174020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-szubsztituált 1,4-benzodiazepin-származékok előállítására
7 174020 8 alakjában) szintén megadjuk. További összehasonlító anyagként az orvosi gyakorlatban szokásosan használt szert, a diazepam-ot szintén feltüntetjük. Farmakológiai vizsgálati módszerek leírása 5 1. Akut toxicitás Az akut 7-napos toxicitást per os és intraperitoneális egyszeri alkalmazás után fehér éber NMR 10 I-egéren határozzuk meg. Az LDS0-ért ékek számítását EDV útján probitanalízissel végeztük (Cavelli-Sforza, Gustav Fischer Verlag, 1964 Grundbegriffe der Biometrie). 15 2. Antikonvulzív tulajdonságok vizsgálata a) Pentetrazolgörcs-módszer A vizsgálandó anyagok vizsgálatát perorális be- 20 adás után 6—6 egérből álló csoportokon végezzük. A kísérleti anyagok alkalmazása után 60 perccel pentetrazolt fecskendezünk be 100 mg/kg-os adagokban szubkután. A rángásos (klonikus) és a görcsös (tonikus) konvulziókat összesen 45 perces 25 megfigyelési idő alatt követjük. A vizsgálandó anyagoknak görcselleni védőhatását kontrolikísérletekkel összehasonlítva állapítjuk meg. A hatásos ED50 dózist a probit log. adagolási görbékből számítjuk. [J. E. Blum és munkatársai által módo- 30 sítva (1973)]. b) Maximális elektrosokk-módszer A vizsgálandó anyagokat perorálisan adjuk be az 35 állatoknak. A beadás után 60 perccel elektródákat helyezünk el az egerek fülein és elektromos ingert létesítünk. Azt a dózist határozzuk meg, amely az állatok felénél megakadályozza tonikus görcsök fellépését a hátulsó végtagokon. Az EDS0 40 számítása ugyancsak a fent megadott probitanalízissel történik. [Módosítva J. Swinyard szerint, J. Pharmacol, exptl. Therap. 106, 93 (1952)]. Az ismertetett eljárás szerint kapott eredmények 45 a vizsgálandó anyagok antikonvulzív hatását mutatják és az irodalom szerint ez fontos kritérium nyugtatok klinikai hatásoságának megítélésénél [A. Suria és E. locta, Journal de Pharmacologie, Suppl. No. 1, 5, 94 (1974) és G. Zbiden és L. O. 50 Randall, Advances in Pharmacol. 5, 213 (1967)]. meghatározzuk azt a dózist, amely az agresszív magatartás 50%-os csökkentéséhez vezet. [Módosítva Weischer és Opitz szerint, Arch. int. Pharmacodyn. 195, 252 (1972).] Ebben a kísérletsorozatban kapott eredményekből jó következtetéseket lehet levonni az anyagok félelem-, stressz- és feszültségoldó tulajdonságaira. 4. Muszkulotrop tulajdonságok vizsgálata A de la Traction során az egereknek perorálisan adjuk be a vizsgálandó anyagot. Az egereket 120 perc elteltével mellső lábaiknál fogva vékony, vízszintesen kifeszített drótra akasztjuk. EDS0-nek számít az az adag, amelynél az állatoknak éppen a fele nem 5 másodpercen belül a hátulsó lábaival is megérinti a drótot [W. Theobald és munkatársai Arzneim. Forsch. 17. 561 (1967)]. Ennél a kísérletnél az izomgörcsnek a vizsgálandó anyagok által történő b folyásolását vizsgáljuk. 5. Központi idegrendszert gátló tulajdonságok vizsgálata (Hexobarbitál-alvásidőmeghosszabbodás) A vizsgálandó anyagot perorálisan adjuk be az egereknek. Az állatok 30 perc elteltével pótlólag 64 mg/kg hexobarbitált kapnak i.v. injekció alakjában. Megállapítjuk az oldalfekvési helyzet felvételének időpontját és az oldalfekvés időtartamát egy csupán hexobarbitállal kezelt kontrollcsoporttal hasonlítjuk össze. ED50-ként azt a dózist állapítjuk meg, amelynél az állatok fele egy a 4 faktorral meghosszabbított oldalhelyzetet foglal el a kontrollcsoporthoz viszonyítva. [G. M. Everett, Nature 177, 1238 (1956).] Az előzőekben leírt módszerekkel a következő vegyületeket vizsgáltuk: 1. sz. vegyület 7-bróm-l-metil-2-metoximetil-5-<2’-klórfenil)-lH-2,3- -dihidro-1,4-benzodiazepin (hidrokloridként). 2. sz. vegyület 7-bróm-l-metil-2-etoximetil-5-<2’-klórfenil)-lH-2,3- -dihidro-l ,4-benzodiazepin (hidrokloridként). 3. Szorongásoldó és antiagresszív hatásra 3. sz. vegyület irányuló vizsgálat 55 Elkülönítés által kiváltott agresszivitás gátlása egérnél I standard A kísérlet előtt 4 héttel az egereket szigorúan elkülönítve egyes ketrecekben tartjuk. Ezen idő 60 eltelte után az elkülönítetten tartott egerek megtámadják az el nem különítetten tartott egereket, amelyeket hozzájuk teszünk, külső beavatkozás II standard nélkül. A vizsgálandó anyagokat perorálisan beadjuk az elkülönített egereknek és 30 perc múlva 65 7-bróm-l -metil-2-metoximetil-5- -(2’-fluorfeni1)-1 H-2,3- -dihidro-1,4-benzodiazepin (hidrokloridként). 7-klór-l -metil-2-metoximetil-5- <2’-klórfenil)-lH-2,3- -dihidro-1,4-benzodiazepin (hidrokloridként). 7-klór-l -metfl-5-fenil-1,3-dihidro-2H-l ,4- -benzodiazepin-2-on (diazepam). 4
