173946. lajstromszámú szabadalom • Késhüvely
3 173946 4 A 7. ábra a 3. ábra VII—VII vonala mentén vett nagyított keresztmetszet. A 8. ábra a késhüvely első részének hosszmetszete részlegesen bevezetett késpengével. A 9. ábra a 2. ábrához hasonló, de kicsinyített kép, amely a késpengét mélyen bevezetett állapotban mutatja. A 10. ábra a 8. ábrához hasonló kép, a késhüvelyből kihúzott késpengével. A 11. ábra a késhüvely alsó részének hosszmetszete felerősítőből kioldott állapotban. A 12. ábra a 11. ábrához hasonló nézet, amely a késhüvelyt felerősítőjétől részben elmozdítva szemlélteti. A 13. ábra a késhüvely hosszmetszete felerősítőjéből teljesen kivett állapotában, és a tartóból kiakadt előfeszítő rugóval. A 14. ábra a 13. ábrához hasonló kép, de a tartót a házból részben kivett állapotban szemlélteti. Az ismert szerkezetekhez hasonlóan a találmány szerinti késhüvelynek, üreges 2 háza, abban 3 csatornája van, amely a 4 késpenge fogadására szolgál (8, 9 és 10. ábra). Használaton kívül a 4 késpenge 5 élét a 3 csatorna védi. A késhüvely 2 házát megfelelő eszközökkel munkapadhoz, faliszekrényhez, vagy egyéb helyekhez rögzíthetjük. A 3 csatorna a 4 késpenge fogadása céljából egyik végén nyitott, másik végét a ház 6 fala zárja le. A 3 csatorna elnyújtott alakú, magassága nagyobb, mint szélessége. A késhüvelynek a 4 késpengét fogadó végét a továbbiakban a késhüvely elülső végének, a másik végét pedig hátsó végének nevezzük. A „felső” és „alsó” jelölésekkel a bevezetett 4 késpenge tompa, illetve vágóélének közelében levő elemeket jelöltük, tehát a késhüvelybe bevezetett 4 késpengének az 5 éle alul helyezkedik el. Ezek a jelölések természetesen függetlenek a késhüvely felerősítési módjától. A késhüvely 2 házának két oldalsó 7 fala, felső 8 fala, valamint alsó 9 fala van, és ezek a falak kést fogadó 3 csatornát vesznek körül. A késhüvely falait a 4 késpengénél hosszabbra kell választani, hogy a 3 csatornába helyezett 4 késpenge 5 élét teljes hosszban védhesse. A 2 ház belsejében a 8 falhoz képrest ide-oda elmozdítható 11 élező szerkezet helyezkedik el, amelyet 12 tartón keresztül 10 nyomóeszköz a felső 8 fal felé feszít. A késhüvely úgy van elrendezve, hogy a 4 késpenge felső tompa 5a éle a hüvelybe bevezetése és abból történő kivétele alatt a 8 falhoz vagy annak egy részéhez támaszkodhat. Az ábrákon feltüntetett kiviteli alaknál a 4 késpenge 13 támasztóelemen keresztül a 8 fal elülső végéhez támaszkodik. A 12 tartó hosszúkás kiképzésű, a 3 csatorna hossza mentén helyezkedik el és csuklósán kapcsolódik a 2 ház hátsó végéhez, első végénél pedig a 11 élező szerkezetet támasztja. A csuklós csatlakozást célszerűen részben hengeres kiképzésű 14 bordával hozzuk létre, amely keresztirányban keresztül van vezetve a 12 tartón, majd felfelé nyúlik és másik vége a 2 ház 7 falain kiképzett ívelt 15 mélyedésekbe van akasztva. A 15 mélyedések lefelé nyitottak, és a 14 borda ívének megfelelően vannak kialakítva, és így a 14 bordával csuklósán kapcsolódó felületet képeznek. A 10 nyomóeszköz a 2 ház alsó 9 fala és a 12 tartó között helyezkedik el, és a csuklós kiképzésű 14 bordát oldható módon az ívelt kiképzésű 15 mélyedésekhez feszíti. Egyetlen 14 borda helyettesíthető a 12 tartó két szemközti oldalából kiálló egy-egy különálló bordával is. A 12 tartó úgy helyezkedik el a késhüvely belsejében, hogy a 14 bordával ellátott vége a késhüvely hátsó 6 falának közelében van, és így a 11 élező szerkezet a 8 fal elülső végéhez vagy közvetlenül ez alá kerül. A 12 tartó méretei a 3 csatorna alakját követik és a 12 tartó a 3 csatornán belül szabad csuklós mozgást végezhet. A 12 tartó 16 első részét és 17 hátsó részét két, oldalirányban közzel elválasztott 18 oldalfal köti össze. A 17 hátsó rész tartalmazza, illetve támasztja a forgócsapos 14 bordát, a 16 első része p>edig a 11 élezőszerkezetet tartja. A 18 oldalfalak a 4 késpengét a 3 csatornába bevezető egység egy részét képezik, a 13 támasztóelem pedig a 18 oldalfalak között a 16 első részen belül vagy annak közelében célszerűen csuklósán van felerősítve. A 13 támasztóelemen támasztó rúd van kiképezve, amely a 12 tartó felső nyugalmi helyzeténél (1. ábra) közvetlenül a 11 élező szerkezet felett található. A 12 tartó ezen nyugalmi helyzeténél a 19 rúd oldalsó széle a 12 tartó felső felületén nyugszik. A 19 rúd két, oldalirányban közzel elválasztott 22 karon keresztül egy-egy felerősítő 21 peremhez csatlakozik, amelynél a 22 karok és a 21 pjeremek között vezető 23 rés alakult ki. A 23 rés a 18 oldalfalak között helyezkedik el, mivel a 21 peremek is a 18 oldalfalak közé esnek, és a 21 peremek segítségével a 13 támasztóelem csuklósán van felerősítve, mivel a 21 peremek csuklósán vannak a 18 oldalfalakhoz rögzítve. Ezen csuklós mozgás tengelye párhuzamos az ugyancsak csuklós kiképzésű 14 borda tengelyével. A 13 támasztóelem két oldalsó része között az egyetlen kapcsolatot a felül elhelyezett 19 rúd és a 21 peremekből kiképzett, az előző alatt elhelyezkedő 20 híd képezi. A 3. és 7. ábrákból kitűnik, hogy a 21 peremek csuklós felerősítését a 21 peremekből kiképzett és a szomszédos 18 oldalfalak furatában forgathatóan ágyazott 24 bütykök képezik. A 23 rés szélessége célszerűen azonos a 18 oldalfalak közötti távolsággal, és ekkor az egyes 21 peremek a 12 tartó szomszédos 18 oldalfalainak belső felületéből képzett 25 mélyedésben (3. ábra) helyezkednek el. A 12 tartó 16 első részében (3. ábra) 26 üreg van kiképezve, és a 11 élező szerkezet ebben a 26 üregben helyezkedik el. A 11 élező szerkezet a 26 üreg belsejében 27 bütykök segítségével (5. ábra) csuklósán van felerősítve, amelynél a csuklós mozgás tengelye párhuzamos a 12 tartó forgási tengelyével. A 26 üreg két oldalán 28 és 29 ütköző csapok helyezkednek el, amelyek a 11 élező szerkezet csuklós mozgását ütköztetik. A 26 üreg ezen oldalfalait eltolhatóan is kiképezhetjük, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
