173756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (4-feni-4-hidroxi-piperidino-metil-)1,2,3,4-tetrahidronaftalin-1-on és indanon-származékok előállítására

7 173756 8 alkalmazhatók kiindulási anyagként. A formalde­hidet előnyösen vizes oldatban alkalmazzuk, de alkalmazhatjuk valamely szerves oldószerben, külö­nösen rövidszénláncú alkoholban, például etanolban vagy izopropanolban oldott alakban vagy gáz alakban is. Formaldehidet szolgáltató vegyületek, például paraformaldehid, különösen alkoholos ol­datban, szintén alkalmazhatók. Célszerűen valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószer jelenlétében dolgozunk, például vizes-alkoholos oldatban vagy szuszpenzióban, mi­­mellett a ketont, a vizes formaldehidoldatot és az amino-komponenst sav hozzáadásával melegítjük. Alkoholként erre a célra különösen metanol, etanol vagy izopropanol alkalmazható. Dolgozhatunk azonban valamely szerves oldószerben, vízmentes körülmények között is. Szerves oldószerként elsősorban az említett alkoholok, továbbá például n-propanol, n-butanol, szek-butanol, izo-butanol, terc-butanol, amilalkohol, izoamilalkohol, szek-amil­­alkohol, terc-amilalkohol, továbbá éterek, mint dietiléter, diizopropiléter vagy di-n-butiléter, tetra­­hidrofurán, dioxán, dietilénglikol-dimetiléter vagy 1,2-dimetoxi-etán, amidok, mint dimetil-formamid, nitrilek, mint acetonitril, aromás szénhidrogének, mint benzol, toluol vagy szilol, nitrovegyületek, mint nitro-benzol, továbbá oldószerelegyek, külö­nösen izopropanol és dietiléter elegye, valamint izopropanol és tetraldór-metán elegye alkalmaz­hatók. Amennyiben a (III) általános képletű keton folyékony halmazállapotú, akkor külön oldószer alkalmazása nélkül, például a (III) általános képletű keton feleslegében is dolgozhatunk. Ha a szabad (II) általános képletű aminokat reagáltatjuk az R4 helyén hidrogénatomot és egy R3 szubsztituenst tartalmazó (III) általános képletű ketonokkal és formaldehiddel vagy valamely formaldehidet szolgáltató szerrel, akkor előnyösen valamely savat adunk a reakció előtt és/vagy után a reakcióelegyhez. Erre a célra szerves vagy szervetlen savak, különösen sósav, kénsav, perklór­­sav vagy ecetsav alkalmazhatók. A (II) általános képletű aminoknak a formalde­hiddel és valamely (III) általános képletű, R4 helyén hidrogénatomot és egy R3 szubsztituenst tartalmazó ketonnal való reagáltatása oly módon is lefolytatható, hogy mindhárom reakció-komponenst egy lépésben reagáltatjuk egymással, dolgozhatunk azonban oly módon is, hogy előbb a formaldehidet reagáltatjuk a két másik reakció-komponens egyikével vagy másikával és azután adjuk hozzá a még hiányzó harmadik reakció-komponenst. így például előállíthatjuk a tulajdonképpeni reakciót megelőzően formaldehidből és a megfelelő (II) általános képletű arrrinból a megfelelő hidroxi-me­­til-vegyületet és azután ehhez adjuk a (III) általános képletű ketont a Mannich-kondenzáció lefolytatása céljából. A Mannich-reakciót célszerűen körülbelül 0 °C és 140 °C közötti, előnyösen 20 °C és 85 °C közötti hőmérsékleten folytatjuk le. A reakcióidő általában 1 órától 15 óráig teijedhet. Eljárhatunk továbbá oly módon is, hogy az (I) általános képletű vegyületeket valamely (II) álta­lános képletű fenil-pi peri din-származéknak egy R4 helyén -CH2- csoportot, egy R3 helyettesítőt és egy -CH2X csoportot vagy egy R3 helyettesítőt és egy -CH2NR3R6 csoportot tartalmazó (III) általános képletű ketonnal való reagáltatása útján állítjuk elő. Az említett vegyületek helyett ezek ilyen célra alkalmas funkcionális származékait is alkalmazhatjuk e reakció kiindulási anyagaiként, így például az R4 helyén egy R3 helyettesítőt és egy -CH2NR5R6 csoportot tartalmazó (III) általános képletű Mannich-bázis helyett ennek vala­mely savaddíciós sóját vagy különösen valamely kva­­temer ammóniumsóját is alkalmazhatjuk. Az említett vegyületek reagáltatása lényegileg ugyanolyan körül­mények között történhet, mint a fentebb ismertetett Mannich-reakció, különösen az említett oldószerek valamelyikének jelenlétében vagy enél­­kül, körülbelül 0 °C és 140 °C közötti hőmérsék­leten folytatható le az ilyen reakció. Adott esetben hasznos lehet valamely bázis, például valamely alkálifém-hidroxid, -karbonát vagy -alkoholát vagy valamely tercier amin hozzáadása, az R4 helyén egy R3 helyettesítőt és egy -CH2 X csoportot tartalmazó (III) általános képiéin ketonok alkal­mazása esetén valamely alkálifém-jodidot, például kálium-jodidot is adhatunk a reakcióelegyhez. Az (I) általános képletű vegyületek előállíthatok továbbá a (IV) általános képletű karbonsav-szárma­zékokból is, intramolekuláris gyűrűzárás útján. A megfelelő (IV) általános képletű savat például közvetlenül is reagáltathatjuk valamely ciklizálószer­­rel, például valamely savval, mint kénsavval, vagy hidrogén-fluoriddal, vagy pedig valamely Lewis-sav­­val, mint trifluor-ecetsavanhidriddel, ón)IV)-klorid­­dal vagy foszfor-pentakloriddal (valamely szerves oldószerben, például benzolban vagy toluolban) vagy előnyösen polifoszforsawal, általában 0 °C és 120 °C közötti hőmérsékleten. Alkalmazhatjuk azonban a (IV) általános képletű sav valamely funkcionális származékát, előnyösen valamely halo­­genidjét, például a ldoridot vagy bromidot is, valamely Lewis-sav jelenlétében. Az említett savkloridok például tionil-kloriddal való reagáltatás útján állíthatók elő a (IV) általános képletű savakból. Katalizátorként elsősorban alumínium­­kloridvált be, továbbá például foszfor(V)-ldorid, foszfor-oxiklorid vagy ón(IV)-klorid. A reakciót általában valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben, például petroléter­­ben, hexánban vagy szén-disziüfidban, valamely halogénezett szénhidrogénben, például 1,2-diklór­­-etánban, vagy pedig nitro-benzdban, körülbelül -20 °C és +130 közötti hőmérsékleten, 4 óráig terjedő reakcióidővel folytatjuk le. Előállíthatjuk továbbá az (I) általános képletű vegyületeket dy módon is, hogy valamely (V) általános képletű, de a ketocsoportot és/vagy a hidroxilcsoportot funkcionálisan módosított dák­ban tartalmazó vegyületből indulunk ki és ebből szolvolízis útján szabadítjuk fel az (I) általános képletű vegyületet. Az ilyen kiindulási vegyületek­­ben a ketocsoport előnyösen ketállá vagy tioketállá lehet alakítva, lehet azonban valamely más ketonszármazék, például hemitioketál (etilén-, tri­­metilén-, dimetil-, dietil-hemitioketál), fenilhidra­­zon, szermkarbazon, oxim vagy Girard-származék 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom