173964. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés automatikus szintszabályozással működő hangfrekvenciás berendezések visszaszabályozási időállandójának automatikus változtatására

11 173964 12 ideje T/2 <ê To, és a To késleltetési idő To = R6C3ln--------------, láthatóan csak az áramkör Uz~UB2o paramétereitől és az U7 zener-feszültségtől függ. Az erősítés változási sebességének mértékét a Tvi primer visszaszabályozási időállandó szabja meg — a B(p) bemeneti jel lecsökkentését köve­tően eltelt időtől függetlenül — mindaddig, míg a szintcsökkenés mértékére igaz, hogy i K(P) i > 1 R2(p) I. Az R2(p) secunder referenciaforrás szintjét a TI kapcsoló-tranzisztor nyitásához szükséges UB10 bázis-emitter feszültség-szint és az R3—R4 feszült­ségosztó szabja meg. Ha a B(p) bemeneti jelet olyan mértékben csökkentjük, hogy K(p) < R2 (p), akkor az R6 töltő ellenállás To késleltetési idő alatt (2—3 sec) UB2 0 feszültség-értékre tölti a C3 időzítő konden­zátort. A T2 tranzisztor kinyit és — rövidre zárva a C5 kompenzáló kondenzátort - a Cl pufferkon­­denzátorral paralell kapcsolja az R2 < RB terhelő ellenállást. A B(p) bemeneti jel lecsökkentését követő To késleltetési ideig tehát az erősítés állandó, azután pedig a Tv2 secunder visszaszabályozási időállandó­nak megfelelően 20—30dB/sec változási sebességgel növekszik egészen addig, míg I K(p) I = 1 R2 (p) i egyenlőség nem teljesül. Ekkor TI kapcsoló tran­zisztor ismét kinyit és T2 tranzisztor pedig zár. A K(p) kimeneti jel amplitúdója ekkor az R2(p) secunder referenciaforrás szintjétől függően 3—6 dB-lel a teljes kivezérlési szint alatt van. Most jut szerephez az R2 terhelőellenállás és a C5 kompenzáló kondenzátorból kiképzett ZK za­varkompenzáló áramkör oly módon, hogy - a Tk = R2Cs kompenzáló időállandót 100—300 msec tartamúra választva — R2 terhelőellenállás C5 kom­penzáló kondenzátorba igyekszik betáplálni a Cl és C4 pufferkondenzátorok energiáját. Ezáltal az erősítés igen gyorsan, 0,1—1,0 sec alatt eléri a szükséges, a teljes kivezérlési szinthez tartozó értékét és a visszaszabályozás időállandója ismét Tvi primer visszaszabályozási időállandó lesz. Az 5., 6. és 7. ábrán látható működési dia­grammok nem igényelnek külön ismertetést. Meg kell jegyezni azonban, hogy az ábrákon jól láthatók a B(p)i és B(p)2 bemeneti jelforrások szintjének megjelenésénél, vagy növekedésénél fel­lépő tranziens túlvezérlési értékek. A 6. ábrán szemléletesen látható, hogy a TH hosszú visszaszabályozási időállandóval rendelkező megoldás alkalmazásakor a B(p)2 bemeneti jelfor­rásra külön beavatkozás nélkül áttérve - a KH(p) kimeneti jel nem éri el a teljes kivezérlési szintet. Szabadalmi igénypontok: 1 Kapcsolási elrendezés automatikus szintsza­bályozással működő hangfrekvenciás berendezések visszaszabályozási időállandójának (Tv) automatikus változtatására azzal jellemezve, hogy a bemeneti jellel [B(p)J vezérelt automatikus szint szabályozású erősítő (A) kimenete egyenirányító (D) bemenetére A csatlakozik, melynek kimenete egyrészt, az inver­tált bemenetén primer referenciaforrással [Ri(p)j vezérelt primer különbségképző (Ki) nem invertált bemenetére - másrészt az invertált bemenetén se­cunder referenciaforrással [R2(p)] vezérelt secunder különbségképző (K2) nem invertált bemenetére csatlakozik, melynek eredmény-kimenete egy inver­ter (Ii), egy VAGY-kapuáramkör (V), a zavarkom­penzáló áramkör (ZK) és a hibajel-idő átalakító (T) összekötött bemeneteire van kötve - a hibajel-idő átalakító (T) kimenete az invertált bemenetén a késleltetési idővel (To) vezérelt különbségképző (K4) nem invertált bemenetére csatlakozik, mely­nek eredmény kimenete átalakítón (F) keresztül egy inverter (I2) és egy ÉS kapuáramkör (El) összekötött bemeneteire van kötve, az inverter (I2) kimenete a VAGY-kapuáramkör (V) második be­menetére, az inverter (Ii) kimenete az ÉS kapu­áramkör (Ei) második bemeneti pontjára csatla­kozik - a primer különbségképző (Ki ) eredmény­­kimenete pedig egyrészt a secunder aluláteresztő szűrőn [YK2(p)j át az ÉS kapuáramkör (Ei ) har­madik bemeneti pontjára, másrészt a primer alul­áteresztő szűrőn [Yk1(p)] keresztül egy másik ÉS kapuáramkör (E2) bemenetére kapcsolódik, az ÉS kapuáramkör (E2) másik bemeneti pontja a VAGY-kapuáramkör (V) kimenetére van kötve — míg saját kimenete lineáris összegző (S) egyik össze­adandó bemenetére csatlakozik, melynek másik össze­adandó bemeneti pontja az ÉS kapuáramkör (Ei) ki­menetével van összekapcsolva, végül a kimenetével az automatikus szintszabályozású erősítő (A) szabá­lyozó bemenetét (SB) vezérlő egyenáramú erősítő [YD(p)j bemenete (Q) a lineáris összegző (S) eredmény kimenetére csatlakozik és a zavarkom­penzáló áramkör (ZK) kimenete a primer alulát­eresztő szűrő [YV1 (p)l kompenzáló bemenetére (KB) van kötve. * 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bemeneti jellel [B(p)] vezérelt automatikus szintszabályozású erősítő (A) kimenete soros kapcsolású RC csatoló­elemen (RI, C6) keresztül pufferkondenzátoros fe­szültség-kétszerező egyenirányítók (Dl, D2, D3) összekötött bemeneti pontjára csatlakozik, ahol az egyenirányítók közös diódájának (D2) anódja a földpontra, katódja pedig az egyenirányító dióda (Dl) és egyenirányító (D3) összekötött anód-kive­­zetőire van kötve, ugyanakkor az egyenirányító (Dl) katódja és a negatív kivezetésével a föld­pontra csatlakozó pufferkondenzátor (Cl) pozitív fegyverzete az egyenáramú erősítő [Yp>(p)] be­meneti pontjához (Q) kapcsolódik, valamint az egyenirányító (D3) katódja és a földpont közé pedig terhelőellenállással (R2) párhuzamosan kap­csolt pufferkondenzátor (C2) kapcsolódik, míg az egyenirányítók (Dl, D3) katódjai közé kapcsoló­­-dióda (D4) van kötve, anód kivezetőjével az egyenáramú erősítő [YD(p)j bemeneti pontjára (Q) kapcsolódva. 3. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés 3. ábrán megadott kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bemeneti jellel [B(p)] vezérelt automatikus szintszabályozású erősítő (A) kimenete egyrészt so-5 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom