173905. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadék halmazállapotú anyagok beállítható mennyiségben és arányban történő folyamatos adagolására
5 173905 6 pisztolyokhoz történt adaptálásnál, ahol járulékos előnyként az üzembiztonság, könnyű kezelhetőség és számottevő anyagmegtakarítás jelentkezik, egyidejűleg több munkahely kiszolgálása esetén is. Feleslegessé teszi biztonsági szelep beépítését. Nagyobb, esetleg a gyantáéval azonos viszkozitású segédanyagok adagolására is alkalmas. A forgó-alternáló rendszer alkalmazása következtében beépítési méretei, helyszükséglete, energiaigénye az ismert összes eddigi adagolókéhoz képest lényegesen csökkentek. A találmány szerinti berendezést és annak működésmódját az alábbiakban a csatolt rajz alapján, a példaképpeni kiviteli alakok bemutatásával részletesen ismertetjük. A csatolt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés alapelrendezésének elvi vázlata, a 2. és 3. ábra több mellékkomponens-adagolószivattyúval rendelkező kiviteli alakok lehetséges elvi elrendezési vázlatai, a 4. ábra egy főkomponens-szivattyúval és egy mellékkomponens-szivattyúval bíró konkrét példaképpeni kiviteli alak vázlata, az 5. és 6. ábra egymással párhuzamosan kapcsolt két, ill. négy mellékkomponens-szivattyúval ellátott kiviteli alakok vázlata, a 7. ábra egymástól függetlenített két-két nyomócsonkkal külön-külön és együttesen is aránytartó üzemmódban működtethető két szórópisztolyra dolgozó, egy főkomponens és két mellékkomponens folyamatos adagolására alkalmas forgó-alternáló működésű példaképpeni kiviteli alak kapcsolási elrendezése, a 8. ábra a 7. ábra szerinti kiviteli alak példaképpeni Mi (forgó-alternáló) szivattyújának kiemelt nézete, a 9. ábra a 8. ábra IX-IX sík mentén vett metszete, a 10. ábra a 7. ábra szerinti példaképpeni kiviteli alak LV! löketváltoztató egységének metszete, a 11. ábra a 10. ábra szerinti XI-XI metszet, míg a 12. ábra a berendezés egy szerkezeti elemének kiemelt távlati képe. Az 1. ábrán feltüntetett alapelrendezési vázlat szerint alternáló (vagy forgó-alternáló) löketmozgást végző H hajtóegységre F főkomponens-szivattyú közvetlenül, és M mellékkomponens-szivattyú LV löketváltoztató egység közbeiktatásával van mechanikusan csatlakoztatva. A H hajtóegység löketfrekvenciája és/vagy lökete változtatható, ily módon az F főkomponens-szivattyú szállítóteljesítménye előválasztható. Az LV löketváltoztató egység holtjátékának beállításával (ami legegyszerűbben az M mellékkomponens-szivattyú löketvéghelyzetének ütköztetése állításával történhet) a bekeverendő mellékkomponens-arány mindenkor beállítható. A löketholtjáték miatt az M mellékkomponens-szivattyú mozgása pl. egyik irányban hamarabb fejeződik be, és a másik irányban később indul meg mint a H hajtóegységé, ill. az F főkomponens-szivattyúé. A teljes löketperiódus végfázisában azonban minden periódusban szinkronizmus áll fenn, az egységek löketfrekvenciája tehát azonos. Ezzel a beállított szállítandó komponens-arány állandósága biztosított. A 2. ábrán ugyanazon H hajtóegységre egyidejűleg több, összesen n db Mj mellékkomponens-szivattyú van párhuzamosan csatlakoztatva. A működési mód a fentiekben ismertetettel lényegében azonos. A 3. ábra egy másik lehetséges elvi kapcsolási e!rendezést mutat be több, az adott esetben n db Mj mellékkomponens-szivattyú találmány szerinti működtetésére. Ez esetben az LV; löketváltoztató egysége és az Mj mellékkomponens-szivattyúk a H hajtóegység kimenőelemére, amely alternáló löketmozgást, vagy forgó-alternáló mozgást egyaránt végezhet, egymással váltakozva soros kapcsolású mechanikus hajtóláncot képező módon vannak csatlakoztatva. Ez egyben azt jelenti, hogy bármelyik M; mellékkomponens-szivattyú a sorrendben következő Mj + j szivattyú hajtóegységét képezi. Az egyes Mj és Mj + J mellékkomponens-szivattyú közé rendre LV; + j löketváltoztató egységek vannak beiktatva, amelyek lehetséges példaképpeni kiviteli alakjait a későbbiekben részletesen taglaljuk. A 4. ábrán feltüntetett elrendezés H hajtóegységet képező 1 munkahengere 15a dugattyú, 15 dugattyúrúd, valamint 2 dugattyúrúd közvetítésével működteti a F főkomponens-szivattyút, mely a műgyantát adagolja. A 15a dugattyú és a 15 dugattyúrúd 10 rugón keresztül egyúttal az M mellékkomponens-szivattyú 5a dugattyúját és 5 dugattyúrúdját működteti, melynek lökethosszát és így a lökettérfogatát menetes 6 állítótaggal 14 skála szerint lehet változtatni, ezzel a kívánt segédanyagmennyiséget lehet beállítani. Az M szivattyú 5a dugattyúját és 5 dugattyúrúdját 9 rugó téríti vissza kiindulási helyzetébe. 12 tápenergiaforrásból a nyomóközeget 11 irányváltó felváltva juttatja az 1 munkahenger két oldalába. A kiadagolt műgyanta mennyisége 13 szeleppel, vagy a működtető közeg nyomásváltoztatásával állítható, ekkor egyidejűleg a 2 és 5 dugattyúrudak löketsebessége is megváltozik. Az 5. ábrán feltüntetett elrendezés esetén az 1 munkahenger 15a dugattyújának 15 kétoldali dugattyúrúdja egyrészt az F főkomponens-szivattyú mozgatja a 2 dugattyúrúddal, másrészt az Mj és M2 mellékkomponens-szivattyúk meghajtását végzi 16 menesztőpajzson keresztül. A 6. ábrán feltüntetett berendezés 1 munkahengerének 15 kétoldali dugattyúrúdja egyrészt az F főkomponens-szivattyút mozgatja az 5. ábrán már ismertetett párhuzamos elrendezés szerint, másrészt a 16a menesztőpajzson keresztül az Mi, M2, M3 és M4 mellékkomponens-szivattyúk dugattyúrúdjait. A 7. ábrán feltüntetett példaképpeni találmány szerinti berendezés H meghajtóegységből, F főkomponens-szivattyúból, Mi és M2 mellékkomponens-szivattyúkból, valamint az arányváltoztatást szolgáló LVi és LV2 löketváltoztató egységekből áll. Az Mi mellékkomponens-szivattyú és az LV2 löketváltoztató egységeket 73 menesztőtengely kapcsolja össze. A 31 tápenergiaforrásból kapott tápenergia ráadását követően a H hajtóegység a 30 vezérlő és szabályozó elemek beállításától függő sebességű és lökethosszú (szögelfordulású) forgó-al5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
