174128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálifém- vagy ammónium-inzulin tisztítására gélszűréssel

3 174128 4 oldják, majd az inzulint ismét ldsózzák, ezúttal azonban az első kisózó lépésben alkalmazottnál kisebb sókoncentrációval. Egy harmadik ipari jelentőségű inzulin tisztító eljárás lényege abban áll, hogy az inzulint oldatból cink-inzulin komplex alakjában csapják ki vagy kristályosítják. A cink-inzulint általában cinkio­nokat tartalmazó pufferolt vizes oldatból csapják ki. E célra különféle pufferokat alkalmaznak, Petersen például a 2 626 228 lajstromszámú Amerikai Egye­sült Allamok-beli szabadalmi leírás szerint citrom­­sav-citrát puffért használt. A jelenleg az inzulin tisztítására iparilag alkal­mazott eljárások jellegzetes módon a fent említett mindhárom módszert magukban foglalják. Mint­hogy a cink-inzulin az inzulin legfontosabb keres­kedelmi alakja, az inzulin tisztítás utolsó lépése rendesen cink-kristályosító lépés. Az utóbbi években viszont felismerték, hogy a kereskedelmi cink-inzulinok kisebb mennyiségekben alkotókként nem-inzulin proteineket is tartal­maznak, amelyek között a leginkább túlsúlyban a proinzulin és a proinzulinszerű fehérjék vannak jelen. Jóllehet az ilyen Összetevők általában a keres­kedelmi cink-inzulinok kevesebb mint 8 súly%-át teszik ki, úgy vélik, hogy ezen alkotók némelyike antigén vagy immunogén természetű. L. például erre vonatkozóan Chance és munkatársai, Science, 161, 165 (1968), Steiner és munkatársai, Diabetes 18, 725 (1968), Bromer, BioSdence, 20, 701 (1970), valamint Rubinstein és munkatársai, Ann. Rev. Med., 22, 1 (1971) közleményeit. Ezért tehát továbbra is élő probléma a nem­­-inzulin fehérjék ipari méretű eltávolítása az inzu­linból. Az „inzulin” kifejezésen a leírásban végig nem csupán magát az inzulint értjük, és jelöljük, hanem valamennyi inzulinszerű fehérjét, így például a dezamino-inzulint is. Minthogy az inzulin és az inzulinszerű fehérjék vércukorcsökkentő hatása ha­sonló, rendszerint nem szükséges az inzulint min­den más hasnyálmirigy fehérjétől elválasztani, azaz rendesen nem követelmény a homogén inzulin előállítása. A biológiai anyagok felbontására alkalmas ana­litikai léptékű módszerek, mint amilyenek például az elektroforézis és az ioncserélő kromatográfia jói ismertek arra célra, hogy velük a kereskedelmi (vagy éppen nyers) inzulin készítményekben elvá­lasszuk az inzulintól a nem-inzulin alkotókat. Sőt, ezek a módszerek még arra is alkalmasak, hogy magát az inzulin komponenst felbontsák a tulaj­donképpeni inzulinra és a dezaminált inzulinokra, nagyipari mértékben való alkalmazhatóságuk azon­ban erősen kérdéses. A nagyüzemi alkalmazás szempontjából köny­­nyebben megvalósítható eljárást kínál a gélszűrés (a gél kizárásos kromatográfiával és a gél perme­­ádós kromatográfiával szinonim kifejezés). E mód­szernél a fehérjéket oszlopon választják el. Az oszlop olyan gát tartalmaz, amelyet oly módon térhálósítottak, hogy minden egyes gélrészecskén belül pórusok alakulnak ki. E pórusoknak véges, mérhető térfogatuk van, amely egyenesen arányos a gél duzzadásának fokával és fordítottan arányos a térhálósítás mértékével. Minthogy a kisebb mole­kulák könnyebben juthatnak be a pórusokba mint a nagyobb méretű molekulák, a kisebb moleku­láknak az áthaladása az oszlopon akadályozott, míg a nagyobb méretű molekulák a pórusokba csak részlegesen vagy egyáltalán nem juthatnak be. A gélszűrést a múltban már alkalmazták az inzulin tisztítására. Az inzulin macska hasnyál­mirigyből történő elkülönítésénél a nyers inzulint oly módon állították elő, hogy azt sawal-alkohollal kivonatolták, az inaktív anyag eltávolítására ki­csapták, besűrítették, izoelektromosan kicsapták, majd végül nátrium-kloriddal kisózták. Az így kapott nyers inzulint azután térhálósított dextrán gél oszlopra vitték és 1,0 mólos ecetsav oldattal eluálták [Davoren, Biochim. Biophys. Acta, 63, 150 (1962)]. Az inzulin halból történő elkülönítésénél a mirigyeket vízben homogenizálták és a fehérjéket triklór-ecetsav oldattal kicsapták. A csapadékot ezután sav-etilalkohol eleggyel kivonatolták és a kivonatokat a lipidek eltávolítása céljából metilén­­-dikloriddal kezelték. A visszamaradt szilárd anya­got elkülönítették és 5,0 mólos ecetsavval vették fel. Ezt az oldatot térhálósított dextrán gél oszlopon szűrték és arról 5,0 mólos ecetsav oldattal eluálták. [Humbel, Biochem. Biophys. Rés. Commun., 12, 333 (1963)]. Ezzel a módszerrel 80% körüli hozamokról számolnak be. Említésre méltó, hogy Humber megállapítása szerint ahhoz, hogy az inzulin jól legyen elválasztható az egyéb fehérjéktől, olyan eluálási viszonyokat kell alkal­mazni, amelyek elősegítik az inzulin mokekulák disszodálódását. Humbel azt is megállapítja még, hogy az 1,0 mólos ecetsav nem kielégítő oldószer, minthogy Yphantis és Waugh szerint [Biochim. Biophys. Acta, 26, 218 (1957)] ebben az oldó­szerben az inzulin nem disszociál tökéletesen. Epstein és munkatársai [Biochemistry, 2, 461 (1963) marha hasnyálmirigy nyers kivonatát szűr­ték térhálósított dextrán gélen. Az eluáló oldószer ez esetben a Humbel által a fent idézett munkájá­ban ugyancsak elvetett 0,2 mólos ammónium-hid­­rogén-karbonát oldat volt. Epstein és munkatársai kb. 60%-os hozamról számolnak be. Inzulint még emberi hasnyálmirigyből is előállí­tottak. A mirigyeket előbb homogenizálták, majd kivonatolták. Ammónium-szulfátos frakdonálással bizonyos mennyiségű hatástalan anyagot eltávolí­tottak. Ezt követően előbb nátrium-kloriddal, majd izoelektromos kicsapással kicsapták az inzulint. A kapott inzulint 0,5 n ecetsav oldatban oldották és térhálósított dextrán gélen szűrték, végül a szűrt inzulint cink-inzulinná alakították [Jackson és mun­katársai, Diabetes, 18, 206 (1969)]. Az inzulin hozam a gélszűrés után kb. 60%-os volt. Végül a gélszűrést és az ioncserélő kromatog­­ráfiát kombinálták Schlichtkrull és munkatársai a 69/5280 lajstromszámú délafrikai szabadalmi leírás­ban leírtak szerint (ennek megfelelője a 737 257 lajstromszámú belga szabadalmi leírás). A gélszű­réssel foglalkozó egyetlen példájuk szerint (1. pél­da) a cink-inzulint térhálósított dextrán gfl osz­lopon, 80%-os hozammal szűrték. Eluáló oldószer­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom