173657. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 99m technécium vagy 111 Indium injiciálható komplexének előállítására
3 173657 4 Annál meglepőbb az a felismerésünk, hogy a 9 9 m technécium vagy 111 indium injiciálható komplexe tumor- és metasztázis-szövetekhez igen nagy, mindezideig meg sem közelített specifikus aktivitást mutat és ezért fiziológiailag elfogadható pH-értékű steril 5 vizes oldatban neoplasztikus szöveteknek szövetszcintigráfia segítségével történő láthatóvá tételére igen előnyösen alkalmazható. A találmányunk szerinti eljárással előállítható diagnosztikai készítmény a 99mtechnécium vagy 111 indí- io um és valamely (1) általános képletű dikarbonsav vagy trikarbonsav (mely képletben n jelentése 1 vagy 2; R1 és R2 jelentése oxigénatom vagy 'CH-COOH csoport, vagy R1 jelentése hidrogénatom, hidroxil- vagy amíno-csoport és R2 jelentése hidrogénatom vagy 15 -CHj-COOH, -CHOH-COOH vagy -CO-COOH. csoport) vagy vízoldható sója komplex kötésben levő injiciálható komplexéből áll steril vizes 3,6—8,6 pH-értékű oldatban, mimellett a technécium- vagy indium-ion legalább egyik vegyértékét karboxil-cso- 20 port telíti. A központi fémion ("mTc4 5 6* vagy 11'In3*) ligandjaként előnyösen valamely dikarboxilátot vagy trikarboxilátot, előnyösen izocitrátot, cisz-akonitátot, 25 a-keto-glutarátot, oxálszukcinátot, citrátot, aszparaginátot, oxálacetátot, malátot vagy glutamátot alkalmazhatunk. Megjegyezzük azonban, hogy ligandként az (1) általános képlet alá tartozó egyéb dikarboxilátok vagy trikarboxilátok is alkalmazhatók. 2q A komplex továbbá komplexkötésben ón(II)és/vagy ón/IV-ionokat is tartalmazhat. A komplex továbbá a nátrium-, kálium- és kalcium-ionokat komplex-képzésre nem alkalmas karboxil-csoporttal alkotott sók alakjában is tartalmazhatja. 35 A fenti ligandokat tartalmazó 99mtechnécium- és 111 indium-komplexek meglepő módon neoplasztikus szövetekhez (tumorok és metasztázisok) igen nagy specifikus affinitást mutatnak, mely abban nyilvánul meg, hogy e szövetekben lényegesen erősebben dúsúlnak fel, mint ugyanezen szervek vagy testrészek egészséges szöveteiben. Ezáltal nyílik lehetőség elsődleges tumorok és metasztázisok egyértelmű és precíz szcintigráfiás diagnosztikálására. A fenti radioaktív komplexek specifikus affinitását az alábbi megfigyelésekkel igazolhatjuk: 1. A feldúsúlás különösen az agy- és csontszövetekben fellépő tumoroknál és metasztázisoknál jelentős. 2. A tumorokban és metasztázisokban — különösen agy- és csontszövetekben — fellépő aktivitás feldúsúlás már az adagolás után néhány perccel bekövetkezik. 3. A tumorokban és metasztázisokban történő feldúsúlás a beadagolás után néhány órán át megmarad, majd az aktivitás hosszú tényleges felezési idővel csökken. 4. A nem-neoplasztikus szövetekben feldúsult komplex a rövid biológiai felezési idő miatt az egészséges szövetekből és a vérpályából a veséken keresztül viszonylag gyorsan kiürül. A tumor- és metasztázis-szövetekben történő feldúsúlás rendkívüli specifikus volta legegyszerűbben az ún. tumor-agy-hányadosok segítségével határozható meg. Humán gyógyászatban a külső és belső tumor-agy-hányadost különböztetjük meg. Az előző hányadost életben levő betegen (in vivo) a beteg és normál agyterületek („regions of interest”) számértékének összehasonlításával méljük. A belső tumor-agy-hányadost a halál bekövetkezése és a boncolás után (röviddel korábban radiofarmakonnal kezelt betegen) vagy az agytumor operativ eltávolítása után operációs készítményben mérjük. A mindezideig felhasznált radioaktív vegyületek és a találmányunk szerinti készítmények összehasonlításából a fentemlített specifikus aktivitás egyértelműen bizonyítható. Az eredményeket az I. és II. táblázatban foglaljuk össze. I. táblázat Radionuklid vagy vegyület Külső tumor-agy-hányados emberen (in vivo) Irodalmi hely 99mTc04 1,7 : 1 1 99mTc04 > 1,3 : 1 2 "mlc04 1,2 - 2,5 : 1 3 1 9 7 Hg-Chlormerodrin 1,2 - 8,7 : 1 4 1 9 7 Hg-Chlormerodrin 1,5 -3,1 : 1 5 1 13 m In-DTP A 2,2 : 1 1 7 5 Se 2,0-5,0:1 6 "mTc-Sn—citrát 8—12:1 találmányunk szerint 1) J. nucl. Med. 10, 18 (1969) 2) J. nucl. Med. LQ, 34(1969) 3) Arch. Psychiat. Nervenkr. 213, 200 (1970) 4) J. nucl. Med. 9, 16 (1968) 5) J. nucl. Med. 7,32 (1966) 6) J. nucl. Med. 2, 197(1966) 2
