173710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új transz-1-(tri-alkil-sztannil)-1-alkén-3-ol-éterek előállítására
3 173710 4 b2 ) valamely (IV) általános képletű vegyületet az R4 csoport bevitelére alkalmas ágenssel, előnyösen 3,4-dihidro-2H-piránnal, valamely trialkilszililkloriddal, izopropenil-metil-éterrel vagy etil-vinil-éterrel reagáltatunk (ahol a jellemző részben szereplő képletekben R.!, R2, R3 és R4 jelentése a tárgyi körben megadott). Azt találtuk, hogy az (V) általános képletű új vegyületek alkil-lítiumokkal — előnyösen n-butil■lítiummal — végrehajtott transzmetallálási reakcióval a prosztaglandin szintézisben nukleofil vinilezőszerként felhasználható (VI) általános képletű vegyületekké alakíthatók (mely képletben R2, R3 és R4 jelentése a korábbiakban megadott). Az (V) általános képletű vegyidet ekhez kémiailag közelálló származék - a transz-1-tri-(n-butil)-sztannil-l-propén-3-tetrahidropirán-2-il-éter a J. Qrg. Chem. 40. 2265 (1975) irodalmi helyen került ismertetésre. Ismeretes, hogy az (I) általános képletű trialkilónhidridek telítetlen kötésekre addicionálni képesek. A reakciót hidrosztannálásnak nevezik, és a reakció folyamán az (I) általános képletű vegyületek elemei, mint a hidrogén és a trialkilsztannil fragmensek, addicionálnak a megfelelő telítetlen kötésre. Ekvimoláris alkinok és trialkilónhidridek reakciójában olefinek keletkeznek [Chem. and. Ind. (1956) 352], A reakció preparatív hasznosításának gátat szab az a tény, hogy a reakcióban általában a mono-addukt-regio-izomerek: a trialkilsztannil-csoport az a- vagy ^-szénatomra lép-e be és sztereoizomerjeinek elegye keletkezik, ami azt jelenti, hogy az (I) általános képletű trialkilónhidrid elemei aszimmetrikus acetilénekre kétféle pozícióban léphetnek be (2 regioizomer), és a keletkező olefinek elegyében tovább növeli az izomerek számát az egyidejűleg fellépő cisz és transz geometriai izoméria. A regio- és sztereoizomerek elválasztására ismert eljárások, úgymint vákuumfrakcionálás, oszlopkromatográfiás szétválasztás stb. nehézkesek és gyakran a kívánt izomer tisztán való izolálása nem is oldható meg. A propargil-alkoholnak trietilónhidriddel való hidrosztannálási reakciójában, oldószer nélkül, az alkohol és az ónhidrid elegyének 6 órán keresztül 100°C-on való keverésével három izomer keletkezik, a term ékel egyből 25%-ot képvisel az OH-csoport szénatomjához a-vinil trietilsztannált vegyidet, míg a 0-vinil helyzetben trietilsztannált vegyületek között 45% a cisz és 30% a transz kettőskötést tartalmazó monoaddukt [Recuil 84, 643 (1965)]. Gverdtsitelli és mtsai szerint: [Soobshch. Akad. Nauk. Grúz. SSR. (1970), 57 65-8, CA 73, 56197 (1970)] olyan (II) általános képletű vegyületekben, ahol R2 és R3 egyrészt alkil-csoportot jelent, másrészt együtt tetrametilén - illetve pentametilén-csoportot képeznek trietilónhidriddel azo-bisz-izo-butironitril jelenlétében, kizárólag a lineárisan sztannált transz-olefin keletkezik. A már említett közlemény szerint (J. Org. Chem. 40, 2265, 1975) bisz-tri-n-butil-ónoxid és polimetilhidrogén-szüoxán elegyéből in situ generált tributilónhidrid-et propargilalkohol tetrahidropiranil-éterével katalitikus mennyiségű azo-bisz-izo-butironitril jelenlétében reagáltatnak, mikor is az elsődlegesen keletkező cisz monoaddukton keresztül - transz-l-tri-n-butil-sztannil-l-propén-3-tetrahidropiran-2-il-étert kapnak. Fentiek alapján meglepő az a felismerésünk, hogy valamely (III) általános képletű vegyületnek egy (I) általános képletű trialkilónhidriddel történő hidrosztannálása során az izomerek keveréke helyett túlnyomó részt vagy kizárólag az (V) általános képletű transz-1 -(tri-alkil-sztannil)-l-alkén-3-ol-éterek keletkeznek. Eljárásunk során (I) általános képletű vegyületként Rj helyén metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, vagy n-amil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket, különösen n-tributil-ónhidridet alkalmazhatunk. A kiindulási anyagként felhasznált (II), (III), illetve (IV) általános képletű vegyületekben levő alkil-csoport 1—7 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú telített szénhidrogén-csoport lehet (pl. metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, izoamil-csoport stb.). R2 és R3 együtt tetrametilén-, pentametilén és hexametilén-csoportot is képezhet. Kiindulási anyagként előnyösen alkalmazhatunk olyan (II), (III), illetve (IV) általános képletű vegyületeket, melyekben R2 és R3 közül az egyik hidrogénatomot és a másik n-pentil-csoportot képvisel, vagy R2 és R3 együtt pentametilén-csoportot képez. Eljárásunk a2) változata szerint a (III) és (I) általános képletű vegyületek reakcióját 0-250°C-on, előnyösen 120°C körüli hőmérsékleten végezhetjük el. A reaktánsokat előnyösen ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk. A reakciót előnyösen gyökképző-katalizátor jelenlétében hajthatjuk végre. E célra előnyösen azo-bisz-izobutironitrilt alkalmazhatunk, azonban más gyökképző katalizátorokat (pl. szerves peroxidokat, pl.: acetilperoxidot, benzoilperoxidot) is használhatunk. A gyökképző katalizátort általában 0,1—10 mól%, előnyösen 3 mól% mennyiségben alkalmazhatjuk. A reakciót előnyösen iners gáz atmoszférában (pl. argon, nitrogén) hajthatjuk végre. A reakciót ömledékben, vagy szerves oldószeres közegben végezhetjük el. Szerves oldószerként előnyösen magas forráspontú apoláros oldószereket (pl. tetralint, dekalint vagy xilolt stb.) alkalmazhatunk. Amennyiben a reakciót ömledékben végezzük el, a reakcióelegy feldolgozása célszerűen oly módon történhet, hogy a terméket valamely apoláros oldószerben (pl. hexánban) oldjuk, majd a katalizátort kiszűrjük és a szűrletből az oldószert eltávolítjuk. A visszamaradó — rendszerint olajos — termék kívánt esetben vákuumfrakcionálásnak vethető alá. Az ily módon előállított (V) általános képletű vegyületek NMR-spektrumában a transz-helyzetű olefines protonok jelenlétére utal a S 3,85-4 között megjelenő multiplett [Receuil 84 , 643 (1969)]. Eljárásunk at) változata szerint valamely (II) általános képletű vegyületet az R4 csoport bevitelére alkalmas ágenssel reagáltatunk, majd a kapott (III) általános képletű vegyületet — az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
