174112. lajstromszámú szabadalom • Bányabiztosító berendezés
5 174112 6 ni, lefelé kezd csúszni és a többi biztosítóegységet is magával húzza. Azonkívül a biztosítóegység és a szállítószalag között elhelyezett gerenda révén megnő a távolság a biztosító berendezés és a fejtési front között és így romlik a főte alátámasztása a frontréselő gép fölött. Azonkívül a fekü síkjában lefektetett merev gerenda részben kizárja a frontszállító berendezés beállítását és ezáltal meghosszabbítja a szénkinyerés ciklusát a haladópásztafejtés teljes hosszában. A főgerenda, a távtartó gerendák és a főtesüveg fejtési homlok felőli éle zárt keretet alkotnak, amely idővel megtelik a kitermelt anyaggal, ami megakadályozza az egyes biztosítóegységek eltolását, ezért kézzel ki kell üríteni, ami a zárt, négyszögletes térben igen nehézkes. Egy teljesen más koncepciót tartalmaz az önjáró biztosító berendezés, amelynek sajátos szerkezete van arra. hogy az egyes biztosítóegységek közeledését vagy távolodását a szomszédos egységekhez képest megakadályozza. A biztosítóegységek valamennyi talprésze egymás között a fekü síkjában vezérlánc által van összekötve. Itt rövid vezérláncszakaszokról van szó, amelyek végei az egymással szomszédos talprészekbe vannak beakasztva, miközben az egyes vezérláncszakaszokban központosán elhelyezett hidraulikus munkahengerek vannak beépítve. Ezáltal két vezérláncvonal képződik, az egyik a fejtési front felőli talprészoldalon, a másik pedig az átellenes talprészoldalon. A beépített hidraulikus munkahengerek megfelelő vezérlése révén a biztosítóegységek egymáshoz húzhatók, miáltal a biztosítóegységek közötti távolság csökkenthető, illetve növelhető. A szomszédos egységek egymáshoz képesti ferde helyzetét is ki lehet igazítani a vezérláncba szerelt hidraulikus munkahenger révén. Az említett vezérláncokon kívül az egyes biztosítóegységek felépítése is lehetővé teszi az egymáshoz képesti helyzet bizonyos korrekcióját. A biztosítóegységnek ugyanis négy támja van, amelyek a fejtési fronttal párhuzamos választóvonallal két részre osztott talprészre támaszkodnak. Ily módon két tám a fejtési front felőli talprészre támaszkodik, a másik kettő pedig a tömedékoldali talprészre. A két talprészt három, a feküvel párhuzamos síkban elhelyezett hidraulikus munkahenger köti össze egymással. Két hidraulikus henger egymással párhuzamos és a fejtési frontot a fejtési térség tömedékoldalával összekötő merőleges irányában helyezkednek el. Ezeknek a hidraulikus hengereknek a két egymással szembenfekvő oldalon levő támadáspontjai paralelogrammát alkotnak, amelyben a változó hosszúságú oldalakat a hidraulikus hengerek képezik. A paralelogramma trapézzá alakulásának megakadályozására, amely átalakulás a párhuzamos hidraulikus hengerek nem egyforma vezérléséből származhat, átlósan egy harmadik hidraulikus henger van beépítve. Az egyes hengerek megfelelő vezérlése révén elérhető a szomszédos biztosítóegységek egymáshoz viszonyított elmozdulásának kiegyenlítése. E megoldás alapvető hátránya, hogy mindegyik biztosítóegység utánenged és nincs merev szerkezeti kialakítás az egyes egységeken belül. így a talprész elülső és hátulsó részét összekötő hidraulikus hengerek működésének minden pontatlansága az ácsolategységek ferde beállását eredményezheti. Ezt a rugalmas vezérláncsorok sem tudják megakadályozni, annál is kevésbé, mivel gyenge felépítésük miatt nagy a láncszakadás valószínűsége, a talprészek közötti tér pedig, ahol a láncok vannak, gyorsan feltöltődik kődarabokkal, aminek következtében megintcsak hatástalanokká válnak. Ismeretes olyan biztosító berendezés is, ahol a biztosítóegységek összekötő elemekkel vannak a szomszédos egységek talprészéhez erősítve. Ezek az összekötő elemek csapokkal vannak a talprészekre erősítve, amely csapok függőleges kivágású nyílásba illeszkednek. Ez lehetővé teszi a szomszédos ácsolategységek egymáshoz dőlését, azonban megakadályozza egymáshoz való közeledésüket, illetve egymástól való távolodásukat. Azonban sem szabadalmi leírás, sem rajz nem mutatja be részletesen azoknak az összekötőelemeknek a felépítését, amelyek a biztosítóegységek fejtési front irányába történő elmozdulását lehetővé teszik. Az előbbi megoldásnál megemlített összekötő elemek egy másik megoldásból már ismertek, ahol a szomszédos biztosítóegységek a talprészek szomszédos oldalainak két végpontjánál vannak egymással összekötve. A fejtési front felőli pontnál a talprészek hidraulikus munkahengerrel vannak egymással összekötve, amely a szomszédos talprészek szélére vannak csuklósán felerősítve. A szén kinyerése után keletkező kiürített fejtési térség felőli másik pontban a szémszédos biztosítóegységek egy egyedi mechanizmus révén vannak összekötve. Mindegyik talprész mentén fekszik egy feküvel párhuzamos cső. E cső hossza valamivel nagyobb, mint az egység üzemi előtolási hossza és a cső teljes hosszában egy rés húzódik. Ebbe a résbe illeszkedik egy összekötő elem, amelyet a cső belsejében levő csap rögzít. E csap átmérője csaknem megegyezik a cső belső átmérőjével, és ennek révén az összekötő elem a csappal a cső hasítékának hosszában eltolhatóan van ágyazva, egyúttal a csőben tengely- és sugárirányban szabadon el tud mozdulni. Az egymással szomszédos biztosítóegységek csöveiből kiálló összekötő elemek egymással kettős csukló révén vannak összekapcsolva, ami az összekötő elemeknek egymáshoz képesti helyzetük vonatkozásában szabad mozgást biztosít, kivéve azt a mozgást, ami a biztositóegységek egymáshoz való közeledését vagy egymástól való távolodását idézhetné elő. A szomszédos biztosítóegységek talprészeinek egymástól két távoleső pontjában nagy mozgásszabadságú elemek révén történő összekötése azt eredményezi, hogy az egyik biztosítóegység talprészének elfordulása a szomszédos egységhez képest a talprész körvonalán belül levő pont vagy a szállítóeszköz olyan pontja körül történhet, ahol az előtoló szerkezet a szállítóeszközhöz van erősítve. A leírt biztosítóberendezés lényeges hátránya azonban, hogy a biztosítóegységek egymáshoz képesti elfordulási pontja vagy a talprész körvonalán belülre, vagy a szállítóeszköz szélére esik. Az első esetben kedvezőtlenül nagy elfordulási szög kelet5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
