174132. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(6-hidroxi-2-bentiazolil) -N'-fenil-(vagy szubsztituált fenil) -karbamidok előállítására
174132 12 hangyasav-p-nitrofenil-észtert adunk hozzá. A reakcióelegyet 18 óra hosszat keverjük és utána három liter vízbe öntjük. A reakcióelegyet szűrjük és a szűrőlepényt, amely a fenti reakcióban képződött N-(6-hidroxi-2-benzotiazolil)-p-nitrofenil-karbamátot tartalmazza, éterrel mossuk. A vegyület hemihidrátként kristályosodik. Analízis a C,4H, 9N304S-l/2 H2O képletre: Számított: C =51,85%, H = 2,88%, N = 13,33%, Talált: C =51,74%, H=3,40%, N = 12,74%. 600 mg ily módon előállított karbamátból 25 ml acetonnal szuszpenziót készítünk és a szuszpenzióhoz cseppenként hozzáadunk 0,5 ml anilint. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten keverjük és közben 0,3 ml trimetilszililkloridot adunk hozzá cseppenként fecskendő segítségével. Az elegyet körülbelül 18 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk és így sárga színű oldatot kapunk. A reakcióelegyet ekkor lehűtjük, keverés közben vízbe öntjük és utána szűrjük, majd a szűrőlepényt éterrel mossuk és szárítjuk. A szűrőlepény a fenti reakcióban képződött N-(6-hidroxi-2-benzotiazolil)-N’-fenil-karbamidot tartalmazza, amely körülbelül 250° C-on olvad. Kitermelés = 60%. A vegyület jellemzői: Tömegspektrális fragmentek 285, 212, 192 és 166 értékeknél vannak, pKa= 10,9. 11 Analízis a C14HnN302S képletre: Számított: — - i **i 1 * ■ j "í C =58,93%, H =3,89%, Talált: N = 14,73%, C =58,34%, H = 3,76%, N = 13,76%. A következő vegyületeket a fent leírt módszer segítségével állítjuk elő: N-(6-hidroxi-2-benzotiazolil)-N’-(4-metoxi-fenil)-karbamid, pKa=ll,l, Jellemző tömegspektrális fragmentek 315, 192 és 166 értéknél vannak. Op 250° C-nál nagyobb. Analízis a 5H! 3N302S*3/4 H20 képletre: Számított: C = 57,88%, H =4,82%, N = 13,50%, Talált: C =57,42%, H =4,27%, N =13,18%. N -( 6 -hí d r o xi-2-benzotiazolil)-N’-(2-fluor-fenil)-karbamid: Op. 250° C felett van. Egy minta vékonyrétegkromatográfiás vizsgálatánál pKa= 10,3. Jellemző tömegspektrális fragmentek 303, 192 és 166 értékeknél vannak. Analízis a Ci4H10FN3O2S képletre: Számított: C = 55,44%, H = 3,32%, N =13,85%, Talált: C = 55,28%, H = 3,47%, N =13,31%. N-(6-hidroxi - 2 -benzotiazolil)-N’-(2-tolil)-karbamid, Op 250° C felett. Egy minta vékonyrétegkromatográfiás vizsgálatánál pKa = 10,6. Analízis a C15H13N303S képletre: Számított: C =57,13%, H =4,16%, N = 13,33%, Talált: C =56,90%, H =4,40%, N = 13,37%. 2. példa N-(6-hidroxi-2-benzotiazolil)-N’-fenil-karbamid előállítása más változat szerint 152 g 2-amino-6-hidroxi-benzotiazol 3 liter acetonnal készített szuszpenziójához cseppenként hozzáadjuk 109 g fenilizocianát 150 ml acetonnal készített oldatát. A hozzáadás befejezése után a reakcióelegyet visszafolyatási hőmérsékleten éjszakán át melegítjük. Ezután a reakcióelegyet körülbelül 50° C-ra lehűtjük és színtelenítés céljából aktívszenet adunk hozzá. Ezt követően az elegyet szűrjük és a szűrlethez újabb 109 g fenilizocianátot adunk acetonban oldva, majd a reakcióelegyet visszafolyatási hőmérsékleten körülbelül 2 óra hosszat melegítjük. Ezt követően az elegyet hűtjük, ekkor fehér, szilárd, kristályos anyag alakjában N-( 6 -fenilkarbamoiloxi-2-benzotiazolil)-N’-fenil-karbamid válik ki. A csapadékot szűréssel elkülönítjük és a szűrőlepényt acetonnal mossuk. Kitermelés 73%. Analízis a C2iH15N403S képletre: Számított: C = 62,52%, H = 3,75%, N= 13,89%, S =7,95%, Talált: C =62,30%, H = 3,97%, N= 13,69%, S =7,76%. Op. 250° C felett. 4 g ily módon előállított N-(6-fenilkarbamoiloxi-2-benzotiazolil)-N’-fenil-karbamidot feloldunk 150 ml vízmentes metanolban. Az oldathoz keverés közben hozzáadunk 0,5 g 10%-os metanolos nátriummetilátot és a reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. Vékonyrétegkromatográfiás elemzés azt mutatja, hogy a fenilkarbamoiloxi-csoportnak körülbelül 50%-a eltávolítható hidrolízissel. A reakcióelegyet ezután lassan hű tjük és a reakció előrehaladását vékonyrétegkromatográfiásan követjük. Körülbelül két óra hosszat melegítjük az elegyet 45° C-on, ekkor a hidrolízis lényegében 100%-ig végbemegy. A reakcióelegyet ezután lehűtjük és 10%-os vizes sósavval elővigyázatosan 4-es pH-ig savanyítjuk. Az így képződött N-(6-hidroxi-2-benzotiazolil)-N’-fenil-karbamidot szűréssel elkülönítjük. A szűrőlepényt először metanollal, utána pedig éterrel mossuk. NMR spektrumok azt mutatják, hogy fenilkarbamoiloxi-csoport nincs már a molekulában. Ezt a tényt továbbá a vegyület savas és bázisos oldatának az UV spektrumában mutatkozó helyváltozások is igazolják. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
