173922. lajstromszámú szabadalom • Bőripari szárítóberendezés
MAGYAR népköztársaság országos találmányi HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173922 Bejelentés napja: 1976. VIII. 18. (SA—2963) Nemzetközi osztályozás: F 26 B 3/00 Közzététel napja: 1979. II. 28. Megjelent: 1980. I. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Marosfalvi Antal gépésztechnikus 60%, Sabaria Cipőgyár, Szó'ke János elektrotechnikus 40%, Szombathely Szombathely Bőripari szárító berendezés 1 A találmány bőripari szárító berendezésre vonatkozik, amely előnyösen alkalmazható cipők, bőrdíszmű és egyéb bőripari konfekcionált termékek többszakaszú szárítására. Ismeretes, hogy a bőriparban a szárítás során három folyamat játszódik le. Ezek közül első a szabad nedvesség eltávolítása, második a sejtek közötti víz elpárologtatása, mikoris a diffúziós ellenállást győzzük le a szárítás során kifejtett energiával. A harmadik szárítófolyamat a kolloid módon kötött víz elpárologtatását jelenti, amely mindaddig tart, ameddig a szárításra kerülő bőranyag ill. bőrtermék nedvességtartalom szempontjából környezetével egyensúlyba jut. A szakirodalomban található adatok szerint a szárítási folyamatot a környező levegő hőfoka, annak relatív nedvességtartalma, valamint az áramló levegő sebessége befolyásolja. A szárítólevegő relatív nedvességtartalmának csökkentése a szárítás folyamatát gyorsítja és a nedvesség túlzott csökkentése a bőrön felületi zsugorodásokat idéz elő, mely arra káros. A szárítólevegő hőmérsékletének emelkedésével a szárítási folyamat meggyorsul. A hőmérséklet emelésének azonban ismét csak határt szab a szárítandó anyag felületén fellépő káros zsugorodás. A kolloidon kötött víz elpárologtatása ül. az egyensúlyi nedvességtartalom létrehozatala a 2 szárítási folyamat befejezése után a szabad levegőn ill. a környezeti levegőn jön léire. Ismeretes a „Cipőipari Kézikönyv” (Műszaki Könyvkiadó, 1962) 300. oldalán levő ismerteté- 5 séből, hogy a cipőgyártásban általában a lassú, enyhe szárítás a célszerű. A nedvességet ugyanis a legtöbb esetben több száraz rétegen kell átdiffundáltatni, ami a gyors szárításnál és magasabb hőmérsékleten meg nem engedhető deformációkkal 10 és anyagkárosodással járna. Ismeretesek és igen elterjedtek — a teremhőmérsékletű levegőn történő szárításon túlmenően - az ún. szárítóalagutak, ül. szárítótornyok, ahol elszívás biztosítja a terem légtisztaságát. 15 Az eddig ismert rendszerekben az alábbi berendezéseket alkalmazzák: a) a szárítóban teremhőmérsékletű levegő áramlik és a szárítás az áramló levegő alkalmazásával történik. 20 Ennek a műszaki megoldásnak az a hátránya, hogy a szárítás fűtetlen ill. teremhőmérsékletű levegővel történik és ez igen lassú szárítást eredményez, mely a kívánt minőségű végterméket nem biztosítja, tekintettel arra, hogy a diffúziós 25 ellenállás legyőzésére a teremhőmérsékleten áramoltatott levegő rendszerint nem alkalmas. b) Fűtött levegő szabályozatlan áramoltatása. Ez a megoldás az előzőnél jobb minőségű szárítást biztosít, de az a körülmény, hogy a 30 szárítás szabályozatlan módon történik, esetleges 173922
