173946. lajstromszámú szabadalom • Késhüvely
5 173946 6 hogy ezáltal a 11 élező szerkezet egyszerűen és gyorsan cserélhető vagy javítható legyen. A 11 élező szerkezetet sokféleképpen kiképezhetjük, és az ábrákon bemutatott kiviteli alak esetében a 11 élező szerkezet két vágó, illetve csiszoló 31 elemből áll, amelyek egymás között V-alakú élező 32 vályút definiálnak. A 31 elemeket viszonylag kemény fémből, például wolfram-karbidból vagy egyéb csiszoló anyagból képezhetjük ki, amely anyagokat célszerűen műanyagból készült támasztó 33 tömbbe ágyazzuk. A 11 élező szerkezetet csuklós módon rögzítő 27 bütykök a támasztó 33 tömbbe ágyazhatok, illetve azzal együtt is kialakíthatók. A 8. ábrán láthatjuk, hogy a 11 élező szerkezet előre- és hátra irányuló csuklós mozgását 34 rugó csillapítja. A 34 rugó laprugóból van kiképezve, és a 33 tömbbel összeköttetésben áll. A 34 rugót fémből, illetve bármely megfelelő és a 33 tömbhöz rögzíthető anyagból kiképezhetjük. Mozgása során a csillapító 34 rugó a 12 tartóból kiképzett két ütköztető 35 és 36 felületek egyikének ütközik. Ez az ütközés már a 11 élező szerkezetnek a házhoz képest történő elmozdulása előtt bekövetkezik, ezért a 11 élező szerkezet mozgása során a 34 rugó már nem működik. A 11 élező szerkezetnek nyugalmi állapotban, tehát a 4 késpengének a 33 csatornába vezetése előtt elülső szélső helyzetében kell tartózkodni. Ezt a feltételt sokféleképpen elégíthetjük ki. Egy lehetséges megoldásnál például a csillapító 34 rugó (illetve a 21 élező szerkezet egyéb részei) a 4 késpengének a késhüvelyből való kihúzásakor megfelelő visszatartó elemmel is összekapcsolódhat. Egy alternatív megoldásnál a csillapító 34 rugónak a 33 tömbtől távoli végét a szükséges előfeszítés létrehozása céljából a 12 tartóhoz is rögzíthetjük. Az ábrákon feltüntetett kiviteli alaknál a 10 nyomóeszköz hosszúkás laprugóból van kiképezve, amely a 12 tartó és a ház alsó 9 fala között hosszanti irányban helyezkedik el. A laprugó kifejezést tág értelemben használjuk, ide soroljuk a lemezből vagy huzalból készült hosszúkás rugókat is, tehát az 5. és 6. ábrákon feltüntetett, egyik végüknél összekötött két 37 rudat is. A 10 nyomóeszköz egyik végén a ház alsó 9 falához van rögzítve, és csúszó módon a 12 tartó szemben levő végének alsó felületéhez támaszkodik. A 10 nyomóeszközt fordítva is elhelyezhetjük, amikor is egyik vége a 12 tartóhoz van rögzítve, és másik vége csúszó módon a 9 falhoz támaszkodik. A 10 nyomóeszköz ábrázolt rögzítési módjánál a ház elülső végén az alsó 9 falon 38 nyílás van kiképezve, és a 9 falnak a 28 nyílás felé néző alsó felületén reteszelésként ható 39 kiugrás van kiképezve. A 10 nyomóeszköz ívelten felfelé hajlított 41 vége ebben a 39 kiugrásban helyezkedik el, és működés közben a 38 nyíláson kinyúló 10 nyomóeszköz szilárdan támaszkodik a 9 fal 38 nyílást határoló felületein. Az ábra szerinti kialakításnál a 10 nyomóeszköz felfelé hajlított 41 vége ebben a 39 kiugrásban helyezkedik el, és működés közben a 38 nyíláson kinyúló 10 nyomóeszköz szilárdan támaszkodik a 9 fal 