174100. lajstromszámú szabadalom • Eljárás naftalin- és kromán-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

5 174100 6 konfiguráció megegyezik a (-)-2,2-dimetil-7-{2-di­­metilaminoet o xi ) -4 -(3-trifluormetil-fenil)-kromán­­-hidroklorid konfigurációjával. Mivel a találmány szerinti vegyületek nitrogén­­tartalmú bázisok, képesek arra, hogy a szokásos módon savaddíciós sókat képezzenek. Rendszerint ezek a sók gyógyászatiig elfogadható szerves vagy szervetlen savakkal, például citromsavval, ecetsavval, propionsawal, benzoésawal, tejsavval, borkősavval, mandulasavval, borostyánkősawal, fumársawal, olaj­savval, glutaminsawal, glukonsawal, metánszulfon­­sawal, toluolszulfonsawal, kénsavval, foszforsavval, krómhidrogénsawal, sósavval alkotott sók. Amint az a gyógyászati készítmények előállításának terüle­tén működő szakember számára kézenfekvő,, a só­képző sav természete viszonylag lényegtelen mind­addig, míg alkalmas arra, hogy stabil, előnyösen kristályos, gyógyászatiig elfogadható sót hozzon létre. Néhány, a találmány tárgykörébe eső vegyü­­let és sói szolvátokat is alkothatnak, és így előfor­dulhatnak hidrátjaik, például monohidrátjuk formá­jában is. Az I általános képletű vegyületek a központi idegrendszerre gyakorolnak hatást. Ennek megfele­lően az alkalmazott dózistól függően bizonyos I általános képletű vegyületek étvágycsökkentő, illet­ve a hangulati állapotot befolyásoló hatás kifejtésé­re alkalmasak emlős szervezetekben. Ennek megfelelően a találmány tárgykörébe esik az eddigiekben ismertetett I általános képletű ve­gyieteket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására irányuló eljárás is. A találmány szerinti eljárással előállított készít­mények adagolása általában orálisan történik, bár olyan készítmények is előállíthatok, melyeket pa­­renterálisan adagolnak az emberi szervezetbe. A legalkalmasabb formák az egység-dózist tartal­mazó tabletták, kapszulák, zacskók, melyek a ható­anyag előre meghatározott mennyiségét tartalmaz­zák. Ezek az egység-dózis formák általában 0,5- -250 mg, előnyösen 2,5-125 mg hatóanyagot tar­talmaznak, és a kívánt dózistól függően adagolásuk történhet napi egyszeri vagy többszöri alkalommal. Felnőtt ember szokásos napi adagja általában 0,5- —1000 mg. Ha az adagolás célja étvágytalanság kiváltása, a készítményt általában olyan szilárd egység-dózisok formájában alkalmazzuk, amelyek 2-150 mg ható­anyagot tartalmaznak. Ha a készítményt a kedélyállapot befolyásolásá­­ra, így például depressziós állapot megszüntetésére kívánjuk felhasználni, előnyösen 0,5-50 mg ható­anyagot tartalmazó szilárd egység-dózis formájában adagoljuk. A készítmény tehát ebben az esetben tartalmazhat például 1-25 mg hatóanyagot. A találmány tárgykörébe tartozik az előzőeken kívül egy az étvágy csökkentésére, illetve a dep­resszió csökkentésére irányuló módszer is, melynek során a találmány szerinti vegyületek kerülnek fel­­használásra. A találmány szerinti vegyületek étvágycsökkentő hatása például úgy vizsgálható, hogy e vegyületeket orálisan, éhes patkányok szervezetébe juttatjuk és méljük a patkányok táplálékfelvételének csökke­nését. A VII általános képletű vegyületek alkalma­zásával kapott eredményeket az I. táblázat tartal­mazza, ahol Rí 3 és Rí 4 jelentéseit a táblázat megfelelő oszlopai mutatják. Néhány, a találmány szerinti VII általános képletű vegyület étvágycsökkentő hatása 10 A táplálékfelvétel 50%-os Rl3 R14 csökkentéséhez megközelítően szükséges dózis (mg/kg) 3—CF3-ch3 3,0 4—CF3-ch3 18-H-ch3 3,6 25 A találmány szerinti vegyület hasznos, kedélyál­­lapot-befolyásoló hatásának vizsgálata szabvány módszerekkel történhet, amelyek közé például a „reserpin megakadályozó” teszt is tartozik, mely a 30 vegyületeknek egereken jelentkező, reserpin-indu­­kált hipotermia ellenes hatásának kimutatására szol­gál. A 2. táblázatban bemutatott eredményeket a VIII általános képletű vegyületekkel végzett vizsgá­latok szolgáltatták. 35 A találmány szerinti eljárás értelmében az I általános képletű vegyületek, ahol R3 jelentése hidrogénatom, előállítása úgy történik, hogy egy HNRiR2 általános képletű amint és egy IX általá­nos képletű vegyületet - ahol X, R,, R5 és R6 40 jelentése az I általános képletű vegyületek megfele­lő szubsztituenseinek definiálásánál megadott - reagáltatunk egymással. A reakció nem-extrém hőmérsékleten, például —20 °C és 120°C közötti hőmérsékleten lejátszó- 45 dik, azonban megközelítőleg a szobahőmérséklet közelébe eső vagy enyhén emelt hőmérsékletek a legkedvezőbbek. így általában 12-80 °C-os hőmér­sékleten dolgozunk. A reakció végrehajtása általában valamely inert 50 szerves oldószerben, így rövidszénláncú alkanolban, például etanolban történik. Egy az előzővel szoros rokonságban levő eljárás értelmében azokat az I általános képletű vegyülete­ket, melyek képletében R3 jelentése hidrogénatom, 55 előállíthatjuk úgy, hogy egy HNRi R2 általános képletű amint egy X általános képletű vegyülettel reagáltatunk, ahol X, R4, Rs és R* jelentése az előzőekben megadott, és Y jelentése egy könnyen lehasítható csoport. 60 Y jelentése legkedvezőbben klór-, bróm-, jód­­atom, —0S02CH3, —0S02C6H4CH3 csoport vagy más szokásos, jól lehasítható csoportok. Ez a reakció ugyanolyan körülmények között játszódik le, mint a megelőző, az amin és egy IX 65 általános képletű vegyület közötti reakció. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom