéket) a hatóanyag beadása előtt minden egyes állatnál meghatározzuk. Az analgetikus hatások fennforgá­sának meghatározására a kontrollértékek átlagér­tékét számítjuk és hozzászámítunk ehhez három állandó-eltérőértéket. Amennyiben a hatóanyagok beadása után az állatoknál kapott idő értékek az előbb említett emelt átlagérték felett vannak, ez az analgetikus hatás fennforgását igazolja. A görnyedési kísérlet során hím egereknek intra­­peritoneálisan 2,5 mg/kg fenilkinont adunk be 20 perccel a találmány szerinti vegyületek orális be­adása után. Ezután meghatározzuk azoknak az ege­reknek a számát, amelyek a hatóanyag befecsken­dezése után 5—15 perccel a fájdalomtól összegör­nyednek, mimellett a változatlan kísérleti állatok az analgetikus hatás fennforgását bizonyítják. A találmány szerinti vegyületek ennek megfe­­lePően analgetikus és különösen neuroleptikus sze­rekként, például agressziós állapotú betegeknél, in­gerlékenység, szorongás és fájdalom, kezelésére használhatók. A hatóanyagok állatoknál, előnyösen emlősöknél alkalmazhatók. A találmány szerinti vegyületeket közbenső termékekként is használ­hatjuk más értékes, különösen farmakológiailag ha­tásos vegyületek előállításánál. Előnyösek azok az (I) általános képletű vegyü­letek, ahol Ph olyan 1,2-feniléngyököt jelent, amely adott esetben egy vagy két rövidszéniáncú alkil-, rövidszéniáncú alkoxi-csoporttal, halogén­atommal, vagy trifluormetil-csoporttal van helyette­sítve, X oxigén- vagy kénatom, m jelentése 0 vagy 1, n jelentése 1-től 4-ig terjedő egész szám, R3 hidrogénatom, hidroxil-csoport, rövidszéniáncú alk­­oxi-csőport, rövid- vagy hosszúszénláncú alkanoil­­oxi-csoport, R4 rövidszéniáncú alkil-csoport, ELPh-CnH2n,- HPh-csoport, tienil- vagy piridil-cso­­port, továbbá e vegyületek gyógyászatiig alkalmaz­ható savaddíciós sói. Előnyösek továbbá azok az (I) általános képletű vegyületek, ahol Ph valamely 1,2-feniléngyököt je­lent, amely adott esetben egy vagy két legfeljebb 4 szénatomos alkil- vagy alkoxi-csoporttal, halogén­atommal vagy trifluormetilcsoporttal van helyette­sítve, X jelentése oxigénatom, m értéke 0 vagy 1, n jelentése 2 és 4 közötti egész szám, R3 hidro­génatom, hidroxil-csoport, legfeljebb 4 szénatomos alkoxi-csoport vagy legfeljebb 14 szénatomos alka­­noiloxi-csoport, R4 valamely 3 vagy 4 szénatomos szekunder vagy tercier alkil-csoport, HPh—CH2-, HPh-csoport, vagy tienil-csoport, 2-, 3- vagy 4-pi­­ridil-csoport, továbbá e vegyületek gyógyászatiig alkalmazható savaddíciós sói. Különösen előnyösek a (II) általános képletű vegyületek, ahol R hidrogénatom, legfeljebb 4 szénatomos alkil- vagy alkoxi-csoport, halogénatom vagy trifluormetil-csoport, x jelentése 1 vagy 2, y jelentése 2 és 4 közötti egész szám, R” hidrogén­­atom, hidroxil-csoport, legfeljebb 4 szénatomos alk­oxi-csoport vagy legfeljebb 14 szénatomos alkanoil-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom