173937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ékszíjak használhatósági paramétereinek vizsgálatára
3 173937 4-magasságában végzi az áttételezési. Tekintettel arra, hogy az ékszíjszelvény felső 1/3 részében helyezkednek el a kordszálak, melyek működés közben húzódeformációt szenvednek, ez alatt pedig a maggumi helyezkedik el, mely működés közben a tárcsára való felfutáskor összenyomódik, logikus feltételezés szerint a vizsgálati szabványok az ékszíj-szelvény felső 1/3-a alatt elhelyezkedően állapították meg és szabványosították a semlegesszál helyzetét. Profilonként a semlegesszál eme helyzetének megfelelő ékszíjszelvény szélességet, mint jellemző szélességet írják elő, amely pl. a 12,5 mm névleges felsőlap szélességű keskenyprofilu ékszíj esetében pontosan 11 mm-ben van megállapítva. A semleges zóna kerületi hosszának mérése úgy történiki hogy profilonként előírt méretű, két egyforma ékszíjtárcsát tartalmazó berendezés tárcsáira az ékszíjat ráhelyezik és adott tengelyhúzó erő mellett mérik a két tárcsa tengelytávolságát. A kapott érték kétszereséhez hozzáadják az ékszíj előírt jellemző szélességével azonos tárcsahorony szélességnél vett konstans tárcsaátmérővel számított két tárcsafélkör nagyságot. A semlegesszál hosszára így kapott értékek alapján párosítják az ékszíjakat. Megfigyeltük, hogy ha akár az említett külső, vagy belső hosszmérés alapján, akár a semlegesszál hosszának mérése szerint végzik az ékszíjak készletezését, valamely készlet halmazból származó jónéhány ékszíjpár szíjai (melyek egyébként rendkívül jó minőségű gyártmányok) a használat folyamán berezegnek, vibrálnak, nem futnak együtt, és igen rövid élettartamot mutatnak, ezáltal lerontják a készlethalmaz átlagos élettartamát. A találmány szerinti eljárás célkitűzése a'technika jelenlegi állásából eredő, a fentiekben részletezett hátrányok kiküszöbölése, olyan roncsolásmentes vizsgálat és e vizsgálat lefolytatásához alkalmas berendezés létrehozása, ameiynek segítségével az ékszíjak használhatósági paraméterei nagy pontosággal megállapíthatók és ezáltal az eddigieknél tökéletesebb készletezésre is lehetőség nyílik. A találmány szerinti felismerést az képezi, hogy: 1. A jelenleg általában ismert, a semlegesszál hosszának mérésén alapuló eljárás semmilyen tájékoztatást nem ad a semlegesszál hosszáról, vagy helyzetéről, hanem csupán az ékszíj geometriai hosszára nézve ad tájékoztatást. 2. Az ékszíj működése folyamán a fordulatszám-módosító teljesítmény-átvivő feladatát nem feltétlenül abban a zónában hajtja végre, amely zónában a semlegesszál elhelyezkedik, vagy ahol azt feltételezik. Az első felismerés helyességének bizonyítására elég utalni magára az eddigi vizsgálati módszerre. Két egyforma méretű ékszíjtárcsán elhelyezkedő ékszíj (melyet az egyik • tárcsa tengelyének húzásával előfeszítettük) két egyenes szakaszában ugyanis a szíj teljes keresztmetszetében csak húzódeformáció uralkodik, így ezekben az egyenes szakaszokban nem is beszélhetünk semleges szálról, tehát a mért tengelysáv egyszerűen az ékszíj egyenes szakaszainak a hosszúságát adja meg. A tárcsák horonyaiba befeszülő ékszíj-szakaszokban a húzódeformáció mellett a maggumi zónájában jól felismerhető nyomódeformáció is van, tehát ezekben a szakaszokban már létezik semleges szál. Azonban, mivel a két félkörön elhelyezkedő ékszíjszakasz semleges szálának hossza gyanánt az ékszíjtárcsa előírt konstans két félkört veszik figyelembe és adják hozzá a mért tengelytávolság kétszereséhez, nyilvánvaló, hogy végeredményként csupán az ékszíj geometria hosszára jellemző értéket kapnak, ami semmiféle összefüggésbe nem hozható azzal, hogy az ékszíj hajlított szakaszaiban hol helyezkedhet el a semleges szál. A második felismerés helyességét igazolja pl. az ékszíjgyártók útmutatásai közül az, amely szerint egy adott ékszíjprofilhoz (adott nagyságú tárcsa esetén) a tárcsahorony ékszögét semmi esetre sem szabad úgy megválasztani, hogy extrém esetben az ékszíj felső, vagy alsó lapjainak élei adják át a terhelést és hajtsák végre ezeken az érintkezési pontokon a módosítást, mint ahogyan ezt az 1. és 2. ábra szemlélteti, hanem az ékszíj oldallapjai teljesen feküdjenek fel a tárcsahorony falához, annak érdekében, hogy az ékszíjat lehetőleg egyenletes oldalnyomás érje és az áttételezést lehetőleg a semleges szál vélt zónájában hajtsa végre az ékszíj. Ezt az utóbbi esetet a 3. ábra mutatja. A hivatkozott 1., 2. és 3. ábrákon S a semlegesszál vélt helyzetének, M pedig az ékszíj módosításának megfelelő tárcsaátmérőt jelez. Az ábrákból látható, hogy a módosítási átmérő az ékszíjszelvény teljes magasságában bárhol elhelyezkedhet, attól függően, hogy az ékszíj mennyire képes betölteni az ék szerepét, azaz oldallapjaira mennyire homogén a terhelés átadása. A találmány szerinti eljárás alapja tehát az, hogy egy ékszíj funkcióját és élettartamát tekintve sokkal lényegesebb, hogy annak módosítási átmérőjét ismerjük és vizsgáljuk, mint a semleges szál helyzetének megállapítása. A módosítási átmérőknek (ill. sugaraknak) az ékszíjtárcsák azon pontjain van szerepük, melyek között működés közben az ékszíj feszes ága helyezkedik el, míg az ékszíj semleges szálának helyzete a „laza” és „feszes” ág közötti tárcsahajlaton pontról-pontra máshol helyezkedik el, tehát még ideális esetben sem beszélhetünk e két jellemző (semleges szál és módosítási vonal) gyakorlati egybeeséséről, vagy éppen annak feltétlen szükségességéről. E felismerésből adódik két vagy több ékszíj tökéletes együttfutásának eléréséhez az a követelmény, hogy a szíjak közel azonos geometriai hosszai mellett azok közel azonos módosítási képességűek legyenek, tehát a készletezést nem elégséges csupán a szíjak geometriai hossza szerint végezni, hanem a közel azonos hosszúságú szíjakat még ezen belül, módosítási képességük alapján is párosítani kell. Ezt a rendkívül szigorúnak látszó követelményt a találmány szerinti eljárással és berendezéssel meglepően egyszerűen hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy az ékszíjakat két egymástól eltérő átmérőjű, az ékszíjak profilméretének megfelelően hornyolt, szögelfordulás leolvasását lehetővé tevő tárcsára helyezzük, az egyik tárcsát 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
