173984. lajstromszámú szabadalom • Jelfogó mátrix, különösen reed jelfogó mátrix, többfokozatú hírközlő kapcsolóhálózatokhoz
7 173984 8 A T8 tranzisztor kollektorát az Ul csatlakozópontról vezetett + El feszültség táplálja. Az elengedést kiváltó alsó dekódoló áramkör kimenete pedig egy PNP-NPN tranzisztorkombinációból álló LS szintátalakító fokozatot vezérel. Tételezzük fel, hogy a CO vezérlőáramkörbe érkező cím egy az 1 .sorba tartozó például RÍ 1 jelfogó meghúzását írja elő, és ennek megfelelően az CM kártyajel-bemenetre egy pozitív feszültség, például a * El feszültség kapcsolódik. Ezzel egyidejűleg az összes YAO, YA1, YA2 sorjel-bemenetre a bináris egységnek megfelelő pozitív feszültségek, az RLS vezérlő bemenetre pedig a bináris zérusnak megfelelő 0 voltos feszültség kerül. Az invertált RLS vezérlő bemenetre jutó feszültség viszont a bináris egységnek megfelelő értékű lesz. Ilyen körülmények között a meghúzás kiváltására szolgáló dekódoló áramkör valamennyi bemenete, vagyis a sok-emitteres T5 tranzisztor minden emittere a bináris egységnek megfelelő feszültséget kapja, tehát a T5 tranzisztor bázis-emitter diódája lezáródik- A bázis-kollektor dióda viszont áramot vezet a következő NPN TI6 tranzisztor bázisába, így ez a TI 6 tranzisztor is vezetővé válik, és a soronkövetkező PNP T7 tranzisztor bázisfeszültségét a földpoten-iál irányába tolja. Ennek következtében a T7 tranzisztor szintén vezetni kezd, és az emitterére adott * El feszültséget a T8 tranzisztor (meghajtóeszköz) bázisára juttatja. Ennek a T8 tranzisztornak az emittere követi a bázisfeszültség változását, tehát a működtető (meghúzó) ♦ El feszültség megjelenik a CO vezérlőáramkör Y kimenetén. Miután az RLS vezérlő bemenetre kisszintű feszültség jutott, a fentiek értelmében megállapíthatjuk. hogy az elengedés kiváltására szolgáló dekódoló áramkör, vagyis a bemutatott példában az alsó dekódoló áramkör sok-emitteres T6 tranzisztora most vezető állapotba kerül. Ennek következtében az RLS vezérlő bemenetre adott kisszintű feszültség közelítőleg az említett T8 tranzisztor kollektorában is megjelenik. A fentiekhez hasonló módszerrel vizsgálva az alsó dekódoló áramkört megállapíthatjuk, hogy a T9 tranzisztor lezáródik, és a negatív - E2 feszültségre kötött RIO ellenállás miatt a T10 tranzisztor bázisfeszültsége a zérusszint alá csökken (negatívvá válik). A PNP T10 tranzisztor ezáltal vezető állapotba, az NPN Tll tranzisztor bázisa pedig gyakorlatilag zérus feszültségre kerül. Az utóbbi Tl 1 tranzisztor emittere viszont közvetlenül az Y kimenetre csatlakozik, és mint már említettük, az Y kimenet * El feszültségen van, tehát Tl 1 tranzisztor lezáródik. Amikor azonban a kijelölt RÍ 1 jelfogónak a továbbiakban leirt HC tartóáramkör segítségével történő meghúzása bekövetkezik, akkor a CO vezérlőáramkör az ún. tartóállapotába kerül azáltal, hogy a CM kártyajel-bemenet feszültsége 0 voltra csökken. Ennek hatására a meghajtó T8 tranzisztor lezáródik, az LS szintátalakító fokozatban levő NPN Tl 1 tranzisztor viszont vezetni fog, és a kollektorára kapcsolt zérus potenciál az emitterén keresztül kijut a CO vezérlőáramkör Y kimenetére. A CO vezérlőáramkör Y kímenete valamint a +E1 ill. -E2 feszültségek közé kapcsolt Dl és D2 diódák arról gondoskodnak, hogy a kimenőfeszültség soha ne növekedjék a +E1 feszültség fölé, illetve soha ne csökkenjen a —E2 feszültség alá. Amint már említettük a 3. ábra tartalmazza a HU tartóegység azon részét is. amely a CPN koordináta-hálózat- egyik, jelen esetben a 11 keresztezési pontjához van rendelve. A HU tartóegységnek ezt a részét az ábrán szaggatott vonallal körülkerítettük, és mostantól fogva HC tartóáramkörnek fogjuk nevezni. Az ugyancsak szaggatottan rajzolt vezetékdarabok (a kereten belül) a HU tartóegységben levő többi HC tartóáramkörrel való összeköttetést jelképezik. Ebben a HC tartóáramkörben a 2. ábrán szemléltetett HO kapcsolóelemet egy bipoláris tranzisztorokkal megvalósított tirisztor-ekvivalens kapcsolás képezi, amely a T3 és T4 tranzisztorokból, valamint az emitter R3 ellenállásból és a bázis R4 ellenállásból van felépítve. Az XM0-XM5 reléjel-bemenetek a HC tartóáramkör címzésére szolgálnak. Már előbb szó volt róla, hogy a HU tartóegységbe küldött cím két részből tevődik össze. Az első rész két bitből áll, és az XM4 és XM5 reléjel-bemenetekre jut. Ezek a bitek azt jelzik, hogy a kijelölt Rll jelfogó az első vagy a második csoportba tartozik. Mindkét csoport négy-négy jelfogót foglal magába. A többi négy, vagyis az XMO—XM3 reléjel-bemenet a kívánt Rll jelfogónak a csoporton belüli kiválasztására szolgál. A 3. ábra szerinti kiviteli példa esetén a kívánt RÍ 1 jelfogó az XM4 és az XMO reléjelbemeneteken keresztül választható ki. Ez azt jelenti, hogy ezeken az XM4 és XMO reléjel-bemeneteken egyébként fennálló +E1 feszültséget zérus voltra kell változtatni. Az eddigiek alapján már tudjuk, hogy kijelölés esetén az YHO sorvezeték +E1 feszültségre kerül. Ennek következtében a TI tranzisztor emittere, amely az RÍ ellenálláson keresztül az YHO sorvezetékhez csatlakozik, nagy szintet kap, és a TI tranzisztor áramot vezet az utána következő T2 tranzisztor emitterébe. így a T2 tranzisztor is vezetni kezd, mivel a címzés miatt kisszintű bázisfeszültséget kap. Ez azt jelenti, hogy a T3 és T4 tranzisztorokból álló tirisztor-ekvivalens kapcsolóelembe vezérlőáram folyik, tehát ez az áramkör szintén vezetőállapotba kerül, és az XHO oszlopvezetéken keresztül bekapcsolja az RÍ 1 jelfogó tekercsének áramát, amelyet az U4 csatlakozópontra adott —E2 feszültség táplál. így az Rll jelfogó meghúzóáramát a +E1 és -E2 feszültségek együttesen hozzák létre, tartó állapotba viszont az RÍ 1 jelfogó tartóáramát a nullpotenciálon levő YHO sorvezeték és a —E2 feszültség közti feszültségkülönbség szabja meg. Az Rll jelfogó elengedését az előbbihez hasonló címzéssel lehet kiváltani, azzal a különbséggel, hogy az RLS vezérlő bemenetre most nagyszintű jelet kell adni. Ennek hatására a T6 tranzisztor lezáródik, majd az előbbi működési leírással összhangban a Tll tranzisztor is lezáródik- Ezáltal az RÍ 1 jelfogó tartóárama megszűnik és az RÍ 1 jelfogó visszatér nyugalmi (bontott) állapotába. A tartóáram megszűnésekor, vagyis a kapcsolóelem nyitásakor a jelfogótekercs tranziensáramának az R4 ellenálláson, a D3 diódán, a DZ 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
