173922. lajstromszámú szabadalom • Bőripari szárítóberendezés
3 173922 4 túlszárítást idézhet elő. Itt utalnak az előzőekben hivatkozott szakkönyv 301-302. oldalán található táblázatra, ahol a szárítási paramétereket közlik. Ebből egyértelműen belátható, hogy egy állandó és szabályozatlan hőmérsékletközlés — lényegében egy cirkulációs rendszerrel el nem látott szárítókamrába való helyezés — a bőrtermék minőségét nem kívánatos módon befolyásolja. c) A szárítóberendezések közül legelterjedtebbek az ún. alagútszárítók. Itt rendszerint magát az ipari termelésben alkalmazott futószalagot vezetik be egy szárítóalagútba. Ebben az űn. szabad konvekciós szárítóban a pálya alatt elhelyezett gőzfűtőtestekben felmelegedő levegő fajsűlykülönbsége enyhe függőleges légcirkulációt hoz létre. A légcirkuláció mesterséges fokozásával a szárítóhatás leírásunk bevezető részében említett követelmények fokozottabb érvényesülése folytán megnövekszik. A ventillátor által keringtetett levegő a gőzfűtőtesten áthaladva a cipők között hosszirányban áramlik, majd egy alsó csatornán át tér vissza a ventillátor szívóoldalához. Ez a módszer azzal a hátránnyal rendelkezik, hogy az oldószerrel már szennyezett levegő egy részét vagy azt teljes egészében ismét a fűtőkamrába vezetik vissza. A légcsere itt kizárólag az alagút be- és kirakónyílásainál jön létre. Ilyen módszer szerint dolgozik az a szárító berendezés, amely a 2 155 028 sz. francia szabadalmi leírásból ismerhető meg. Ez a berendezés bőrök szárítására alkalmas, és két henger között elrendezett, végtelenített szállítóeszközzel van ellátva. A szállítóeszköz szállítószalagként vagy láncként lehet kiképezve. Ezen szállítóeszközhöz csuklósán fémből készült hordozó lapok kapcsolódnak. A hordozólapokon vannak a szárítandó bőrök elhelyezve. A szállítólánc alatt egy hősugárzó van elhelyezve, amely infravörös sugárzóként van kiképezve, és a hordozó lapot 30-50°C-ra melegíti fel. A következő állomás egy kettősfalú, kétoldalt nyitott szárítókamra. Ide torkollik a szállítólánc. A kamra tetején egy nagyteljesítményű ventillátor van elhelyezve, amely a kívülről beszívott levegőt keresztül nyomja a szárítókamra légterén fűtőtest közbejöttével. A szárítókamra alsó részén elszívócsövet rendeztek el. Itt az atmoszférikusnál kisebb nyomás van kialakítva és a ventillátor által keresztül nyomott levegő nagyobb nedvességtartalmú része ezen keresztül távozik. Az ismertetett műszaki megoldás annyiban hátrányos, hogy ugyan kétlépcsősnek tekinthető, de az anyagfelhelyezés utáni közvetlen szakaszban az infravörös úton történő felfűtés lényegében a hordozó lapot melegíti fel, és ez a szárítandó bőrt nem melegíti át teljes keresztmetszetében, nem beszélve arról, hogy esetleges konfekcionált félkész termékek ily módon történő előmelegítése azon nem kívánt vetemedést okozhat pontosan az igen önkényes hőelosztás miatt. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy olyan bőripari szárítóberendezést hozzunk létre cipők, bőrdíszmű és egyéb bőripari konfekcionált termék egy légjáratú, légccerés szárítására, ahol végtelenített szállítóhevederhez szárítókamrák illeszkednek, és a szárítókamrák ventillátorhoz csatlakozó hideglevegő járattal, valamint elszívó járattal van ellátva és kiküszöb öli mindazon hátrányokat, amelyeket a jelenlegi szárítási technológiák jelentenek. Olyan bőripari szárító berendezést kívántunk tehát létrehozni, ahol a bőripari konfekcionált termékek ragasztóanyaggal kezelt felületei megbízhatóan és időtállóan kezelhetők. A kitűzött célnak fentiek értelméban olyan szárítóberendezéssel teszünk eleget, amely azzal jellemezhető, hogy függőlegesen elrendezett két tengely mindegyikén tárcsa helyezkedik el, amely olyan szállítóhevedert hordoz, melyen csuklósán tartók vannak elrendezve. A tartókon a szárítandó munkadarabok vannak rögzítve, és a szállítóheveder egyik oldala köré szárítókamra van építve, amely két végén nyitott és kettős fallal rendelkezik. A falak között ventillátorhoz csatlakozó hideglevegőjárat helyezkedik el, amely említett hideglevegőjárat vége fűtőkamrába torkollik, ahová a munkadarabokat tartalmazó szárítókamra nyílásokon át közlekedik. A szárítókamra felső részének környezetében, abból kinyúlóan elszívójárat van kialakítva, amely további ventillátorhoz csatlakozik, mely a szabad légtérrel van összeköttetésben. A szárítóegységek a technológiai sor kialakításától, valamint a futószalagok elrendezésétől függően egymáshoz képest párhuzamosan vagy sorban vannak kapcsolva. A szárítóberendezés egy előnyös kiviteli alakja, azzal jellemezhető, hogy a munkadarabok tartója cserélhető. Találmányunk szerinti berendezést az előnyös kiviteli alakot rajzmellékleteken ismertetjük, ahol az 1. ábra a szárítóegység keresztmetszetét, a 2. ábra két irányban járatható szárító elrendezési vázlatát, a 3. ábra két szalag köré felépített szárító vázlatát, a 4. ábra kétszeri kenésre alkalmas szárítóberendezés vázlatát, a 5. ábra a szállítóberendezés olyan elrendezését mutatja be, ahol a felrakás és leszedés ugyanazon helyen történik. Az 1. ábrából megállapíthatóan a 13 munkadarabok, — a kiviteli alak esetén cipők — 3 tartókra vannak felhelyezve, mely említett tartók 4 tárcsák által feszített és működtetett 15 szállítóhevederen vannak rögzítve. A tárcsák egyike 2 hajtóműhöz csatlakozó 1 tengellyel van kapcsolatban. A 15 szállítóheveder a szárítóberendezésbe nyúlik, amely két végén nyitott. Maga a 10 szárítókamra egyik oldalán 9 nyílásokkal rendelkezik. A 10 szárítókamra külső határolófalainak környezetében a friss levegő beszívására 5 cső helyezkedik el, amely 6 ventillátor közbeiktatásával 7 hideglevegő járathoz csatlakozik. Az említett hideglevegőjárat a 8 fűtőkamrába torkollik, amely a 10 szárítókamrával határos, és azzal 9 nyílások útján közlekedik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
