173817. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő
7 173817 8 helyen, ahol a peremek egymásba vannak illesztve, mert ezen peremek kölcsönös egymásbakapcsolódása önmagában nem túlságosan tömített. A 4. és 5. ábrák szerinti kiviteli alakkal elért tökéletesítés útján fennáll annak lehetősége, hogy ezt a hátrányt kiküszöböljük és biztosítsuk a nem kívánatos szivárgási áramlatoknak a hőkicserélőbői való eltávolítását, amelyek a peremek egymáshoz történő illesztése helyén felléphetnek. Ennél a kiviteli alaknál az egymásba helyezett csészék meghajlított 3 szegélylécei dy mértékben vannak lefelé irányítva, hogy minden egyes csésze nagyobb 13 pereme lefelé, a kisebb 12 perem pedig felfelé irányul. Mint az előbbi esetben, az egymásba illesztett peremek helyén a tömítést azzal biztosítjuk, hogy a csészék egymással szembenfekvő fenékrészei két vízszintes gyűrű alakú felfekvési felületre fekszenek fel, melyeknek radiális vastagsága „d”, és amelyek az ezen fenékrészek között elhelyezkedő 30 tömítés második 32 gyűrűjét fent és lent határolják. Minden egyes ilyen gyűrű alakú fel fekvőfelület középső zónájában egy folyamatos, kör alakú, a felfekvési felülettel azonos tengelyű 39 horony van kialakítva, amelynek célszerűen V-alakú keresztmetszete van. Ezen túlmenően a két 31, 32 gyűrű közös szakaszának külső felületén egy kívülről kiinduló radiális 40 bemetszés van kialakítva. Az említett bemetszés radiális mélységét, ami célszerűen nagyságrendileg a szóban forgó zónában levő tömítés vastagságának felével egyenlő, úgy alakítjuk ki, hogy az a két szóban forgó csésze egymásbakapcsdódó 3 szegélyléce közötti tömítetlen 41 köztér útján a 39 hornyokat közvetlenül összekössék a tömítésen kívül elhelyezkedő térrel, azaz az atmoszférával. Ez a kettős óvrendszabály azzal az előnnyel jár, hogy az esetleges tömítési hibák kiküszöbölődnek, amelyek a 32 gyűrűk helyén felléphetnek. Ugyanis a két áramlási körfolyamat egyikéből származó áramlási közeg szivárgásnak, amely a másik irányba szivárog, radiálisán kell áramlania az egyik 39 horony külső vagy belső szélén annak irányában és a szivárgást végülis a horony fogja fel, ahonnan a 40 bemetszésen és a 41 köztérén keresztül automatikusan levezetődik az F-nyíl irányába a hőkicserélőn kívülre. A hőkicserélő két áramlási körfdyamatában áramló közeg az atmoszférikus nyomást meghaladó nyomás alatt áll, míg a 39 horonyban atmoszferikus nyomás uralkodik. Ennek az a következménye, hogy egy esetleges szivárgási áramlat, amikor az egyik 39 horonyba befolyik a két áramlási körfolyamat egyikéből, nem folytatja útját a másik áramlási körfolyamat irányában. Itt ugyanis a horonyhoz képest viszonylagos túlnyomás uralkodik, úgy hogy a szivárgási áramlat csak ebből a horonyból vezethető el. Fentiek alapján igen egyszerű módon érhető el a két áramló közeg szétválasztása, amelyek az egymást követő, a hőkicserélőnek az egymásba helyezett csészéi által behatárolt fokozatokban áramlanak mégpedig anélkül, hogy a csészék között a szegélylécek helyein vagy az egymásba kapcsolódó peremeknél hegesztést vagy kemény forrasztást kellene alkalmazni. A találmány természetesen más változatban is alkalmazható, így pl. az említett menetes csapszegek alkalmazása igen egyszerű, de más eljárások is alkalmazhatók arra, hogy a csészéket a kölcsönös ütköztetésig egymáshoz nyomjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Hőkicserélő egy halmaz azonos kör alakú csészével, folyamatos, az egyes csészék fenékrészéről kiinduló meghajlított szegélylécekkel, amelyek axiálisan oly módon vannak egymáshoz képest elhelyezve, hogy a csészék egymásbakapcsolódnak és ezek között kamrák jönnek létre, továbbá minden csészén a kerületének környezetében két kör alakú lyuk van, amelyeknek középpontja a csészék két, egymásra merőleges sugarán fekszik, és ezek a középpontok ugyanakkor a csésze középpontjától egyenlő távolságban helyezkednek el és a csészehalmazon belül a szomszédos csészék egymáshoz képest 90°-kai vannak elfordítva és az egyes csészékben kialakított lyukak átmérője különböző és ezek egy-egy peremhez vannak csatlakoztatva, amelyek a fenékrész két ellentétes oldalából ugranak ki és az említett peremek átmérői közötti különbség olyan, hogy minden egyes csészéhez tartozó kisebb perem érintéssel a szomszédos csésze nagyobbik peremébe illeszkedik, amely feléje fordulva és ugyanazon az oldalon van elrendezve, mint a kisebbik perem, azzal jellemezve, hogy minden kamrában (9) egy elasztikus tömítés van egy, a kamra belső kerülete mentén elhelyezkedő első gyűrűvel (31) és a második (32) gyűrűvel, mikor is a második gyűrű átmérője kisebb, mint az első gyűrűé, amely első gyűrű az ebbe a kamrába belépő nagyobb peremet (13) körülveszi és a két gyűrű gyakorlatilag tangenciálisan csatlakozik egymáshoz az első gyűrűnek a nagyobb peremhez legközelebb eső zónájában, továbbá egy húzószerkezete (33, 38) van, amely a csészéket kölcsönös összekapcsolódásban megtartja és minden tömítést az őt körülvevő csészék fenékrészei között enyhén lefednek. 2. Az 1. igénypont szerinti hőkicserélő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden egyes tömítés két gyűrűje (31, 32) egymással szoros kapcsolatban áll és egy alkatrészt képez. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hőkicserélő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyes tömítések (30) fedőlemezeit a csészékhez rendelt mechanikus ütközők határolják be. 4. A 3. igénypont szerinti hőkicserélő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mechanikus ütközőket az egyes csészék fenékrészén kialakított párhuzamos bordák (8) alkotják. 5. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti hőkicserélő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tömítések (30) vastagsága az összenyomott és a nem összenyomott állapot között 20%-ot változik. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti hőkicserélő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
