174243. lajstromszámú szabadalom • Átfutó állványszerkezet
3 174243 4 egységek meneszthetők, továbbá segédberendezésekkel a ki- és berakodásra. A találmány lényege, hogy a sínpályának csekély, a rajta gördülő szállítóegység lassúlását előidéző lejtője van és a szállítópályán a szállítóegységre ható mozgásimpulzusadó van elrendezve, amely egy átvevő készülékkel van működőkapcsolatban. Célszerűen a mozgásimpulzusadó vonórúdként van kialakítva, amely a sínpálya közepén hosszirányban eltolhatóan van ágyazva és továbbítókkal rendelkezik. A szerkezet továbbá el lehet látva egy húzórugóval, amely egyik végén a vonórúdhoz, és másik végén az állvány levevőoldalához van rögzítve. Ezáltal ez a rugó a vonórudat nyugalmi helyzetében az állvány vége felé eltolt helyzetében tartja. A rugó egyidejűleg energiatárolóként is szolgál a mozgásimpulzus adásához, amely energia a szállítóegység felé kerül átadásra. A továbbítók a vonórúdon billenthetően vannak rögzítve és a továbbítóknak a szállítóegység haladási pályájába nyúló hatásos helyzete és ezen pályán kívüleső nyugalmi helyzete között billentési tartományuk van. Egy egyszerű kiviteli példa esetén mindegyik továbbító excentrikusán ágyazott kétkarú emelőként van kialakítva, amelyek egyik karja a vonórúdra van támasztva és másik karja a szállítóegység pályájába nyúlik és billenési tengelyük helye úgy van megválasztva, hogy a továbbítók külső erő behatása nélkül hatásos helyzetükben vannak. Ilyen továbbítókkal szemben támasztott követelmény abban van, hogy nyugalmi helyzetben levő vonórúd esetén a szállítóegységek felettük át tudjanak haladni. Azáltal, hogy a továbbítók hatásos helyzetükből, vagyis amikor a szállítóegység pályájába nyúlnak, nyugalmi helyzetbe billenthetők, vagyis amikor a vonórúdba helyezkednek el, biztosított a fenti követelmény, de gondoskodás történt arról is, hogy a továbbítók önmaguktól hatásos helyzetükbe visszatérjenek. Ez a saját súlyuk következtében történik meg, mivel a továbbítók kétkarú excentrikusán ágyazott emelőként vannak kialakítva. A találmány szerinti berendezéssel végzett kísérleteknél még a következő probléma merült fel. Bár elméletileg minden egyes szállítóegység azonos mozgásimpulzust kap, a gyakorlatban jelentős különbségek lépnek fel a járművek egyes szállítósebességei között, ez egyrészt a szállítóegységek különböző súlyából, valamint a sín lejtésének egyenletlenségéből származik. Mindenesetre azonban kívánatos a gördülő szállítóegységek sebességeinek kiegyenlítése, mégpedig költséges szabályozóberendezés nélkül. A találmány továbbá gondoskodik arról, hogy a sebességek kiegyenlítése járulékos energia felhasználása nélkül megtörténhessen. Ez azáltal biztosítható, hogy a továbbítók egyik oldalukon a vonórúdhoz billenthetően kapcsolt emelők, amelyek rugalmasan utánengedő visszaállítókkal állnak kapcsolatban és ezek az emelőket a szállítóegységek pályájába nyúló hatásos helyzetükbe igyekeznek nyomni. Az emelők szabad végükön tolófelülettel rendelkeznek, amelyek kb. 90°-os szögben állnak az emelőkhöz képest. A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán, a rajzok alapiján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti átfutó állványszerkezet perspektivikus rajza. A 2. ábra az állványszerkezet perspektivikus felülnézete átvevőkészülékkel együtt. A 3. ábra a 2. ábra szerinti perspektivikus felülnézet átvevő készülék nélkül. A 4. ábra egy mozgásimpulzusadó sematikus képe. Az 5. ábra az impulzusadó oldalnézete. A 6. ábra az 5. ábra szerinti impulzusadó keresztmetszete. A 7—11. ábrák pedig a vonórúd részmetszeteit szemlélteti különböző továbbítókkal és azok különböző pozícióval. A találmány szerinti átfutó állványszerkezet vázszerkezettel rendelkezik, amely 1 áruval megrakott 2 tartó- és szállítóegységek felvételére szolgál. A vázszerkezet lényegében több függőleges 3 tartóból áll, melyek vízszintes 4 kereszttartók révén vannak egymással összekötve. A 4 kereszttartókra felfekvően 5 hossztartók vannak elhelyezve, amelyek mindegyike egy-egy 6 sínt tart, és a sínek a vízszinteshez képest P nyíl irányában, azaz a polc kiadó vége irányában enyhén döntve vannak. A 6 sínek végén 28 ütköző van biztosítóként beépítve, amely megakadályozza, hogy a gördülő járműként kialakított 2 tartó- és szállítóegység nem szándékoltan lefusson a sínről. A 6 sínek döntése úgy van megválasztva, hogy a 2 tartó- és szállítóegységek, a továbbiakban szállítóegységek, semmiképpen sem tudnak maguktól legördülni. Azok a szállítóegységek, amelyek mozgásban vannak, a gördülőmozgásukban kicsit fékezve vannak, mivel a sínek enyhe dőléséből származó gyorsítóerő kisebb, mint a kerekek gördülő ellenállásából származó visszatartó erő. A 6 sínek a megrakott szállítóegységek súlya alatt deformációt szenvednek, mivel a két szomszédos 4 kereszttartók között kicsit behajlanak. Ezáltal a kerekek görgői először kicsit gyorsulnak, majd utána megint késleltetve vannak. Elegendő, ha a síneket úgy méretezzük, hogy a gördülő kerekek az említett síndeformáció következtében nem állnak teljesen le. A szerkezet homlok- vagy kiadóoldalán meneszthető 8 szállítójármű van elrendezve, amely 9 átvevőkészülékkel rendelkezik. ■ A vágányt alkotó két 6 sín között mozgató-impulzusadó van elrendezve, amely a 2 szállítóegységre hat, amikor a 2 szállítóegységet a 8 szállítójármű átveszi. A mozgató impulzusadó részletes kialakítása a 2-6. ábrákon látható. Az impulzusadó 10 vonórúdként van kialakítva és a 6 sínek között van elrendezve. Mint ahogy a 6. ábrából látható, a vonórúd U keresztmetszetű 11 felsőrésszel és egy kettős vezetéket alkotó 12 alsórésszel rendelkezik, amely utóbbi 13 futófelülettel van ellátva. A 6 sínek mentén 7 kereszttartókra 14 ágyazókonzolok vannak szerelve, amelyek egy-egy 15 görgő felvételére szolgálnak. Ezen görgőkre fekszik fel a vonó-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