38 nyílást határoló felületein. Az ábra szerinti kialakításnál a 10 nyomóeszköz felfelé 'hajlított 41 vége egyszerű módon a 39 kiugrásba illeszthető, mivel a 38 nyíláson keresztül a 10 nyomóeszközt a 2 házból hosszirányban is ki lehet húzni. A 10 nyomóeszköz a késhüvelyben ferdén helyezkedik el, és a 38 nyílás közelében ívelt kiképzése van, a 12 tartó alsó felületével annak csuklós felerősítési tartományánál kapcsolódik, és ezen kapcsolódási zónától kezdve ferdén lefelé van hajlítva. A 10 nyomóeszköz oldalirányú mozgását a 12 tartó oldalainál kiképzett és lefelé nyúló 42 bordák korlátozzák, amelyek a 12 tartót a 10 nyomóeszközzel összekapcsolva is tartják. Ha a 10 nyomóeszköz a két oldalirányban eltört 37 rúdból van kiképezve, akkor ezt a feladatot a 37 rudak közé helyezett egyetlen lefelé nyúló borda vagy fül is képes ellátni. A ház alsó 9 falán annak hátsó vége közelében egy további 43 nyílás van kiképezve, amely a 12 tartó lenyomása esetén szabad mozgást biztosít a 10 nyomóeszköz 44 hátsó végének (13. ábra). A 12 tartó a 10 nyomóeszköz előfeszítése nélkül szabadon mozoghatna a ház 9 falához képest, és a forgócsapos 14 borda kiakadhatna a 15 mélyedésből, továbbá a 12 tartót a 2 ház nyitott elülső végén keresztül szabadon elmozdíthatnánk (14. ábra). A rajzon nem feltüntetett alternatív megoldásnál a 15 mélyedések elülső 15a felülete lejtősen van kialakítva, és ezekből a 14. ábrán „D”-vel jelölt irányban kifejtett erő alkalmazásával a 12 tartót egyszerűen ki lehet húzni. A 4 késpengét a késhüvelybe vezetés során megfelelő vezetőszerv segítségével a 11 élező szerkezettel egy egyenesben tarthatjuk. Az ábrákon feltüntetett kiviteli alaknál ezt a szervet a 12 tartó felfelé álló 18 oldalfalai képezik, amelyek a 11 élező szerkezet felé nyúlnak. A 12 tartó 16 részének belsejében kialakított 46 mélyedés 45 felülete all élező szerkezet elején helyezkedik el és lejtősen vagy ívelten a 11 élező szerkezettől lefelé és előre vezet. Ez a kialakítás a 4 késpengének a késhüvelybe vezetését a 12 tartó bármelyik helyzeténél elősegíti. A 46 mélyedés oldalirányú 47 felülete szintén a vezetőszerv egy részét képezi, és a 4 késpenge bevezetésének megkönnyítése céljából mélységének adott szakaszáig a 47 felület széttartó kiképzésű is lehet. A 12 tartó 16 első része és 17 hátsó része között húzódó 18 oldalfalak között alján és tetején nyitott vezető csatorna keletkezik. A vezető csatornát alulról fallal le is zárhatjuk, de célszerűbb ezt a lezárást elhagyni, mert a 4 késpenge ennek a zárófalnak ütközhet, és az ütközés csökkentheti a 4 késpenge és a 11 élező szerkezet között ható nyomóerőt, azaz az élezés hatásosságát. A 12 tartó felső nyugalmi állapotában a támasztó 19 rúd a 11 élező szerkezeten fekszik. Ennél a helyzetnél a 19 rúd elülső 48 éle előnyösen hátrafelé és lefelé lejt (1. ábra), hogy ezáltal megkönnyítse a 4 késpenge behatolását a 19 rúd és a 11 élezőszerkezet közé. A 13 támasztóelem 23 rése, a 22 karjai és 21 pereme szintén ahhoz a vezetőszervhez tartoznak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
