173991. lajstromszámú szabadalom • Pridinium-származékokat tartalmazó atkaellenes készítmények és eljárás azok hatóanyagának előállítására
3 173991 4 X egyénért éknyi mennyiségű halogenid vagy CH3SO4* anion sója, vagy belsősója, vagy azok hidrokloridja lehet. Az előzőekben megadott szubsztituensek között bázikus és savas csoportok is szerepelnek, abban az esetben, ha ezek sókötéssel kapcsolódnak, a vegyületek sókként vannak jelen. Például az 1-nikotin-amido-3-metilpiridiniumklorid sósavas addíciós sójaként létezhet, azaz 1-nikotin-ämido-3-metüpiridiniumklorid-HCl-ként. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek új vegyületek, kivéve azokat, amelyekben R6 acetil-, propionil-, benzoil-, metoxikarbonil-, etoxikarbonil-, izopropoxikarbonil-, cinnamoil-, 2-furoil-, 2-tenoil-, p-tolilszulfonil-, metilszulfonil-, vagy fenilszulfonil-, vagy 2,4,6-triklórfenilszulfonilcsoport. A találmány szerinti atkaellenes készítmények hatóanyagként a fent felsorolt vegyületeket tartalmazzák, előnyösen egy felületaktív anyaggal együtt. Előállíthatunk szilárd halmazállapotú készítményt, ez esetben szilárd halmazállapotú hordozóanyagot használunk, folyékony halmazállapotú készítményt, például 130 °C és 270 °C közötti forráspontú szénhidrogénnel, vagy egy, a hatóanyag mellett más, a mezőgazdaságban használt peszticidet, előnyösen más atkaellenes vegyületet tartalmazó készítményt is. Az I általános képletű vegyületek előállítására úgy járunk el, hogy egy III általános képletű 1-aminopiridiniumsót, ahol R1, R2, R3, R4, R5, R7 és X' az előzőekben megadott jelentésű, egy R6Y vagy egy R6OR6 általános képletű halogeniddel vagy anhidriddel reagáltatunk, amely utóbbi vegyületekben R6 az előzőekben megadott jelentésű és Y halogénatom. A reakciót előnyösen olyan szerves oldószerben végezzük, amelyben a termék oldhatatlan, például szénhidrogénben, mint a xilol. A reakciót oldószer jelenléte nélkül, az R6Y vagy az R6OR6 általános képletű vegyületek feleslegében is végezhetjük. Az I általános képletű vegyületek előállítására úgy is eljárhatunk, hogy egy II általános képletű vegyületet reagáltatunk egy R7X általános képletű vegyülettel, ahol R7 és X az előzőekben megadott jelentésű. Abban az esetben, ha R7 hidrogénatom, a II általános képletű vegyületek belső sójának megfelelő I általános képletű külső só keletkezik, ha viszont R7 nem hidrogénatom (például ha az R7X általános képletű vegyület dimetilszulfát vagy p-klórbenzoilklorid), úgy a II általános képletű ikervegyülettel nem rendelkező I általános képletű sót kapunk. A II általános képletű vegyületek előállítására úgy járunk el, hogy egy I általános képletű vegyületet, ahol R7 hidrogénatom, egy bázissal, például nátriumhidroxiddal reagáltatunk. Látható, hogy a II általános képletű vegyületek az I általános képletű vegyületek, ahol R7 hidrogénatomot jelent, megfelelő belső sói. A két típusú vegyület azonos értékű és egymásnak megfelelő. Vizes oldatukban az I általános képletű vegyületek a II általános képletű vegyületekkel egyensúlyban vannak. Például a IV képletű vegyület és az V képletű vegyület oldatban egymással egyensúlyi állapotban létezik. Az egymással egyensúlyban létező vegyületpárok a gyakorlati felhasználás során hasonló hatásúak. Mivel az I általános képletű vegyületek esetén az atkaellenes hatásért a kaiion felelős, az aniont általában tetszőlegesen, például kényelmi szempontok alapján választhatjuk meg. így X" előnyösen kloridion. Az I vagy II általános képletű vegyületek közül azok rendelkeznek a legelőnyösebb tulajdonságokkal, amelyekben R1, R2, R3, R4 és Rs hasonló vagy különböző, és jelentésük hidrogénatom, vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport. Ezek közül azok számítanak új vegyületeknek, amelyekben R6 az R9R*NOC- vagy R* OC-csoport, ahol R* és R9 az előzőekben megadott jelentésű és R* halogénatommal, 1—4 szénatomos alkilcsoporttal, nitrovagy 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal, vagy ezek közül egyidejűleg többel helyettesített fenücsoport, 7—10 szénatomos fenilalkilcsoport, halogénatommal helyettesített 7—10 szénatomos fenilalkilcsoport, halogénatommal helyettesített sztirilcsoport, 3-8 szénatomos cikloalkücsoport, benzofuril-, vagy piridilcsoport, Rfj OOC— általános képletű csoport, ahol R*j 2—5 szénatomos alkoxikarbonilcsoporttal vagy halogénatommal és/vagy 1-4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenoxicsoporttal helyettesített 1—8 szénatomos alkilcsoport, fenil-, naftilvagy egy vagy több halogénatommal, 1-4 szénatomos alkilcsoporttal, nitrocsoporttal, 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal helyettesített fenilcsoport, adott esetben halogénatommal helyettesített 7-10 szénatomos fenilalkilcsoport, sztirilcsoport, halogénatommal helyettesített sztirilcsoport, furil-, tienil-, benzofuril- vagy piridilcsoport, vagy R8 02S— általános képletű csoport, ahol Rjj® 1-8 szénatomos alkil-, mely 2—5 szénatomos alkoxikarbonilcsoporttal vagy halogénatommal és/vagy 1-4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített fenoxicsoporttal szubsztituált, adott esetben halogénatommal helyettesített 7—10 szénatomos fenilalkilcsoport, sztirilcsoport, halogénatommal helyettesített sztirilcsoport, 3—8 szénatomos cikloalkücsoport, furil-, tienü-, benzofurü- vagy tienücsoport. A találmány szerinti eljárással előállított és használt vegyületek egy másik előnyös tulajdonságú csoportjába azok az I és II általános képletű vegyületek tartoznak, ahol R1, R2, R3, R4 és R5 jelentése a már megadott, ahol R8 1-8 szénatomos alkücsoport, szubsztituensként halogénatomot tartalmazó fenoxicsoporttal szubsztituált 1-8 szénatomos alkücsoport, fenü- vagy egy vagy több halogénatommal, 1-4 szénatomos alkücsoporttal szubsztituált fenücsoport, és ahol R7 hidrogénatom. Az ebbe a csoportba tartozó vegyületek közül a legelőnyösebb tulajdonságúak azok, ahol R8 szubsztituált fenücsoport, előnyösen egyszeresen szubsztituált fenücsoport, legelőnyösebb szubsztituens a klóratom. Fenti vegyületek közül újaknak számítanak azok, ahol R6 R9R8NOC-csoport, ahol R8 és R9 az előzőekben megadott, R8 OO -csoport, ahol R8 a már megadott helyettesítők5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
