173998. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 2-oxazolin-származékok előállítására
3 173998 4 gátolja a közbenső termékként elsődlegesen keletkező (3-hidroxi-N-acilamid vízkihasadással oxazolinná történő gyűrűzárását. Ehhez a folyamathoz az oldószerként alkalmazott xilol forráspontja nem biztosítja a szükséges energiaszintet, a gyűrűzárás még hosszú reakcióidő után is csak részlegesen megy végbe. Vizsgálataink során ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy a (II) általános képletű ariloxi-izovajsavak már benzolban forralva, intramolekuláris reakcióban fokozatosan, az éter-kötés hasadásával járó termikus bomlást szenvednek. Az alkalmazott sav 190 °C és 200 °C közötti hőmérsékleten mái 3 óra leforgása alatt teljes egészében a megfelelő fenollá és metakrilsawá bomlik. A találmány célja az ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölésével olyan eljárás biztosítása, amely egyszerű módon és jó kitermeléssel lehetővé teszi (I) általános képletű vegyületek előállítását. A találmány egyik alapja az a felismerés, hogy ha nem (II) általános képletű szabad karbonsavat, hanem annak vízmentes trietilaminnal képezett sóját reagáltatjuk folyamatosan adagolva a (III) általános képletű (3-aminoalkohollal, akkor meglepő módon nem következik be számottevő mértékben a karbonsavnak a fentebb ismertetett termikus bomlása, és nem kerül sor acilezett melléktermékek képződésére sem. A találmány másik alapja az a felismerés, hogy ha a reakciót 150 °C és 200 °C közötti hőmérsékleten végezzük, biztosítani tudjuk azt az energiaszintet, amely kompenzálja a (II) általános képletű ariloxi-izovajsav metü-csoportjainak a gyűrűzárást térbelileg gátló hatását, és kitűnő- 80-85%-os - hozammal nyerjük a kívánt ter méket. Fentieknek megfelelően a találmány szerinti eljárás az (I) általános képletű vegyületek — ahol R, R1, R2 és Y jelentése a fenti — előállítására vonatkozik, amely abban áll, hogy valamely (II) általános képletű vegyület - ahol R és Y jelentése a fenti - vízmentes trietilaminnal képezett sójának xilolos oldatát valamely (III) általános képletű ß-aminoalkohollal — ahol R1 és R2 jelentése a fenti — reagáltatjuk folyamatos adagolás közben, 150°C és 200 °C közötti, előnyösen 150 °C és 170 °C közötti hőmérsékleten, majd ezt követően xilol folyamatos adagolása, valamint a felszabaduló trietilaminnak és a reakcióban keletkező víznek — xilollal képezett azeotropelegy formájában — a rendszerből történő folyamatos kidesztillálása közben. Az általunk kidolgozott új eljárás általánosan alkalmazható minden olyan 2-oxazolin-származék előállítására, ahol a kündulási karbonsav hidroxikarbonil-csoportja térbelileg erősen árnyékolt. A találmány szerinti eljárásban reagensként például a következő kiindulási vegyületeket használhatjuk fel: II általános képletű karbonsavak: 2-(4’-fluor-fenoxi)-2-metil-propionsav, 2-(4’-klór-fenoxi)-2-metil-propionsav, 2-(4’-bróm-fenoxi)-2-metil-propionsav, 2-(4’-fenil-fenoxi)-2-metil-propionsav, 2-[4’-(4”-klór-fenil)-fenoxi]-2-metil-propionsav. III általános képletű aminoalkoholok: 2-amino-2--metil-1,3-propándiol, 2-amino-2-etil-l ,3-propándiol, 2-amino-2-metil-l -propanol, 2-amino-2-hidroximetil-1,3-propándiol. A találmány értelmében célszerűen úgy járunk el, hogy valamely (II) általános képletű vegyület vízmentes trietilaminnal képezett sójának 2 mól töménységű xilolos oldatát folyamatosan adagoljuk a (III) általános képletű /3-aminoalkohol 6-7 mól töménységű oldatához, 2-3 óra alatt, 150°C és 160 °C közötti hőmérsékleten, a felszabaduló trietilamin és a reakcióban keletkező víz folyamatos kidesztillálása közben, majd 160 °C és 170 °C közötti hőmérsékleten addig adagolunk folyamatosan xilolt a reakcióelegybe, míg a kidesztilláló xilol a rendszerből vizet visz magával. A reakcióelegyből egyszerű kristályosítással, 80-85%-os hozammal és kitűnő minőségben kapjuk az (I) általános képletű végterméket. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei a következők: a) Kitűnő hozammal valósítható meg. b) A reakció egyszerű készülékben és könnyen kivitelezhető, továbbá a méretnagyítás nem okoz sem minőségromlást, sem hozamcsökkenést. c) A végtermék kinyerése a reakcióelegyből egyszerű kristályosítással és kitűnő minőségben történik. d) A végtermékre vonatkoztatott fajlagos készülékkapacitás 0,5 mól/liter, szemben az ismert eljárások 0,05 mól/liter készülékkapacitásával. e) A sóképzésre felhasznált trietilamin, valamint az oldószerként alkalmazott xilol egyszerű desztillálóval visszanyerhető, és vízmentesítés után újból felhasználható. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa 2- l[4’-(4”-Klór-fenil)-fenoxi]-izopropil 1-4- -hidroximetil-4-etil-2-oxazolin Keverővei és csepegtetőtölcsérrel ellátott desztillációs készülékben 37,5 g (0,314 mól) 2-amino-2- -etil-1,3-propándiolt és 75 ml xilolt olajfürdőn felmelegítünk olyan hőmérsékletre, hogy a xilol lassú ütemben desztilláljon. 15—20 ml xilol Iedesztillálása után 72,5 g (0,25 mól) 2-[4’-(4”-klór-fenil)-fenoxi]-2-metil-propionsavnak 120 ml xilollal és 35 ml (0,25 mól) vízmentes trietilaminnal készült oldatát csepegtetjük be olyan ütemben, hogy a reakcioelegy hőmérséklete 155 °C és 160 °C közötti hőmérsékleten maradjon. Közben a felszabaduló trietilamint és a reakcióban keletkező vizet xilollal képezett azeotrop-elegy formájában folyamatosan kidesztilláljuk a rendszerből. A só-oldat becsepegtet ése után a reakcióelegyet további 10—12 órán át melegítjük 300—350 ml xilol olyan ütemű folyamatos pótlása közben, hogy a reakrióelcgy hőmérséklete 160 °C és 170 °C között legyen- A reakcióban keletkező víz a folyamatosan kidesz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
