173817. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő
5 173817 6 Minden egyes 1 csészében egy elasztikus tömítés van elhelyezve. Ez a tömítés lényegében az első 31 gyűrűből áll, amelynek külső átmérője megegyezik azon csésze 3 szegélylécének belső átmérőjével, amelynek mentén elhelyezkedik, valamint az ugyanazon csésze 13 peremét körülvevő második 32 gyűrűjével. Habár a 31 és 32 gyűrűk egymástól különválasztva is helyezkedhetnek el, a 30 tömítést előnyösen egyetlen egy darabból állítjuk elő, mikor is a 31 és 32 gyűrűk abban a zónában vannak egymáshoz erősítve, amely a 13 perem és a 3 szegélylécnek ehhez legközelebb eső szakaszában fekszik és a két gyűrű ebben a zónában egymásban, egymáshoz képest tangenciálisan helyezkedik el. A tömítés vastagsága a csészék egymásra helyezése előtt a csészehalmaz irányában valamivel nagyobb, mint az egymással szembenfekvő két csésze fenékrésze közötti legkisebb „e” távolság. A 30 tömítésnek az 1 csészébe való behelyezése és a csészéknek egymásba rakása után az így kapott csészehalmazt mindkét végén egy-egy 33, 34 zárólemezzel zárjuk le, amely a 2. ábra szerinti háromszög alakban alakítható ki. Ezeken a lemezeken 35, 36 fülecsek vannak, amelyek adott esetben belső menettel alakíthatók ki és radiálisán kinyúlnak a csészehalmazból. Az 1. ábrában ábrázolt kiviteli alaknál a felső 33 lemez 35 fülecsei belső menettel vannak kialakítva, míg az alsó 34 lemez 36 fülecsei sima kialakításúak és valamivel nagyobb átmérőjűek. A 36 flilecsekbe lesznek helyezve a 37 menetes csapok. Ezeket egyik végükkel a 35 fülecsbe csavarjuk be, a másik végükre, amelyek a 34 lemezből kiállnak, a 38 anyákat csavarjuk fel. Ezen behúzószerkezet folytán a csészehalmaz összenyomódik, míg az egyik csésze fenékrészén levő 8 bordák a szembenfekvő csésze fenékrészén fel nem ütköznek, hogy a 9 kamra „e” magassággal létrejöhessen. A 30 tömítések, amelyeknek eredeti vastagsága valamivel nagyobb, mint az „e” távolság, a 8 bordák jelenléte következtében összenyomódnak, anélkül azonban, hogy szétnyomódnának és így kitűnő tömítést biztosítanak a kamrákban körülkeringő áramlási közeggel szemben, éspedig úgy a 3 szegélylécek, mint a 13 peremek mentén. A találmány egy másik előnyös kiviteli alakjánál a tömítések vastagságát oly módon választottuk meg, hogy az az összenyomott és az össze nem nyomott állapot között mintegy 20%-os változást mutat. Tegyük fel, hogy a kamra „e” magassága 5 mm, úgy a tömítés vastagsága nem összenyomott állapotban 6 mm. Hogy összenyomódáskor a tömítések alakváltozást ne szenvedjenek, azoknak a halmaz irányára merőlegesen kellő vastagsággal, pl. 6 mm-es nagyságrendben, kell rendelkezni. Mindazonáltal a tömítéseknek a szomszédos csészék fenékrészével érintkező felülete azonos mértékben csökkenti a hatásos hőkicserélődési felületet. Hogy az említett csökkenés csekély értékű legyen, a tömítés minden egyes gyűrűjének a gyűrűk belseje felé forduló oldala előnyösen kettős ferdítéssel van kialakítva. Így V-keresztmetszet jön létre, melynek P csúcsa a szóban forgó gyűrű belseje felé mutat. A tömítések fentiek alapján kellő merevséggel rendelkeznek anélkül, hogy a hatásos hőkicserélési felület észrevehetően lecsökkenne. A tömítéseket előnyösen szintetikus gumiból készítjük, amely jól bírja a forró vízzel való érintkezést. így pl. alkalmazhatunk etilén-propilénből, nitrilgumiból vagy szilikonból készített tömítéseket. Ugyanúgy, mint a bevezetőnkben említett francia szabadalmi leírásnál, a 33, 34 véglapok 19, 20 csőcsonkkal vannak ellátva a külső cirkulációhoz való csatlakoztatáshoz. A tömítések, a 33, 34 véglemez, valamint a 37 menetes csapszegek kombinált alkalmazása lehetővé teszi, hogy a 9 kamrák tömítését és a csészék összeépítését egyidejűleg és egyszerű módon foganatosítsuk, ugyanakkor az ily módon felépített hőkicserélők egyszerűen és gyorsan szétszerelhetők. Ezen túlmenően, a különböző hosszúságú menetes csapszegek alkalmazása folytán fennáll annak lehetősége, hogy a csészék számát az alkalmazás céljával összhangba hozzuk, még egy már üzemben levő hőkicserélő esetében is. Végezetül minden csésze mechanikailag független a szomszédos csészéktől és szabadon képes a hőigénybevételeket felvenni, amelyek a két falra ható hőmérsékletkülönbségek folytán jönnek létre. A hőkicserélők,bármilyen kívánt hőcserére felhasználhatók két áramló közeg között, különösen előnyösen alkalmazhatók az ún. „vegyes” berendezéseknél, amelyek központi fűtésre és melegvízkiadására szolgálnak, tehát olyan berendezéseknél, ahol egy kazán van mindkét feladat kielégítésére, mikor is a hőkicserélőkön a kazánból a zárt központifűtés-körfolyamatba kilépő melegvíz és a hideg víz áramlik át, melyet fel kell melegíteni. Ezeket a hőkicserél őket fel lehet használni párologtatókhoz, kondenzátorokhoz, vagy főzőberendezésekhez, különösképpen hűtőgépekhez, hőszivattyúkhoz stb. Egyes kiviteli alakoknál meg kell akadályozni az összeköttetést két áramlási közeg körfolyamata között. Ilyen eset fordul pl. elő, ha ez a két áramlási körfolyamat pl. egy zárt központifűtés-körfolyamat ill. egy meleg víz levételére szóló körfolyamat. Az első körfolyamat vizet foglalhat magába, amelyhez fagygátló anyagot kell hozzáadni, és ami a fűtőtestekben való hosszabb cirkuláció során kisebb-nagyobb mértékben elszenynyeződik, míg a másik körfolyamatban keringő víznek tisztának és ihatónak kell lenni. Előfordulhat az az eset, hogy idővel a 30 tömítések, illetve pontosabban kifejezve az idetartozó második 32 gyűrűk elaszticitásuk egy részét elveszítik és ezek és a rájuk nyomódó csészék között enyhe vízszivárgási áramok (vagy más áramlási anyag szivárgása) lép fel. Ezek a szivárgó áramlatok nem kívánatos összeköttetést hoznak létre a két áramlási körfolyamat között azon a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
