174042. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gabona vetésének ellenőrzésére
3 174042 4 kelő átalakítót, 12 feszültségszint komparátort, 13 erősítőt, 14 fénykijelzőt és 15 hangjelzőt. Az 1 érzékelő átalakító a vetőcsövön helyezkedik el, és a mindenkori magáramlásnak megfelelő elektromos impulzussorozatot szolgáltatja, amelynek idődiagramját nagyszemű magvak vetése esetén az Lábra, aprószemű magvak vetése esetén a 2. ábra szemlélteti. Az 1 érzékelő átalakító kimeneti jelét a 12 feszültségszint komparátor érzékeli és kimenetén a bemeneti impulzussorozatnak megfelelő impulzussorozatot állít elő, amellyel a 13 erősítőn keresztül a 14 fénykijelzőt és a 15 hangjelzőt működteti. Az Lábra szerinti nagyszemű magvas vetésnél létrejövő impulzussorozat esetén a 12 feszültségszint komparátor még megfelelően érzékelni tudja a diszkrét impulzusokat és megfelelő vezérlést tud biztosítani a 14 fénykijelző számára, amely megfelelő magáramlás esetén folyamatosan villog, a 15 hangjelző pedig ekkor nem ad ki hangjelzést. Ha magáramlás nincs, akkor a 12 feszültségszint komparátor a hibára jellemző vezérlő egyenfeszültségszintet szolgáltat, amelynek hatására a 14 fénykijelző vagy állandóan világít, vagy állandóan kialszik, a 15 hangjelző pedig hangjelzést ad ki. Aprószemű magvak vetésnél azonban a 2. ábra szerinti impulzussorozat keletkezik, és ebből a 12 feszültségszint komparátor nem képes kiértékelhető vezérlő jelet kialakítani. A 12 feszültségszint komparátor kimenetén a legkedvezőbb feszültségkomparálási szint beállítása mellett esetleg létrejöhet olyan vezérlőjel, amelynek hatására a 14 fénykijelző >?alig-alig” világít, tehát az érzékelt impulzussorozat kijelzésre került, ez azonban nem elegendő információ a vetés megfelelő állapotának eldöntésére. Az aprószemű magvak vetésénél nagyon lényeges az áramló magvak sűrűségének megtartása, tehát információt kell arról is nyújtani, hogy a statisztikusan változó gyakoriságú impulzusok periódusideje nem növekszik-e adott korlát fölé, vagyis nem csökken-e le az elvetett magvak mennyisége, vagy nem lassul-e le a vetési sebesség. Könnyen belátható ezen fenti példa alapján, hogy bármely közvetlen kiértékelés, amely az érzékelt impulzussorozatot kiértékelés céljából közvetlenül felhasználja nem szolgáltatja a szükséges információt. A fenti megoldás további hátránya az is, hogy az 14 fénykijelző dugulás esetén a dugulási jellegének megfelelően vagy tartósan világít, vagy tartósan kialszik. Ez a kettős válaszjel az azonos tartalmú és hibainformáció esetén zavaró és a kiértékelésnél félrevezető lehet. Következésképpen levonható, hogy az aprószemű magvak vetési műveletének ellenőrzésénél az indirekt kiértékelésen alapuló mérési eljárás szolgáltathat csak kielégítő információt a vetés minőségéről. Célunk a találmánnyal olyan berendezés létrehozása aprószemű magvak vetésének ellenőrzésére, amely még a statisztikusan ingadozó bemeneti jelekből is képes a vetési folyamatban beálló rendellenességeket érzékelni és időben megjeleníteni. A találmány alapja az a felismerés, hogy a 2. ábrán vázolt jelsorozatból hasznos információ nyerhető, ha az ingadozások változásait, azaz a differenciált jelet vizsgáljuk és meghatározott, egymást periodikusan követő időszakok alatt legalább egy ilyen differenciált jel bekövetkezését előírjuk. Amennyiben ilyen jel adott ideig nem érkezik, be akkor a magáramlásban feltétlenül zavar állt be, amelyre fel kell hívni a figyelmet. A differenciálás révén az eltömődés (amely állandó jelhiánynak felel meg) és az érzékelő előtti magelakadás (amely állandó jelnek felel meg) egyformán hibát jelez, mivel az állandó állapot differenciálja — függetlenül annak abszolút értékétől - azonosan nulla, ami a hibajelzést működteti. Ezzel összhangban a gabona vetésének az ellenőrzésére alkalmas találmány szerinti berendezés a vetőgép vetőcsöveiben elhelyezett érzékelő átalakítókat, erősítőket és ezek kimenetéhez csatlakozó optikai és/vagy akusztikus kijelzőket tartalmaz, ahol a találmány szerint minden érzékelő átalakító egy-egy vonalfigyelő érzékelő bemenetével van összekötve. A vonalfigyelőknek közös órajelgenerátor start órajel kimenetével összekötött start órajel bemenetei vannak, és az ezeken levő start órajel impulzusok érzékelési periódusokat jelölnek ki. A vonalfigyelők hibajel kimenetei közvetlenül vagy koncentrálás esetén hibajelcsoportosítón keresztül az erősítők bemenetéhez csatlakoznak. Minden vonalfigyelő olyan dinamikus komparátort (például monostabil multivibrátort) tartalmaz, amelyet az érzékelő bemenetre vezetett jelek felés/vagy lefutó élei indítanak. A dinamikus komparátor kimenete tároló stop (leállító) bemenetéhez csatlakozik, és a tároló beállító bemenete képezi a vonalfigyelő start órajel bemenetét. A tároló kimenete közvetlenül vagy második tárolón keresztül a hibajel kimenettel van összekötve. Ennél a megoldásnál a start órajel a tárolót bebillenti, és a bebillentett tárolót a magáramlással szükségszerűen együttjáró impulzusokkal indított dinamikus komparátor az alapállapotba visszabillenti. Az így kialakított start-stop üzem minden start órajelre elkezdődik. Normális magáramlásnál a start-stop periódus ideje lényegesen rövidebb az érzékelési periódus idejénél, ezért hibajelzés nem történik, vagy csak az emberi szem által érzékelhetetlenül rövid ideig. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a tároló kimenete második tároló engedélyező bemenetével van összekötve. A második tároló törlő bemenetét a start órajelek vezérlik, i és dinamikus beíró órajelbemenete az órajelgenerátor mintavételező órajel kimenetével van összekötve, ahonnan a start órajeleknek rövidebb periódus idejű mintavételező órajel impulzusok érkeznek. A hibajel kimenetet ekkor a második tároló kimenete képezi. A kiértékelő és kijelző áramkörök számának lecsökkentése céljából a találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál több egymás mellett elhelyezett vetőcsőhöz tartozó vonalfigyelő hibajel kimenetei közös hibajelcsoportosító egy-egy bemenetéhez csatlakoznak, és a hibajelcsoportosító logikai „vagy” kapcsolatot valósít meg bemenetei között. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
