174129. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibiotikus hatású gyógykészítmények előállítására
5 174129 6 A találmány szerinti eljárás gyógyszerkészítményeit parenterális adagolás esetében legjobban dózis-egységekként használhatjuk fel. Például, a száraz, steril gyógyszerkészítményeket ampullákba vagy gumival lezárt üvegcsékbe tölthetjük, amelyek 250 mg, 500 mg és 1000 mg O-formil antibiotikus-sót tartalmaznak dózisegységenként. Felhasználáskor vizet (pl. 1 ml) adunk az ampullához, és intramuszkuláris injekcióként használjuk. Nagyobb klinikai jelentó'ségű, ha a dózisegységet vízben oldjuk, és intravénás (I.V.) oldathoz adjuk. Ugyanis ily módon nagyobb mennyiségű l.V. folyadékban felhígítva, a találmány szerinti eljárás gyógyszerei nem mutatnak zavarosodást, míg az O-formü-antibiotikum-só koncentrált vizes oldatának hígítása ilyen I.V. oldatokban nem kívánatos zavarosodást eredményezhet. Az általános, klinikailag használt és a találmányunk szerinti gyógyszerkészítményekkel összeférhető standard I.V. oldat például 5% dextróz U.S.P., izotóniás só (0,9% nátriumklorid) U.S.P., elektrolit oldat 5% dextrózban és hasonló I.V. oldatok. A találmány szerinti gyógyszerkészítmények hatóanyagát, az O-formil-antibiotikum-sót kristályos formában a következő módon állítjuk elő: D-(-) mandulasavat melegítünk 98%-os hangyasav feleslegével, a hidroxilcsoport formilezése és O-formil mandulasav előállítása végett. Az O-formil-származékot ezután tionilklorid feleslegével hevítjük, mikor is D-(-) O-formilmandulasavklorid keletkezik. Az O-formil-mandulasavklorid terméket ezután a 7-amino-3-(l -metil-1 H-tetrazol-5 -iltiometil)-3-ceiem-4-karbonsav acilezéséhez használjuk, miközben 7 -( D- 2-formiloxi-2-fenilacetamido)-3-(l -metil-1 H-tetrazol-5-iltiometil)-3-cefem4-karbonsavat kapunk. Az acilezést úgy hajtjuk végra, hogy a 7-amino-3-cefem-savat először inert oldószerben, például etilacetátban feloldjuk, az alapvegyületet szililező szerrel, például monoszililacetamiddal készült szuszpenzióban reagáltatva. A szililezett 7-amino-3-cefem-vegyületet oldatban acilezzük az O-formil-mandulasavkloriddal, körülbelül 20—25 °C hőmérsékleten, majd a reakciókeveréket vízzel kezelve megkapjuk a 7-(D-2-formi]oxi-2-fenilaceiamido)-3-(l -metil-1 H-tetrazol-5-iltiometil)-3-cefem-4-karbonsavat. Az O-formil-antibiotikum-sót oly módon alakítjuk át a kristályos nátriumsóvá, hogy egy szerves sav nátriumsójával reagáltatjuk szerves oldószer jelenlétében. A kristályos só az acetonos oldatból hűtés közben kristállyal beoltva kicsapódik. A sót szűrjük, átkristályosítjuk és vákuum alatt köiiilbelül 40 C-on egy éjszakán át szárítjuk, ekkor megkapjuk a gyógyászatiig használható kristályos formájú sót. A fenti eljárásban használható szerves oldószerek és szerves sav nátríumsók: metanol és nátriumáéért* izopropanol-aceton elegy és nátrium-2-etilhexanoát, dimetilformamid-acetonitril-elegy és nátrium-2-etilhexanoát, száraz aceton és nátrium-2-etilhexanoát. A kristályos nátriumsót szárítás után egy szitán bocsátjuk át, hogy egyforma méretű kristályos részecskéket kapjunk. Az átszitált O-formil-antibiotikum-sót ezután egy mechanikus keverőben összekeverjük az alkálifémkarbonáttal vagy trisz-pufferrel, ily módon megkapjuk az ömlesztett O-formil - -antibiotikum-só-karbonát vagy -trisz-puffer készítményt. Az ömlesztett gyógyszert ezután üvegampullákba vagy gumival lezárt üvegcsékbe mérjük, előállítva a beadagolás céljára szolgáló dózis-egységeket. Az előnyös gyógyszerkészítmények az előnyös alkálifémkarbonátot, a nátriumkarbonátot 5,0-6,0 súly%-ban tartalmazzák az O-formil-antibiotikum-sóra vonatkoztatva. Például előnyösek az alábbi dózis-egység összetételek: Hatóanyag Nátriumkarbonát súlya (mg) súlya (mg) 1000 54 500 30 250 14 Bár az előbbi nátriumkarbonát mennyiségek előnyösek, az aktív anyagra nézve 6 súly%-nál nagyobb mennyiség is használható, hogy tiszta I.V. oldatok készítésére megfelelő gyógyszerkészítményeket kapjunk. Azonban a klinikai gyakorlatban gyakran kívánatos, hogy a nátriumion-koncentráció minimális legyen, tehát a gyógyszerkészítményekben el kell kerülni a nagy nátriumkarbonát-felesleget. Az előnyös gyógyszerkészítmények pK-ja vízben oldva kezdetben körülbelül 8,9, amely érték gyorsan lecsökken 6,5—7,0 pH-értékre. Az oldat pH-ja ezután néhány óráig konstans marad. A száraz gyógyszerkészítmények pufferezett környezetet biztosítanak az O-formíl-antibiotikum-sónak, amely megakadályozza az O-formil-csoport hidrolízisének tulajdonítható zavarosodást. Így, ha I.V. oldatot készítünk, az O-formiicsoport lúdrolízisekor keletkező 7-(D-2-hidroxi-2-fenilacetamido)-3-(l -metil-I H-tetrazol-5-iltiometil)-3-cefem-4-karbonsav oldatban marad. Bár ismeretes, hogy az O-formil-antibiotikum-só O-formil-észtercsoportja hidrolizálhat, a hidrolizált termék is in vitro gátolja számos mikroorganizmus faj növekedését. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményét a példák előtt található táblázatokban közöljük. Az 1. táblázatban az O-formil-antibiotikum-só minimális gátló koncentrációit (MIC) soroljuk fel, Gram-poátív és Gram-negatív baktériumokkal és gombákkal szemben. A MIC értékeket a standard agarhígításos vizsgálattal kaptuk. Az O-formil-antibiotikum-só hatékonynak bizonyult izolált baktériumok szaporodásának gátlásában, agarhígításos vizsgálatban. A II. táblázatban az O-formil-antibiotikum-só MIC értékeit láthatjuk Klebsiella pneumoniae különféle klinikai izolátumaival szemben, a IV. táblázatban pedig az Escherichia coli klinikai izolátumaival szemben mutatott MIC értékeket soroljuk fel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
