173721. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyitott tölcséres végű üvegedények, különösen üvegampullák előállítására, valamint leválasztó gázégő az eljárás foganatosítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173721 Bejelentés napja: 1976. XI. 11. (EE—2459) Nemzetközi osztályozás: C 03 B 23/12 Közzététel napja: 1979.1. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. IX. 29. Feltalálók: Szabadalmas: Szabó József gépészmérnök, Kocsis János gyáregységvezető, Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Gyöngyös, Kiss József szerelő-lakatos, Nagyfüged Budapest Eljárás nyitott tölcséres végű üvegedények, különösen üvegampullák előállítására, valamint leválasztó gázégő az eljárás foganatosításához 1 A találmány tárgya eljárás tölcséres végű szárral bíró üvegedények, különösen gyógyászati rendeltetésű ampullák gépi előállítására, amelynek során alsó végén már lezárt függőlegesen forgatott üvegcsőből hevítés, meghatározott előválasztott 5 palásttartományokban egyidejűleg vagy egymást követően alkalmazott - adott esetben görgőzéses - keresztmetszetszűkítés és a hevítéssel meglágyított szártartományok forgástengelyirányű kihúzása útján a későbbi tölcséres véggel egymás 10 felé fordított két üvegedénynek megfelelő alakú el őgyárt mányt képeznek, majd a felső üvegedényt a csővég és az edény egyidejű fenékkialakításával a csőről leválasztják, valamint leválasztó gázégő az eljárás foganatosítására. 15 Üvegedények, különösen ampullák szálcsőből történő előállítására ismeretesek gépi eljárások, amelyek során a szálcsőből egy teljes megmunkálási ciklus során úgynevezett kettős vagy duplex 20 ampullák nyerhetők. Az ismert eljárások egyik változatánál a kettős ampullák testrészei az egymással összekötött szárak révén súlyzószerű en helyezkednek el. 25 Az ilyen kettős ampullák előállítása során az üvegcső egy részének felmelegítése után az üvegcsövet kihúzzák úgy, hogy egy felső és egy alsó ampullagyár kialakuljon, majd az üvegcsőről 30 2 úgy forrasztják le, hogy egy alsó és egy felső ampulla egymással szembeforgatva keletkezik. Az így keletkezett hermetikusan zárt kettős ampulláját külön gépen, vagy a töltőgépen két egyedi ampullára bontják. A fenti ismert eljárás fő hátránya, hogy a kettéválasztás során gyakorlatilag elkerülhetetlenül keletkező finom üvegtörmelékek a kettős ampulla készítésekor keletkező vákuum hatására az ampulla belsejébe jutnak, és a későbbi feldolgozás során szennyezőként maradnak vissza. További hátrány, hogy a bontást, ül. kettéválasztást vagy e célra szolgáló külön berendezés segítségével, vagy pedig a töltőgépet bonyolító, a töltőgép egyéb funkcióitól technoiógiaüag idegen járulékos szerkezeti egység alkalmazásával kell végezni, amihez még az ampullák helyzetazonos rendezésének problémája is társul. Az ismert eljárások másik változatánál az ampullagyártás során az ampullák alsó és felső szárát egyidejűleg formázzák és a két hevítő égő között levegő fúvóka van. Az első ampullát kialakítása után gázégő segítségével elválasztják a felső féltől, közben légáram létesítésével megakadályozzák az elválasztásnál a végek beforrasztását, majd ezt követően az ampullatest hosszának megfelelő távolságban az üvegcsőről a második ampullát leforrasztják. 173721
