174198. lajstromszámú szabadalom • Digitális bányajelző készülék
5 174198 6 A 109 aknavizsgáló egység jelet kap a 102 kashelyzetjelző egységről, melyet digitálisan kijelez, tovább feldolgozva a 106 regisztráló számára, valamint jelet ad a 107 hangjelző védelmi egységre. A 110 indulásjelző egységet a csatlósjelző működteti, mely információt digitális és szöveges formában kijelzi. Jelet juttat a 106 regisztrálóra, valamint a 107 hangjelző védelmi egységre. A 111 főcsatlósjelző egység az aknában elhelyezett jelzőről kapott információt digitálisan kijelzi, valamint jelet továbbít a 106 regisztráló és a 107 hangjelző védelmi egység részére. A 112 vész-állj jelző egység a csatlósjelzőn kapott információt kijelzi, valamint jelet továbbít a 106 regisztráló és a 107 hangjelző védelmi egység számára. A 106 regisztráló a kapott információt maradandó módon rögzíti. A 107 hangjelző védelmi egység a kapott információkat hangjel formájában megkülönböztetett módon szolgáltatja a gépész számára. A szállítógépen elhelyezett 101 impulzusadó (11. ábra) által szolgáltatott jeleket a 102 kashelyzetjelző egység dolgozza fel. Blokkséma rajza az 1. ábrán látható. A 101 impulzusadó két Fi, F2 fototranzisztorral működik, melyek előtt egy kb. 40%-ban izzított Z izzó foglal helyet. Az aláizzítás a nagyobb élettartam elérése érdekében célszerű. A Z izzó fényét egy perforált T tárcsa szaggatja meg, amely a D szállítódobbal áll kapcsolatban. A két fototranzisztorra azért van szükség, hogy általuk iránykijelölést hajthassunk végre. A két fototranzisztor jelét 2 kapuzó áramkörre vezetve meghatározhatjuk, hogy a kas az aknában le, illetve felfelé mozog. Előnyös, ha a D szállítódob kerületének 1 centiméterére minimum 1 impulzus jut, mivel így lehet azt a feltételt teljesíteni, hogy a szállítógép mozgását a digitális kijelzőegység cm pontossággal kövesse. Pl. ha a D szállítódob kerülete 1100 cm, és a T tárcsa egy fordulatánál 81 impulzus keletkezik, a szükséges áttétel a D szállítódob és a T tárcsa között minimum 1100/81 = 13,6, tehát 1 :13,6. Ha az áttétel arány ennél nagyobb, akkor ebben az esetben az impulzusszámok helyes megválasztása elektronikusan történik. Ebből következik, hogy a pontos beállítás érdekében a szükségesnél lehetőleg nagyobb áttételi arányt kell megválasztani a készülék üzemeltetéséhez. A 2. ábra a perforált T tárcsa és a D szállítódob közötti X áttétel, valamint a D szállítódob méterben felmért y átmérője közötti összefüggést mutatja, és a minimális áttételi arány meghatározásához nyújt segítséget. Adott dobátmérő esetében az áttételt úgy kell megválasztani, hogy az ábrából visszakeresve a metszést, az a vonalkázott területre essen. Ezzel biztosítjuk a szükségesnél nagyobb impulzusszámot. A beállítás következő lépcsőfoka az adott hosszhoz tartozó pontos impulzusszám beállítása. Az aknában napszintre pontosan beállt kassal le kell járni a legalsó szintre ugyancsak a lehető legpontosabb beállással. Az így megtett út az akna építése alapján ismert. Ezután leolvassuk a készüléken a kashelyzetjelző által mutatott impulzusszámot. Ezt az impulzusszámot átszámítjuk 1000 centiméterre. Az 1 erősítőből az impulzusok a 4 számlálóba a 3 impulzusválasztó által csökkentett számmal érkeznek. A művelet után járatva a szállítógépet, már az aknaépítés által meghatározott hosszat fogja mutatni, a kas-helyzetjelző egység. Számítási példa a beállításhoz: Aknahossz = 600 m. Kapott impulzusszám = 88564. 88564/60 = 1476 imp./1000 cm. Az „A” fokozatkapcsoló beállítandó úgy, hogy a beérkező 1476 impulzusból a 3 impulzusválasztó 476-ot ne engedjen a 4 számláló felé. Ehhez két tizedes pontosságig kiszámítjuk a többletimpulzusok %-át. így 1000 centiméterre már nem 1476 impulzus, hanem a pontos kijelzést biztosító 1000 impulzus jut. További célul tűztük ki a kötélnyúlás, illetve a kötél megcsúszásából eredő mérés hibájának kiküszöbölését. Az aknában a fentiek ellenőrzésére minimum két mérési pontot szükséges kiépíteni, a nap? után 50 m-rel és a talp előtt 50 m-rel. Ha a k.is elhalad ezen érzékelők előtt, a mérőjel bejut a b memóriába és ellenőrzi a 4 számláló állását, szükség szerint korrigál. Továbbá, ha talpra beáll a kas üresen, majd maximálisan leterheljük, ezzel az aknarakodói érzékelő alá jut a kas, a kötélnyúlás miatt. Meginduláskor az aknarakodói érzékelő indítja a 8 memóriát és ennek a pozíciónak megfelelően indítja, illetve korrigálja a 4 számlálót. A 4 számlálóhoz csatlakoztatunk egy 9 digitál-analóg átalakítót, amelynek kimenő analóg jele a 106 regisztrálóra kerül. A 106 regisztrálón leolvasható a kas tartózkodási helye, valamint a 8 memória által szükség szerint elvégzett helyzetjel korrekciók is nyomon követhetők. Ez alapján következtetni lehet a kötélnyúlás, illetve csúszás bekövetkezésének a helyszínére. A 9 digitál-analóg átalakító maximális kitérése beállítható. Tehát a digitális áramkör előbb tárgyalt beállítása után a maximális akna mély ségliez állítjuk a 9 digitál-analóg átalakító maximális kimenőjelét. Természetesen a leolvasás pontosságát a regisztrátumon, annak szélessége határozza meg. A 3 impulzusválasztóból csatoljuk ki a jelet a sebességmérő egységhez. A 4 számlálóról kapcsoljuk a szintjelző áramkört. A mindenkori helyzet cm pontossággal a 4 számlálóból az 5 dekóder meghajtó áramkörön keresztül jut a 6 kijelzőbe. A mindenkori sebesség értékét a készülék két módon jelzi ki, úgy mint analóg jelet ad mutatós műszer számára (regisztráló), és digitális, számjegyes módon kijelzi. A készülékben levő mutatós műszer mutatja a figyelembe veendő sebességhatárok 30, 70, illetve 100-110%-át. A mérés alapját a 102 kashelyzetjelző egység 3 impulzusválasztójától jövő impulzus sorozat képezi. Ezen a módon biztosítjuk azt, hogy a hosszmérés beállításával a készülék, ezen belül a sebességmérés további beállítást nem igényel. A 105 sebességmérő egység tömbvázlata a 3. ábrán látható. A sebességmérést mintavételezési módszerrel végezzük. A konstans idő alatt megszámlált mintát 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
