174042. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gabona vetésének ellenőrzésére
5 174042 6 A találmány tárgyát a továbbiakban példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra az érzékelő átalakító kimenő impulzusait szemléltető diagram nagyszemű magvak esetén, a 2. ábra az 1. ábrához hasonló idődiagram aprószemű magvak, például gabona esetében, a 3. ábra ismert vetésellenőrző berendezés tömbvázlata, a 4. ábra a találmány szerinti berendezés tömbvázlata, az 5. ábra a 4. ábrán vázolt 2 vonalfigyelő szerkezeti felépítését szemléltető i részletesebb tömbvázlat, a 6. ábra az 5. ábrán vázolt vonalfigyelő jellegzetes pontjain mérhető impulzusok idődiagramja, a 7. ábra az 5. ábrához hasonló részletes tömbvázlat, amely a 2 vonalfigyelő egy egyszerűbb változatát szemlélteti, végül a 8. ábra a 7. ábrán vázolt egység jellegzetes pontjain mérhető impulzusok idődiagramját szemlélteti. Az 1., 2. és 3. ábrákat leírásunk bevezető részében már részletesen ismertettük. Ezen ábrákon jól látható, hogy gabonavetés ellenőrzésekor az érzékelő átalakító kimeneti jelei szabálytalan szélességű, gyakoriságú és eloszlású impulzusok sorozatából tevődik össze. A találmány szerinti berendezés tömbvázlatát a 4. ábra szemlélteti, amely tartalmaz 1 érzékelő átalakítókat, 2 vonalfigyelőket, 3 órajelgenerátort, 4 órajelgenerátor vezérlőt, 5 hibajelcsoportosítókat, 6 erősítőket, 7 kijelzőket, ahol az 1 érzékelő átalakítók, valamint a 2 vonalfigyelők száma azonos a vetőcsövek „n” számával. Az 5 hibajelcsoportosítók, a 6 erősítők és a 7 kijelzők „m” száma egymással azonos, ahol „m” kisebb, mint n, célszerűen annak egész számú hányadosa. Az 1. érzékelő átalakítók a vetőcsöveken nyertek elhelyezést és a vetőcsőben folyó magáramlást alakítják át elektromos impulzussorozattá, amelyet a 2. ábra szemléltet. Az 1 érzékelő átalakítók általánosan használt, tetszőleges kivitelűek lehetnek. A 2 vonalfigyelők végzik az 1 érzékelő átalakítók által szolgáltatott jelek érzékelését és közvetett úton való kiértékelését, és általánosan ismert kivitelű dinamikus komparátorból és tároló elemekből vannak felépítve. A 3 órajelgenerátor a 2 vonalfigyelők működtetéséhez szükséges órajeleket állítja elő. Felépítésében tetszőleges kivitelű ismert áramköröket tartalmazhat. A 4 órajelgenerátor vezérlő a 3 órajelgenerátor által kiadott start és mintavételező órajelek periódus idejének változtatására szolgál. Az 5 hibajelcsoportosítók 51, 52,... 5i bemeneteikre a 2 vonalfigyelők kimeneti csatornáit gyűjtik össze, és az összegyűjtött csatornák kiértékelt jeleit a 6 erősítők a 7 kijelzőkre vezetik. Az 5 hibajelcsoportosítók és a 6 erősítők felépítésükben tetszőleges kivitelű áramköröket tartalmaznak, a 7 kijelzők elsősorban valamely típusú fénykijelzőt és emellett és/vagy kapcsolatban hangkijelzőt tartalmaznak. A 2 vonalfigyelők egy célszerű kiviteli alakját az 5. ábra, ennek működését leíró idődiagramot pedig a 6. ábra szemlélteti. A 2 vonalfigyelők egyszerűsített kiviteli alakját a 7. ábra, a működést leíró idődiagramot a 8. ábra szemlélteti. A 6. és 8. ábrák idődiagramján megadott hivatkozási számok jelzik, hogy a vonatkozó idődiagram a kapcsolás mely pontján megjelenő feszültségre vonatkozik. Az 1 érzékelő átalakítók a vezetőcsövekben folyó magáramlás hatására 11 kimeneti pontjaikon analóg villamos jelsorozatot szolgáltatnak, tehát a 2. ábra szerinti jelalakokat és ezen jelek az 5. ábrán bemutatott vonalfigyelők 23 érzékelő bemeneteire kerülnek. A 2 vonalfigyelő 23 érzékelő bemenetén a jeleket a 20 dinamikus komparátor fogadja, és a statisztikusan váltakozó amplitúdójú, impulzusszélességű és impulzusgyakoriságú jelekből a komparáció tulajdonságainak megfelelően kimenetén azonos amplitúdójú és impulzusszélességű, de továbbra is statisztikusan ingadozó gyakoriságú impulzussorozatot állít elő. A 20 dinamikus komparátor dinamikus jellege miatt kimeneti impulzust csak a 23 érzékelő bemeneten megjelenő meghatározott nagyságú fel- vagy lefutó élek tudnak létrehozni. Ilyen élek csak magáramláskor jelennek meg. Ezt az impulzussorozatot a 3 órajelgenerátor 31 start órajel kimenetén megjelenő tűimpulzusok segítségével a 2 vonalfigyelőkhöz tartozó időtartam érzékelő 21 tároló start-stop időtartam jellegű információvá alakítja át. Az időtartam érzékelő 21 tároló 25 start órajel bemenete diszkrét, előre meghatározott periódusokban kap vezérlést a 31 start órajel kimenetről. Minden vezérlő impulzus az alapállapotban l^ő időtartam érzékelő 21 tárolót üzemi állapotba billenti. A 21 tároló 24 stop bemenetét a 20 dinamikus komparátor kimenetén megjelenő statisztikus váltakozó gyakoriságú impulzussorozat vezérli. Ezek közül a start órajelet követő első impulzus az időtartam érzékelő 21 tárolót alapállapotba visszabillenti. A start és a stop impulzus között eltelt időtartam (mely alatt a 21 tároló üzemi állapotban van) arányos az 1 érzékelő átalakító által a 23 érzékelő bemenetre küldött jel impulzusainak gyakoriságával (tehát a vetőcsőben folyó magáramlás sűrűségével), így magában hordozza a vetés minőségére jellemző információt. Ha nincs érzékelendő impulzus a 2 vonalfigyelő 23 érzékelő bemenetén, azaz a vetőcsőben az 1 érzékelő átalakító előtt vagy után dugulás vagy maghiány jött létre, akkor a 24 stop bemenetet a 20 dinamikus komparátor stop jellel nem tudja vezérelni. Ennek következtében az időtartam érzékelő 21 tároló nem tud alapállapotba visszabillenni két start órajel impulzus között. Az érzékelt start-stop időtartam kiértékelése a következőképpen történik. A 3 órajelgenerátor 32 mintavételező órajel kimenetén megjelenő impulzussorozat a 31 start órajel kimenetén levő impulzusokhoz képest stabil fáziskéséssel jelenik meg, és a periódusideje azokénál sokkal kisebb. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
