174132. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(6-hidroxi-2-bentiazolil) -N'-fenil-(vagy szubsztituált fenil) -karbamidok előállítására
13 174132 14 Az ily módon előállított N-(6-hidroxi-2-benzotiazolil)-N’-fenil-karbamid jellemzői a következők: Op. 250° C felett, tömegspektrális fragmentek 285, 212, 192 és 166 értékeknél vannak, pKa = 10,9 (66% DMF). Analízis a Ci4H, ,N302S képletre: Számított: C = 58,93%, H = 3,89%, N : = 14,73%, Talált: C = 58,34%, H = 3,76%, N : = 13,76%. 3. példa Reakcióelegyet készítünk, amely 100 mg N-(6-fenilkarbamoiloxi-2-benzotiazolil)-N’-fenil-karbamidot, 100 mg nátriummetilátot és 25 ml metanolt tartalmaz. A reakcióelegyet ezután 1 1/2 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük, amelynek végén egy vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy nincs már jelen kiindulási anyag és a reakciótermék a megfelelő 6-hidroxi-vegyület. A reakcióelegynek további melegítése visszafolyatás közben, amely 18 óra hosszat tart, azt mutatja, hogy az N-(6-hidroxi-2-benzotiazolil)-N’-fenil-karbamid, amely a reakció során képződött, nem bomlik. 4. példa A 3. példában leírt módon járunk el, de nátriummetilát helyett 20 mg káliumhidroxidot alkalmazunk. A reakcióelegynek vékonyrétegkromatográfiás vizsgálata 6 óra után azt mutatja, hogy a 6-fenilkarbamoiloxi-csoport hidrolízise nem teljes. A visszafolyatás közben való melegítést további 12 órán át folytatjuk, amelynek végén megbizonyosodhatunk arról, hogy a hidrolízis teljessé vált és a kiindulási anyag teljesen átalakult a megfelelő 6-hidroxi-vegy ületté. 5. példa A 2. példában leírt módszert megismételjük azzal az eltéréssel, hogy 35 mg káliumkarbonátot alkalmazunk nátriummetilát helyett. A reakcióelegynek meghatározott időszakokban való vizsgálata azt mutatja, hogy 18 órára volt szükség ahhoz, hogy a 6-fenilkarbamoiloxi-csoport teljesen hidrolizálódjék. 6. példa A 2. példában leírt módon járunk el, de 25 ml vizet használunk metanol helyett. A reakcióelegyet lassan melegítjük, a szilárd kiindulási anyag körülbelül 80° C-on oldatba megy. A 6-fenilkarbamoiloxi-csoport hidrolízise 1 órás visszafolyatás közbeni melegítéskor teljesen végbemegy. 7. példa A 3. példában leírt módszert megismételjük azzal az eltéréssel, hogy 0,35 ml trietilamint használunk nátriummetilát helyett. Vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a hidrolízis 6 órás visszafolyatás közbeni melegítésre teljesen végbemegy. Szabadalmi igénypontok: Eljárás (I) általános képletű N-(6-hidroxi-2-benzotiazolil)-N’-fenil- (vagy szubsztituált fenil-)karbamidok előállítására — e képletben R hidrogénatom, (C^ — C3)-alkil-csoport, (C, -C 3 )-alkoxi-csoport vagy halogénatom - azzal jellemezve, hogy valamely 6-hídroxi-2-amino-benztiazolból előállított (V) általános képletű benzotiazolt egy (VI) általános képletű szubsztituált fenil-vegyülettel reagáltatunk - e képletekben R hidrogénatom, (Ci-C3)-alkil-csoport, (Ci-C3-alkoxi-csoport vagy halogénatom, R1 és R2 egyike —NOO másika —NH2 csoport, és R3 egy -Si(CH3)3 vagy egy (a) általános képletű csoport, ahol R jelentése a fenti — és a keletkező vegyületet hidrolizáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 2-amino-6-hidroxi-benzotiazolt klórhangyasav-fenil-észterrel reagáltatunk, a képződött fenilkarbamátot felesleges mennyiségű trimetilszililkloriddal hozzuk reakcióba és a kapott (V) képletű 6-trimetilszililoxi-benzotiazolil-2-izocianátot valamely, a (VI) általános képletű vegyületek körébe tartozó (IV) általános képletű anilinnal, ahol R hidrogénatom, halogénatom, (Cj —C3)-alkil- vagy (Cj -C3)-alkoxicsoport, reagáltatjuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 2-amino-6-hidroxi-benzotiazolt 1 —2 mól (II) általános képletű fenilizocianáttal, ahol R hidrogénatom, (Ct — C3)-alkil-csoport, (Q — C3)-alkoxi-csoport vagy halogénatom, reagáltatunk és a kapott (III) általános képletű 6-karbamoiloxi-vegyületet, ahol R jelentése a fenti, valamely bázissal — előnyösen alkálifémhidroxidokkal vagy karbonátokkal, ammóniumhidroxiddal vagy (Ci—C2)-alkilszubsztituált ammóniumhidroxidokkal — valamely közömbös oldószerben legfeljebb 100° C-on hidrolizáljuk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja N-(6-hidroxi-2-benzotiazolil)-N’-fenil- vagy az 1. igénypontban megadott módon helyettesített fenil)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2-amino-6-hidroxi-benzotiazolt klórhangyasav-p-nitrofenil-észterrel reagáltatunk acetonban káliumkarbonát jelenlétében, a képződött N-(6-hidroxi-2-benzotiazolil)-p-nitrofenil-karbamátot trimetilszililkloriddal és egy adott esetben helyettesített anilinnal acetonban visszafolyatási hőmérsékleten reakcióba hozzuk, majd a reakcióelegyet lehűtjük és vízzel elegyítjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
