174026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a baromfi ürülék táplálóanyag tartalmának ismételt hasznosítására
MAGYAR SZABADALMI 174026 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1975. X. 31. (LE—783) (1. és 3. igénypont) Módosítási elsőbbsége: 1978. VIII. 02. A 23 K 1/22 (2. igénypont) ORSZÁGOS Közzététel napja: 1979. III. 28. TALÁLMÁNYI Megjelent: 1980. III. 31. HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Hankó Mihály agrármérnök, 20%, Bordás Mihály agrármérnök, 20%, Békéscsaba, „Lenin” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet dr. Duduk Vendel állatorvos, 20%, dr. Potsubay János állatorvos, 15%, Békéscsaba Keszthely, Pelle László üzemmérnök, 12%, Békéscsaba, Dósa Jenő agrármérnök, 5%, Keszthely, Duna György üzemmérnök, 5%, Somogyi János üzemmérnök, 3%, Békéscsaba Eljárás a baromfi ürülék táplálóanyag tartalmának ismételt hasznosítására 1 A találmány tárgya eljárás a baromfi ürülék táplálóanyag tartalmának ismételt, folyamatos hasznosítására, ketreces tartási rendszerben, az ürülék atmoszférikus nyomáson, nedves közegben, 120—160 °C hőmérsékleten, vagy legfeljebb 4atm 5 nyomáson, gőztérben, 110—130 °C hőmérsékleten történő sterilizálásával, ezt követően 10—14% víztartalomig való kíméletes dehidrálásával és takarmányadalékok hozzákeverésével. A ketreces baromfitartás mellékterméke, a ba- 10 romfí ürülék a húshibrid és tojóhibrid állományok növekedésével arányosan halmozódik. A melléktermékek ártalmatlanná tétele és gazdaságos felhasználása környezetvédelmi, illetve ökonómiai szempontból egyaránt nagy gondot jelent. 15 A baromfi ürüléket hagyományos módon legegyszerűbben a szántóföldek trágyázására lehet hasznosítani. A baromfi ürülék azonban az év folyamán szinte állandóan keletkezik, eredeti állapotában a környezet-szennyezés veszélye nélkül 20 nem tárolható. A talajerőutánpótlás tápanyagot szakaszosan igényel, ezért a baromfi ürülék ilyen felhasználása nehézkes. E nehézségek ismeretében a baromfi ürülék táplálóanyag tartalmának ismételt hasznosítása jelentős előrehaladást kínál annál is 25 inkább, mert ezzel a takarmánybázis növelhető és a környezetszennyeződés mértéke is csökken. A baromfi ürüléknek a szarvasmarha és a sertés takarmányában való hasznosítása ismert, az eljárások lényegében négy csoportra oszthatók. 30 2 A baromfi ürüléket önmagában, vagy alommal keverve tárolják, egyszerűen napon vagy forró-levegős szárító berendezésekben szárítják és a terméket más állatfajjal, kérődzőkkel és sertéssel a takarmánykeverékükhöz 10—45%-os mértékben elkeverve etetik (Duduk V.: A baromfitartás melléktermékeiből fehérje takarmány. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975.). Az így kezelt baromfi ürülék fehérjetartalma azonban az anaerob rothasztó baktériumok elszaporodása és a vizes közegben a szerves vegyületek autolízise miatt a tárolási időtől függően csökken. A fehérjeveszteség mellett a keletkezett bomlástermékek toxikózist okozhatnak. A nem sterilizált anyagban a fakultatív patogén baktériumok és gombák elszaporodhatnak, s a sertések, valamint a kérődzők megbetegedését okozhatják. Az így készített termékeket baromfival visszaetetni egyáltalán nem lehet, mert vírusos, baktériumos és paracitás újrafertőzés lehetőségét teremtenénk meg. Másik ismert módszer szerint a ketreces baromfi tartásból származó ürülék fehérjetartalmát és más biológiai szempontból értékes vegyületeit algatenyésztésre táptalajként használják fel. A keletkezett alga-kultúrát szűrik, szárítják és értékes takarmányként hasznosítják. Az eljárás módszertani szempontból megfelelő, de energiaszegény országokban az így előállított fehérje igen költséges (Friese, H.: Deutsche Ceflügel-Wirtschaft, 14. 1963.). 174026
