173984. lajstromszámú szabadalom • Jelfogó mátrix, különösen reed jelfogó mátrix, többfokozatú hírközlő kapcsolóhálózatokhoz
5 173984 6 logika tartozik hozzá. Ezt a címzési módot az alábbiak során részletesebben leírjuk. A példaképpen ábrázolt Ml mátrix bemenetéit alkotó nyolc pár XO—X7 beszédhuzal vagy a telefonközpont bemeneteire, vagy pedig az előző választófokozat soraihoz tartozó Y0-Y7 beszédhuzalokhoz csatlakozik. Hasonlóképpen az Ml mátrix kimeneteit alkotó nyolc pár Y0-Y7 beszédhuzal a következő választófokozat bemenetéivel van összekapcsolva. A kiválasztott sorba tartozó megfelelő Rll—R88 jelfogó meghúzásához vagy elengedéséhez szükséges működtető feszültségeket a CU vezérlőegység szelektíven táplálja be áz Ml mátrix YHO—YH7 sorvezetékei közül a megfelelőbe. Egy ilyen feszültségbetápláló ágat képeznek az ábrán feltüntetett T8 és Tll tranzisztorok. Minden sorhoz tartozik egy ilyen tranzisztorpár. amelyet a CU vezérlőegység logikai áramkörei működtetnek a továbbiak során részletesen leírt módon. A T8 tranzisztor vezető állapotban a 4 El feszültséget gyakorlatilag rákapcsolja a YHO sorvezetékre, és ezáltal működésbe hozza a címzés által kijelölt R11-R88 jelfogót az Ml mátrix megfelelő sorában. A + El feszültségre kapcsolt vezetékbe egy RD ellenállás van iktatva, amelyen egy az átfolyó áramtól függő feszültségesés ébred. A DE detektor áramkör érzékeli, hogy a működtető áram értéke a megengedett intervallumon belül van-e vagy sem. Ennek a DE detektor áramkörnek egyik kiviteli alakját a későbbiek folyamán a 8. ábra kapcsán részletesebben fogjuk ismertetni. A CPN koordináta-hálózat minden sorához tartozik egy HU tartóegység, amely magábafoglalja az ábrán vázlatosan jelölt HO—H7 kapcsolóelemeket („tartóáramot ’’ biztosító eszközöket). Ezeket célszerűen tirisztorok vagy bipoláris félvezetőkből felépített tirisztor-ekvivalens áramkörök alkotják. A 2. ábrán szereplő H0-H7 kapcsolóelemeket mint vezérelt négyrétegű félvezetőket (vagyis mint tirisztorokat) tüntettük fel, de a továbbiak során a kapcsolóelemeket bipoláris technikával felépített, tirisztor-ekvivalens áramkörökként fogjuk ábrázolni és tárgyalni. A 3. ábrán részletesebben bemutatjuk, hogyan valósítható meg a CU vezérlőegység egyik CO vezérlőáramköre. A koordinátahálózat minden sorához tartozik egy ilyen vezérlőáramkör. Mái említettük, hogy a HU tartóegység közös az egy sorhoz tartozó összes például Rll—RÍ8 jelfogó számára. A 3. ábrán a HU tartóegységet alkotó HC tartóáramkörök egyikét is feltüntettük, és megjegyezzük, hogy az említett sor minden, például az Rll jelfogójához tartozik egy ilyen HC tartóáramkör. A teljes Ml mátrix számára közös CU vezérlőegység magábafoglalja még az egyforma kivitelű (nem ábrázolt) Cl—C7 vezérlőáramköröket is. vagyis amint említettük az Ml mátrix minden sorához jut közülük egy. Az R11-R18 jelfogók mindegyikének egyik pólusa a CPN koordinátahálózat 0 sorához tartozó YHO sorvezetékre van kapcsolva. A másik pólus minden esetben az említett sorhoz tartozó HU tartóegység valamelyik XHO—XH7 oszlopvezetékéhez csatlakozik. A CU vezérlőegység részét képező és az YHO sorvezetékhez tartozó CO vezérlőáramkör három Ul, U2 és U3 csatlakozóponttal rendelkezik a vezérlő külső tápfeszültségek beadása érdekében. A jelen esetben az említett három Ul, U2. és U3 csatlakozópontra a pozitív — + El, a negatív — E2 feszültség, valamint a zérus potenciál van rávezetve. A CO vezérlőáramkör az említett három Ul, U2 és U3 csatlakozóponton kívül el van még látva egy CM kártyajel-bemenettel, az YAO, YA1, YA2 sorjel-bemenetekkel. valamint a RLS és a RLS vezérlő bemenetekkel is. A CO vezérlőáramkör Y kimenetére az idetartozó YHO sorvezeték csatlakozik. Egy sorvezeték, jelen esetben az YHO sorvezeték, kiválasztása esetén a CP központi vezérlőblokkból érkező utasítás alapján például a pozitív + El feszültség kapcsolódik a CO—C7 vezérlőáramkörök CM kártyajel-bemeneteire, vagyis a megfelelő Ml vagy M2 vagy M3 mátrix összes kártyájára. Ezután a választófokozat összes Ml. M2 és M3 mátrixa megkapja a kívánt sor kijelölésére szolgáló címet. Ez a cím eljut az illetékes kártyán levő CU vezérlőegység összes CO—C7 vezérlőáramkörébe. A bemutatott példában szereplő CO vezérlőáramkörhöz hasonlóan a többi Cl—C7 vezérlőáramkör is rendelkezik három YA0-YA2 sorjel-bemenettel. A sorkijelölő bináris cím olyan kódban érkezik ezekre az YAO. YA1. YA2 sorjel-bemenetekre. hogy a kiválasztott sorhoz tartozó CO—C7 vezérlőáramkör nagyszintű jelet kap az összes YAO. YA1, YA2 sorjel-bemenetére. a kártya többi C0-C7 vezérlőáramköre viszont legalább az egyik YAO vagy YA1 vagy YA2 sorjel-bemenetén kisszintű jelet kap. Az eddig leírtak alapján nyilvánvaló az is. hogy az YHO sorvezetékkel egyidejűleg az ugyanazon választófokozathoz tartozó összes Ml, M2 és M3 mátrix megfelelő sorának kijelölése is végbemegy. A választófokozaton belül azonban egyidejűleg csak egyetlen kártya kapja meg a pozitív ♦ El feszültséget a CM kártyajel-bemenetén. Ezek után kétféle üzemi állapotot idézhetünk elő. vagy meghúzást, amely maga után vonja a tartófeszültség bekapcsolását is, vagy pedig elengedést. Ezen két lehetőség közötti választást az RLS vezérlő bemenetnek kis- vagy nagyszintű feszültség alá helyezésével hajtjuk végre. A CO vezérlőáramkör lényegében két azonos dekódoló áramkörből van összeállítva, amelyeknek párhuzamosan kapcsolt bemeneteire jutnak az említett vezérlőjelek. A dekódoló áramkör sok-emitteres T5 ill. T6 tranzisztorral és ennek kimenetére kapcsolt TI7 ill. TI6 tranzisztorral van megvalósítva. A sok-emitteres T5 és T6 tranzisztorok valamint a Tl6 és TI 7 tranzisztorok NPN típusúak. Mindkét dekódoló áramkör egy négybemenetű ÉS-kapunak tekinthető, amelynek bemenetéit a T5 ill. T6 tranzisztor emitterei alkotják. A TI6 ill. TI7 tranzisztorhoz csatlakoztatott PNP típusú T7 ill. T9 tranzisztor kollektora így csak akkor kerül nagyszintre, ha a T5 ill. T6 tranzisztor összes bemenete nagyszintű jelet kap. A meghúzást kiváltó dekódoló áramkör, vagyis a 3. ábrán látható felső dekódoló áramkör kimenete T7 tranzisztoron át a meghajtó T8 tranzisztort vezérli. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 65 3
