173710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új transz-1-(tri-alkil-sztannil)-1-alkén-3-ol-éterek előállítására
5 173710 6 aj) eljárásváltozatnál ismertetett módon — egy (I) általános képletű vegyülettel hozzuk reakcióba. Az R» csoport bevitelére az alábbi ágenseket alkalmazhatjuk: R4 helyén (VII) képletű tetrahidropiranil-csoportot tartalmazó (III) általános képletű vegyületek előállítása esetén a (II) általános képletű vegyületet 3,4-dihidro-2H-piránnal reagáltatjuk. A reakciót oldószerben vagy oldószer nélkül nyomnyi savas katalizátor jelenlétében végezhetjük el. Oldószerként klórozott szénhidrogéneket (pl. diklórmetánt) alkalmazhatunk. Savas katalizátorként nyomnyi foszforoxikloridot vagy p-toluolszulfonsavat használhatunk. A (III) általános képletű tetrahidropiraniléterek közül ismert a 3-oktin-ol-tetrahidropiranil-éter [(J. Med. Chem. 8, 41 (1965)]. R4 helyén (VIII) általános képletű csoportot tartalmazó (III) általános képletű vegyületek előállítása esetén az R4 csoportot valamely trialkilszililkloriddal visszük be. A (VIII) általános képletű trialkilszilil-csoportokban Rs, R6 és R7 azonos vagy különböző lehet és jelentésük egyenes vagy elágazóláncú 1—4 szénatomos alkil-csoport (pl. metil-, etil-, n-propil- vagy tercier-butil-csoport). Az R4 csoport bevitelére ez esetben előnyösen pl. trimetilklórszilánt vagy dimetil-tercier-butil-klórszilánt alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen savmegkötőszer jelenlétében végezhetjük el, e célra pl. piridint alkalmazhatunk. A reakciót egyébként önmagában ismert módon hajtjuk végre [J. Am. Chem. Soc. 94 6190 (1972)]. R4 helyén levő (IX) általános képletű csoportokban R8 és R9 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkil-csoport és R10 jelentése 1—4 szénatomos alkil-csoport. Az alkil-csoport kifejezés egyenes vagy elágazóláncú telített szénhidrogén-csoportokat jelöl (pl. metil-, etil-, n-propil-, izobutil-csoport stb.) A (IX) általános képletű védőcsoport előnyösen metil-etoximetil-csoport lehet, mikor is a (II) általános képletű vegyületet etil-vinil-éterrel nyomnyi sav jelenlétében hozzuk reakcióba. A (IX) általános képletű védőcsoportok bevitelére továbbá a (II) általános képletű vegyületet izopropenil-metiléterrel hozhatjuk reakcióba. A reakciót apoláros szerves oldószerben (pl. vízmentes benzolban) nyomnyi savas katalizátor (pl. foszforoxiklorid) jelenlétében hajthatjuk végre. Eljárásunk b2 ) változata szerint valamely (IV) általános képletű vegyületet az R4 csoport bevitelére alkalmas ágenssel hozunk reakcióba. Az R4 -csoport bevitelére felhasználható ágensek és a reakciókörülmények megegyeznek az a, ) eljárásváltozatnál közöltekkel. Az R4 helyén levő (VII), (VIII) és (IX) általános képletű védőcsoportok közös tulajdonsága, hogy nagy térkitöltésük révén elősegítik a hidrosztannálási reakció sztereoszelektivitását, valamint a későbbiek során enyhe körülmények között (gyengén savas közegben) lehasíthatók. Eljárásunk bi) változata szerint olyan (V) általános képletű vegyületeket, melyekben R2 és R3 közül az egyik hidrogénatomot & a másik 1—7 szénatomos alkil-csoportot képvisel, oly módon állíthatunk elő, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet valamely (I) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, majd a kapott (IV) általános képletű vegyületet az R4 csoport bevitelére alkalmas ágenssel hozzuk reakcióba. Az eljárásváltozat első lépését az a2) változatnál, mig a második lépést az at) változatnál részletesen ismertetett módon hajthatjuk végre. A kündulási anyagként felhasznált (I) általános képletű vegyületek ismert és trialkilónkloridokból redukciós úton állíthatók elő (Synthesis 1970 499). A kiindulási anyagként felhasznált (II) általános képletű aszimmetrikus terminális acetilén-karbinolok ismert vegyületek, vagy az irodalomból ismert módszerekkel állíthatók elő. Előállításuk általában a megfelelő karbonil-vegyületek (aldehidek vagy ketonok) etinilezésével történik. Az etinilezési reakció kivitelezésére többféle módszer ismeretes (lásd pl.: L. Bandsma: Reparative Acetylenic Chemistry, Elsevier Publ. Corp. Amsterdam, London, N.Y. 1971. IV. fejezet 65. oldal). Egyik előnyös kivitelezési módja a reakciónak, amikor etilmagnéziumbromidból acetilén gázzal acetilén-magnéziumbromidot állítunk elő. Utóbbi addicionálható a megfelelő oxo-vegyületekre. (Org. Synt. Coll. IV. 792). Különösen előnyös módja acetilén-karbinolok szintézisének az irodalomban közölt legújabb eljárás [J. Org. Chem. 40, 2250 (1975)]. E szerint az eljárás szerint ekvimoláris mennyiségű acetiléngázból és n-butil-lítiumból —78°C-on tetrahidrofuránban állítjuk elő a mono-lítiumacetilidet. Utóbbit ugyancsak —78°C-on reagáltatjuk a megfelelő oxo-vegyülettel, majd ezután a reakcióelegy hőmérsékletét szobahőmérsékletre emelve az elegy et szokás szerint feldolgozzuk és a megfelelő acetilén-karbinolok közel kvantitatív termeléssel előállíthatok. Ez a módszer különösen előnyös (II) általános képletű előállítására, mivel gyors, és magasabb termeléssel tisztább terméket eredményez, mint az eddig ismert módszerek. Találmányunk további részleteit a példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa 250 ml-es, kalciumkloridos csővel zárható gömblombikba bemérünk 12,7 g (0,102 mól) 1-etinil-ciklohexanolt, 65 ml vízmentes diklórmetánnal hígítjuk és hozzáadunk 35 g (0,415 mól) frissen desztillált 3,4-dihidro-2H-piránt. Ezután 0°-on vizes hűtés és keverés közben hozzácsepegtetjük 1 csepp foszforoxikloridnak 1 ml vízmentes diklórmetánban készült oldatából 5—6 cseppet. Negyed óra múlva a hűtést megszüntetjük. A reakció előrehaladását vékonyrétegkromatográfián követjük, 1 óra múlva hígítjuk 80 ml etilacetáttal, 2 x 20 ml telített nátriumhidrogénkarbonát-oldattal mossuk, majd 15 ml telített nátriumklorid-oldattal kirázzuk, magnéziumszulfáton szárítjuk, majd vákuumban eltávolítjuk az oldószert. A 16,1 g nyers (1-etinil-ciklohex-1 -il)-(tetrahidropiran-2-il)-étert (84%) kapunk. Vékonyrétegkromatográfia: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
