174122. lajstromszámú szabadalom • Dugattyú belsőégésű motorokhoz, főleg Diesel-motorokhoz

3 174122 4 lásával - a forró és az úgynevezett hideg égőtér­részben éppen ellentétesen hat. Ehhez járul, hogy a dugattyúlábból és a csapágyazásból ezzel a hűtő­­olajárammal a hő nem vezethető el kellő gyorsan. (Ilyent ismertet például a 2 007 801 sz. NSZK szabadalmi leírás). A találmánnyal célunk, hogy a fentiekben vázolt valamennyi hiányosságot egyidejűleg kiküszöböljük. A találmánnyal megoldandó feladat ennek meg­felelően olyan belsőégésű motorokhoz alkalmazható dugattyú kialakítása, amelynek égőtere kívánt hő­kép szerint az égőtémyílásnál forró körzettel, az égőtérfenéken és a csapágyazásnál pedig úgyne­vezett hideg körzettel egyszerű eszközökkel kiala­kítható. A találmány szerint a kitűzött feladatot a bevezetőben leírt dugattyúnál úgy oldottuk meg, hogy a csapágyazás körzetében a belsőégésű motor forgattyústeréből a dugattyúra fecskendezett hűtő­­és/vagy kenőanyagot a csapágyazásra vezető leg­alább egy felülettel van ellátva, valamint a hűtő­­és/vagy kenőanyagnak a dugattyú lábához és a csapágyazás csapszegéhez történő egyidejű áramlása mellett a csapágyazás körüli áramlása is van. Ezekkel az intézkedésekkel az égőtér kívánt, differenciált temperálása optimálisan megvalósít­ható, amivel a tüzelőanyag-levegőkeverék tökéletes elégése mellett a káros kipufogógáz emissziók is csökkenthetők. A hőnek az égőtérfenéken, és a dugattyúlábon a csúszósaruhoz, valamint onnan a hengeren át a belsőégésű motor hűtőrendszerébe történő elvezetésével nemcsak a gyűrűbordán elren­dezett dugattyúgyűrűket mentesítjük a hőmérsék­leti hatásoktól, hanem a veszélyeztetett dugattyú­részektől a hőt is gyorsabban elvezetjük, mivel ennek érdekében ezeken a helyeken nagyobb hőátadó felületek vannak. Ehhez járul, hogy a hő egy részét a szóróolajon át közvetve, vagy közvet­lenül a hűtőolajjal távolítjuk el, amivel pedig a hűtőhatás rendkívüli mértékben javul. A találmány szerinti megoldás további előnye, hogy a hűtő­­és/vagy szóróolajnak a csapágyra vezetésével azt nemcsak hűtjük, hanem megbízhatóan kenjük is. Ez pedig a dugattyú és ezzel a belsőégésű motor élettartama szempontjából rendkívül lényeges. Célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél a csapszeg hossztengelyével szimmetrikusan a du­gattyúnak egy-egy vezetőfelülete van és ez a vezetőfelület ívelt vezetőbordaként van kialakítva. A vezetőfelületek, illetve a vezetőbordák ilyen elrendezésével a szóró-, illetve hűtőolaj megbíz­hatóan a csapágyazásra vezethető, amely azután a hűtendő részek lehűtése után felfogható és a szóró-, illetve hűtőolaj hűtőrendszerébe, például az olajteknőbe visszavezethető. Azért, hogy a szóró-, illetve hűtőolajat a hűtendő, illetve kenendő helyekre biztonsággal eljuttassuk, és ezektől a helyektől ismét elvezessük, a találmány további jellemzője szerint a vezető­felület (vezetőborda) a csapágyazáshoz csuklósán csatlakozó csúszósarun van elhelyezve és szabad szélével megközelítően a csapágyazáshoz van ve­zetve. Előnyös az olyan kiviteli alak, amelynél mind­egyik vezetőfelület, illetve vezetőborda a csúszósaru palástfelületén áramlási szempontból kedvezően úgy van elhelyezve, hogy a dugattyú a hengerbe, illetve a forgattyústérbe merülése alatt is a szóró- és/vágj­­hűtőolaj csapágyazáshoz vezetése fennmarad. Ezzel az intézkedéssel biztosítjuk, hogy a du­gattyú löketétől függetlenül a dugattyút megfe­lelően hűtjük, kenendő részeit pedig a szükséges olajjal ellátjuk. A csúszósaru egyszerű előállítására való tekin­tettel különösen előnyös az olyan kivitel, amelynél például egyetlen vezetőfelület, illetve vezetőborda a csapágyazás körül ívelten van kialakítva. A csúszósaru ilyen kialakítása az egyszerűbb gyárthatóság mellett azzal az előnnyel is jár, hogy a csapágyazás csapjának tengelyirányában fekvő hengerfalrészek védelmével a szóró- és/vagy hűtő­olajat ezektől a falfelületektől, illetve falrészektől nemcsak távoltartjuk, hanem a belsőégésű motor hűtő-, illetve kenőrendszerébe, például az olaj­teknőbe vissza is vezetjük. Különösen nagy átmérőjű dugattyúknál, például nagyteljesítményű belsőégésű motorokhoz alkal­mazott dugattyúknál előfordulhat, hogy a csap­ágyazás körzetében meglevő vezetőfelületek, illetve vezetőbordák ellenére a hűtő- és/vagy kenőolajáram a csapágyazáson és/vagy a dugattyúlábon az összes felszórandó felületet alig éri el. Ennek következ­tében ezeken a részeken bizonyos helyeken kri­tikus hőmérsékletek léphetnek fel. Annak érde­kében, hogy a fent említett helyeken az ilyen nemkívánatos terheléseket hatásosan megakadá­lyozzuk, a találmány további jellemzője szerint előnyös, ha a vezetőfelület a csapágyazáshoz csuk­lósán csatlakozó csúszósarun van elhelyezve és szabad végével megközelítően a csapágyazáshoz van vezetve. Azért, hogy a hűtő és/vagy kenőanyagot bizton­sággal elérhesse a csúszósarun a csapszeg csapágyhe­lyeit is, a találmány szerint célszerű, ha ezeknek az elszakadó felületeknek a lábzónái legalább a csap­ágyazásban levő csapszeg csapágyazási helyéig nyúlnak. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás két példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A raj­zon: Az 1. ábra belsőégésű motor hengerén át vett hosszmetszet, az abban tengelyirányban elmozgat­ható dugattyú hosszmetszetével, A 2. ábra az 1. ábra I-I vonala mentén vett metszet, A 3. ábrán belsőégésű motor hengerének másik példakénti kiviteli alakján át vett metszet, domb­szerű kiemelkedésű vezetőfelülettel ellátott du­gattyú hosszmetszetével, A 4. ábra a 3. ábra II—II vonala mentén vett metszet. Amint az 1. ábrán látható, belsőégésű motorok­hoz, például Diesel-motorokhoz alkalmazott 1 du­gattyú lényegében gyűrűs 2 bordaként kialakított dugattyúfejből, ezt támasztó 3 palástból, 4 csap­ágyazásban folytatódó 5 dugattyúlábból, valamint a gyűrűs 2 bordát 6 hengerben vezető és az 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom