173964. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés automatikus szintszabályozással működő hangfrekvenciás berendezések visszaszabályozási időállandójának automatikus változtatására
9 173964 10 és a T3 tranzisztor nyitóirányú UBBo bázis-emitter feszültsége által reprezentált Ri(p) primer referenciaforrás szintjét, úgy a Dl és D2 egyenirányító diódák által a Cl pufferkondenzátorba szállított töltésmennyiség a T3 tranzisztor bázisáramaként fog kisülni. A B(p) bemeneti jel megjelenésekor, vagy szintnövekedés esetén a leszabályozás időállandója Tl= Ri Ci . A B(p) bemeneti jel lecsökkentésekor a magára hagyott szabályozási kör Tvi primer visszaszabályozási időállandója az az idő. amely alatt a Cl pufferkondenzátorban tárolt töltőmennyiség kisülésekor az Ucl(t) feszültségérték, tehát a puffer - kondenzátor feszültsége eléri az Ri(p) primer referenciaforrás vonatkoztatási szintjét, tehát Ri(p)=Ucl teljesül. A 2. ábra szerinti kapcsolásnál Uc 1 Tvi = RjjC i • 1„-—, ahol RB az Yn(p) egyénbe o áramú erősítő bemeneti ellenállása, UC) a Bi (p) bemeneti jel lecsökkentését megelőző K(p)i kimeneti jelhez tartozó egyenfeszültségszint a Ci pufferkondenzátoron és UCcr UD5 + UD6 + UBI;0. tehát az a feszültségszint, amelynél a T3 tranzisztor emitter-árama megindul. A K(p) kimeneti jel állandósult állapotában a Cl és C2 pufferkondenzátorok feszültségére igaz, hogy Uc, = Uc- 2 • A D4 kapcsoló dióda nem vezet, így a szabályozási kör erősítésváltozási sebességét a B(p) bemeneti jel lecsökkentésekor a Tvi primer visszaszabályozási időállandója szabja meg. A B(p) bemeneti jel lecsökkentésekor a C2 pufferkondenzátor Q2 töltése az R2 terhelőellenálláson az R2C2 időállandónak megfelelően kisül. To késleltetési idő eltelte után a D4 diódán levő Uc 1 - Uc2 egyenfeszültségszint eléri a nyitáshoz szükséges UD4 értéket, s a késleltetési idő: Látható, hogy ez esetben a To késleltetési idő UC1 és Uc 2 egyenfeszültségektől, tehát végeredményben a B(p) bemeneti jel nagyságától is függ, és a To késleltetési idő megváltozása a teljes szabályozási kör hurokerősítésétől függően széles B(p) bemeneti jeltartományban elérheti a 100%-os értéket is. A nyitóirányú D4 dióda párhuzamosan kapcsolja a Cl és C2 pufferkondenzátorokat és az R2 terhelő-ellenállást. Az erősítésváltozás sebességét ezután a Tv2 secunder visszaszabályozási időállandó fogja megszabni, Uo(To) Tv, >Tv2 =R2C,ln—----— uco mivel Ríj ís>R2 és Cl >C2 és Uc,(To): a Cl pufferkondenzátor To késleltetési időpillanatban felvett feszültségértéke. Az erősítés mindaddig fog növekedni, míg a I K(p) I = I R2(p) 1 egyenlőség be nem következik. Az erősítés-változás sebességét ezután ismét a Tv, primer visszaszabályozási időállandó szabja meg. Mivel a D4 dióda nyitóirányú átvezetése csak Uci <UC2 esetben szűnik meg. így felhasználva a diódás kapcsoló nem tökéletes voltát — a ZK zavarkompenzáló áramkört a kapcsolásba nem épitettük be. ennek feladatát is a D4 dióda látja el. A 3. ábrán látható az aktív félvezetőkkel megépitett, a találmány szerinti kapcsolási elrendezést reprezentáló áramköri kivitel. A diódás kapcsolóáramkör hiányosságainak kiküszöbölésére és az egyes időállandók szeparálására tranzisztoros kápcsolóáramkört alkalmaztunk. A 3. ábrán azonos indexszel jelöltük a 2. ábrán is megtalálható azonos funkciókat realizáló áramköri elemeket. Az áramkör működése a következő, az UT tápfeszültség bekapcsolása után — amennyiben ekkor B(p) bemeneti jel nem érkezik az A automatikus szintszabályozású erősítő bemeneti pontjára - az R6 töltőellenálláson keresztül a C3 időzítő kondenzátor UB2o nyitófeszültségre töltődik fel. Az UB20 nyitófeszültség a T2 tranzisztor nyitásához szükséges bázis-emitter feszültségszint. Az áramkör Ri(p) primer referenciaforrása megegyezik a 2. ábrán megadott áramkörével. T2 tranzisztor vezet és a Cl pufferkondenzátorral párhuzamosan kapcsolja az R2 < RB értékű terhelő ellenállást - miközben rövidre zárja a C5 kompenzáló kondenzátort. Az YD(p) egyenáramú erősítő Q bemeneti pontján a feszültség zérus. így a T3 tranzisztor le van zárva és az A automatikus szintszabályozású erősítő maximális érzékenységű. A B(p) bemeneti jel megjelenésekor, amennyiben I K(p) l > I R, (p) i úgy a TI kapcsoló-tranzisztor nyitva, T2 tranzisztor pedig zárva lesz. A K(p) kimeneti jel állandósulását most is a Tl=RiCi időállandó szabja meg. Az előbbieknek megfelelően a C5 kompenzáló kondenzátor az R2 ellenálláson át mindaddig töltődik, míg UCi =Ucs egyenlőség nem teljesül. A szekunder visszaszabályozás időállandója tehát Tv2 értékről folyamatosan, a kapcsolási elemek értékeinek helyes megválasztása esetén kb. 0,1—0,5 sec idő alatt változik csak meg Un Tv,s RbCi In-------értékre. Uco Cl >C4 és Cl >C5 A TI kapcsoló tranzisztort a K(p) kimeneti jel időkésés nélkül vezérli. A C3 időzítő kondenzátort R6 töltő ellenállás igyekszik feltölteni a K(p) kimeneti jel negatív periódusában — azonban a TI kapcsoló tranzisztor nyitásakor a jel pozitív periódusaiban az R5 kisütő ellenálláson át ez a töltés mindig teljesen kisül és C3 időzítő kondenzátor feszültsége sohasem érheti el a T2 tranzisztor nyitásához szükséges UB2o szintértékét. R5 < R6 és a hangfrekvenciás átviteli sávban a vezérlőjel periódus 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
