173932. lajstromszámú szabadalom • Könnyű kivitelű kerékpár sínjárművekhez

7 173932 8 karima tartományától kiindulva a tárcsalap hideg­­folyatásos alaknyomással kialakított, jól lekere­­kitett, de erős 48 elhajlás található a kerék belső oldala irányában annak érdekében, hogy a belső 49 kerékabroncs homloksík tartományában egy ha­sonlóan jól lekerekített és erős 50 elhajlást hoz­hassunk létre, a külső 51 kerékabroncs-homloksík irányában. A külső kerékabroncs-homloksík tarto­mányában egy hasonló, de ellentétes irányú 52 elhajlás található. Ezen említett többszörös elhajlás révén a keréktárcsalapnak mind tengely-, mind su­gárirányban mutatkozó erős rugózású alakot bizto­sítottunk. Ezen alaknak hidegfolyatásos alak­nyomással történt létrehozásával egyúttal elérhetjük a magas értékű anyagfelkeményedést, a nagy fe­lületi nyomás-előfeszítést, valamint a jó felületi minőséget is. A hidegfolyatásos alaknyomással ezen túlmenően a tárcsalapnak azon részeit — mint a 48, 50 és 52 elhajlás -, amelyek a keréken fellépő erők következtében különösen nagy igénybevé­telnek vannak kitéve, vastagabb fallal készíthetjük, mint a kevésbé igénybevett, nem olyan erősen hajlított 53 és 54 közbenső részek. Az 53 és 54 közbenső részek mintegy 60-80 fok alatt hajlanak a keréksíkhoz. Az 52 elhajláshoz csatlakozva, a tárcsalap egy kb. tengely irány úan kialakított 55 gallérba megy át. Ezen 55 gallér enyhén kúpos 56 külső palást­felülettel rendelkezik, amelyet azután az ugyancsak enyhén kúpos kialakítású kerékabroncsfuratba saj­tolunk bele, miáltal ennél a kiviteli alaknál létre­hozható a tárcsalap gallérja és a kerékabroncs közötti folyáshatárt messzemenően kihasználó fel­fekvési nyomás. Ezt követően a gallér egy rész­tartományát hidegfolyatásos hengerléssel vagy görgőzéssel, vagy még egy sugárirányú, egyidejűleg az említett résztartomány egész kerületére kiterjedő besajtolással deformáljuk a forgástest alakúra ki­képzett 57 kimunkálásba. Ugyanilyen módon de­formáljuk bele a gallér 58 peremövezetét az 59 kimunkálásba. Az 57 kimunkálásba a gallér rész­­tartománya nincs teljesen a kimunkálás aljáig bele­munkálva. A hengerléssel, görgőzéssel vagy sugár­irányú besajtolással való beledeformálás azonban nagy, ék alakban ható felfekvési nyomást hoz létre a kimunkálás 60 és 61 oldalain. A kimunkálás említett oldalai, valamint a gallér hajlított, kúposán kialakított 62 szakaszrésze az abroncs szilárd ülését járulékosan biztosító, többszörös alakzárást hoz létre, mindkét tengelyirányban. A 2. ábra szerinti kiviteli alak csupán egyike az ezen fajta sok lehetséges változata közül. így például a tárcsalapot jobban vagy kevésbé, többször vagy kevesebbszer hajlíthatjuk el. Az el­­hajlításokat lehet például a 2. ábrán bemutatotthoz képest tükörképszerűen elkészíteni. Lehetséges to­vábbá az is, hogy a tárcsalapot a tengely közelében másként, például egy kerékaggyal összecsavarozva rögzíteni, valamint összehegesztéssel, vagy alak­­és/vagy erőzáró kötéssel felerősíteni. A 3. ábrán egy további kiviteli alakot mutatunk be. A két 63 és 63a tárcsalap mindegyike a 64 tengely és a 65 kerékabroncs összekötését biz­tosítja. Az említett tengelyre rákovácsolt 66 kari­mára a két tárcsalap a 67 csavarok útján van rögzítve. Ennél a kiviteli alaknál a két tárcsalap nincs a 68 hengeres ülésen központosítva, hanem játékkal rendelkeznek az említett üléshez viszo­nyítva. A tárcsalapoknak a tengelyhez való köz­­pontosításához valamennyi, de legalábbis két 67 csavar, illesztőcsavarként van kialakítva. Mindkét tárcsalap a 69, 70, 71, 72 és 73 hajlatok révén többszörösen hullámos kialakításúak, a kielégítő kerékrugózás biztosítása érdekében. A megfelelő tartós szilárdság elérése céljából a 69-től 73-ig számozott, erősen görbült hajlatok a közöttük el­helyezkedő tartományokhoz képest vastagabb fallal vannak kialakítva. A tárcsalapoknak ez az elhe­lyezése, ahol azok egymással párhuzamosak és egy­mást kölcsönösen érintik, megadja a keréksík ferde állásával szemben a megkívánt nagyobb merevséget, azaz megakadályozza annak a keréktengelyre merő­leges előírt helyzetből való kitérését anélkül, hogy jelentősen csökkenne a kerék felfekvési pontján megkívánt oldalirányú rugózás mértéke, amelyet a keréktest párhuzamos eltolásával messzemenően el­érünk. A 75 kerékabroncs 74 furata gyakorlatilag hen­geres kialakítású. A keréktárcsalapoknak a kerék­­abroncs furatában való 76 és 77 felfekvési tarto­mánya egy kissé kúpos és olyan átmérőjű, hogy amikor a kerékabroncs furatába való besajtolás megtörténik, biztosítva van a kerékabroncsnak az anyagrugalmasság, valamint a tárcsalapok alakjának rugalmassága folytán előállított szilárd felülés. A felfekvési tartomány 78 és 79 peremövezetei úgy vannak a 80 és 81 kimunkálásba besajtolva, bele­deformálva, hogy a két tárcsalap a 82 érintkezési helyen nagy kölcsönös oldalnyomást gyakorol egy­másra. A kimunkálásokba beledeformált perem­tartományok révén megerősítettük a kerékabroncs szilárd ülését egy járulékos tengelyirányú alak­zárással. A megmaradó 83 és 84 üregek különösen nagy felfekvési nyomást, továbbá különösen erős előfeszített tengelyirányú alakzárást tesznek lehe­tővé a 82 érintkezési helyen. Annak érdekében, hogy a 82 és 85 érintkezési helyeken kiküszö­böljük, illetve csökkentsük az illesztési korróziót, valamint a kopást, egy ezen illesztési korróziót gátló 86 közbenső réteget iktatunk be. Ez lehe­tőleg olyan kivitelű legyen, hogy egyúttal a két tárcsalemez ragasztásos vagy forrasztás-jellegű összekötését is biztosítsa. Ezen bemutatott kiviteli példákon túlmenően nagyszámú további, elvileg azonos, de különfé­leképpen megvalósított változat is lehetséges. A 2 tárcsalap belső és/vagy külső peremöve­zetének kialakítását nemcsak hidegfolyatásos hen­gerléssel oldhatjuk meg, hanem sugárirányú, egyide­jűleg a peremövezet teljes kerületére kiteijedő be­sajtolással és az ezzel összekapcsolt anyagfolyatás­­sal, hasonlóan ahhoz, ahogy az üvegpalackokat lezáró koronadugókat alakítják ki, vagy ahogy a tüzérségi lövedékek gyűrűs hornyaiba a vezető­gyűrűket besajtolják. Egy ilyenféle rásajtolás különösen akkor tűnik előnyösnek, ha a kimun­kálások alján csekély üreges tereket hagyunk, ame­lyeket az anyag a peremövezet rádeformálásakor nem tölt ki teljesen, s így a célul kitűzött nagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom