173741. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tienotriazolodiazepin származékok előállítására

173741 4 2-klór-9-metil4-(2-piridil)-6H­-tieno[3,2-f]-sz-triazolo-[4,3-a]­[1.4] diazepin, 2-klór-9-metil4-(o-nitro-fenil)-6H­­-tieno[3,2-f]-sz-triazolo[4,3-a]­[1.4] diazepin, 2-klór-9-metil4-fenil-6H-tieno[3,2-f]-sz­­-triazolo[43-a] [l,4]-diazepin, 2-klór4-(o-fluor-fenil)-9-metil-6H­­-tieno[3,2-f]-sz-triazolo-[4,3-a]­[1.4] -diazepin, 2-klór4-(o,o’-difluor-fenil)-9-metil-6H­-tieno[3,2-f]-sz-triazolo-[4,3-a]­[1.4] diazepin, 9-tercier butil-2-klór4-(o-klór-fenil)-6H­­-tieno[3,2-f]-sz-triazolo[4,3-a]­[1.4] diazepin, 2-kIór4-(o-kIór-fenil)-9-metiltiometil-6H--tieno[3,2-f]-sz-triazolo[4,3-a]­[1.4] diazepin, 2-klór4-(o-klór-fenil)-9-morfolinometil-6H­­-tieno[3,2-f]-sz-triazolo[4,3 -a]­[1.4] diazepin, 2-klór4-(o-klór-fenil)-9-metoximetil-6H­-tieno[3,2-f]-sz-triazolo[4,3-a]­[MJdiazepin, 2-klór4-(o-klór-fenil)-9-hidroximetil-6H­-tieno[3,2-f)-sz-triazolo[4,3-a]­[1.4] diazepin, 2-klór4-(o-klór-fenil)-9-dimetilaminometil­-6H-tieno[3,2-f]-sz-triazolo[4,3-a]­[1.4] diazepin, 2-klór-9-klórmetil4-(o*klór-fenil)-6H­­-tieno(3,2-f]-sz-triazolo[4,3-a]­­( 1,4]diazepin, 2-klór4-(o-klór-fenil)-9-( 1 -hidroxietil)-6H­­-tieno[3,2-f]-sz-triazolo[4,3-a]­­[ 1.4)diazepin, 2-klór4-(o-klór-fenil)-9-jódmetil-6H­-tieno[3,2-f]-sz-triazolo[4,3-aJ­[1.4] diazepin, 2-klór-9-metoximetil4-(o-nitro-fenil)-6H­­-tieno[3,2-f]-sz-triazolo[4,3-a]­­[ 1,4]diazepin, /2-klór4-(o-nitro-fenil)-6H-tieno[3,2-f]­­-sz-triazolo[4,3-a] [ 1,4]diazepin-9-il/­­-karbonsav-etilészter. 2-klór-9-dimetilaminometil4-(o-nitro-fenil)­-óH-dieno[3,2-f]-sz-triazolo[4,3-a]­[14]diazepin, 2-klór-9-metil4-(o-trifluormetil-feníi)-6H­­-tieno[3,2-f]-sz-triazolo[4,3-a]­[1.4] diazepin. Az (I) általános képletű tienotriazolodiazepin­­-származékokat és savaddíciós sóikat a talál­mányunk szerinti eljárással oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet (ahol R,, R2 és R3 jelentése a fent megadott) ciklizálunk, majd a kapott (I) általános képletű vegyületet kívánt esetben savaddíciós sóvá ala­kítjuk. A (II) általános képletű vegyületek cildizálását önmagában ismert módon végezzük el. így pl. oly 3 módon járhatunk el, hogy egy (II) általános képletű vegyületet szerves oldószeres közegben melegítünk. Kielégítő kitermelés elérése céljából bizonyos esetekben előnyösen valamely sav jelen­létében végezzük el a gyűrűzárást. A reakciót pl. oly módon hajthatjuk végre, hogy a (II) általános képletű kiindulási anyagot valamely alifás karbon­sav (pl. hangyasav vagy ecetsav) kis szénatomszámú alkanollal (pl. etanollal vagy n-propanollal) képe­zett oldatában több órán át vagy egy alifás karbonsavban (pl. ecetsavban, izovajsavban vagy pivalinsavban) viszonylag rövid ideig (kb. 5-30 perc) visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. A (II) általános képletű kiindulási anyagokat nem minden esetben szükséges és bizonyos esetekben nem is lehet izolált formában felhasz­nálni, minthogy az előállításuknál alkalmazott körülmények között gyakran spontán ciklizálódnak. A kiindulási anyagok előállítása a következő: A (IX) képletű 2-amino-5-klór-3-benzoil-tiofént valamely R3-C(0-alkü)3 általános képletű ortoész­­terrel (mely képletben R3 jelentése a korábbiakban megadott) történő kezelései egy (X) általános képletű vegyületté alakítjuk (mely képletben R3 jelentése a korábbiakban megadott). A reakciót célszerűen iners szerves oldószer (pl. benzol, toluol stb.) és savas katalizátor (pl. sósav, kénsav, ecetsav, propionsav, benzolszulfonsav, p-toluolszulfonsav stb.) jelenlétében végezhetjük el. A hőmérséklet nem döntő jelentőségű tényező és általában kb. 50-160 °C-os hőmérsékleten dolgozhatunk, azon­ban a reakciót ennél alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten is elvégezhetjük. Oldószerként pl. szénhidrogéneket (pl. benzolt vagy toluolt) vagy a reaktánsként szereplő ortoészter feleslegét alkal­mazhatjuk. Az ily módon kapott (X) általános kepletű vegyületet hidrazinnal - előnyösen hidrazinhidrát alakjában - hozzuk reakcióba. A reakciót iners szerves oldószerben végezzük el. Reakcióközegként előnyösen alkanolokat (pl. metanolt, etanolt, 1-propanolt, 2-propanolt stb.) alkalmazhatunk. A reakciót kb. 0 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, előnyösen kb. 10-30 °C-on hajthatjuk végre. A reakciót savas katalizátor (pl. sósav, hidrogénbromid, kénsav, foszforsav, ecetsav, propionsav, benzolszulfonsav, p-toluolszulfonsav stb.) hozzáadásával gyorsíthatjuk. Az ily módon kapott nyersterméket ezután valamely a-halogén­­karbonsavhalogeniddel (pl. klóracetilldoriddal, brómacetilbromiddal stb.) hozzuk reakcióba iners oldószeres közegben jegeshűtés közben vagy az oldószer vagy az oldószer forráspontjáig terjedő hőmérsékleten. Ekkor egy (XI) általános képletű vegyületet kapunk (mely képletben R3 jelentése a korábbiakban megadott). Reakcióközegként kloro­formot, metilénkloridot, étert, dimetilformamidot, piridint, ecetsavat, monokiórecetsavat vagy ezek vízzel képezett elegyeit alkalmazhatjuk. Semleges oldószerek alkalmazása esetén előnyösen savmeg­kötőszer (pl. nátriumhidrogénkarbonát, nátriumkar­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom