173610. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mosópor előállítására
3 173610 4 reakcióelegyet valamely bázis oldatával semlegesítjük és célszerűen nátrium-hipcklorit-oldattal fehérítjük, majd pedig valamely fentiekben említett minőségű zsíralkohol 15—30 mól etilén-oxiddal etoxiláh származékát adjuk hozzá, végül pedig hagyományos mosószeripari töltőanyagokkal porrá dolgozzuk fel. Ha a fentiekben ismertetett módon járunk el, akkor a karba mid jelenléte következtében a telítetlen zsíralkoholok szulfatálódása szelektíven megy végbe, vagyis a kettőskötések megmaradnak. Ennek az az előnye, hogy a találmány szerinti eljárással előállított mosópor hideg vízben is jól oldódik. A fenti módszerrel tehát korábban egyáltalán nem hasznosított növényi eredetű nyersanyagokból állíthatók elő igen kedvező felhasználási tulajdonságokkal rendelkező mosóporok. A találmány szerinti eljárás végrehajtása során tehát úgy járunk el, hogy először folyamatos üzemmódban valamilyen alldl-benzolt önmagában ismert módon szulfonálunk 96—99 súly%-ban alkil-benzol-szulfonsa vakká. A szulfonálást levegővel elegyített, gázhalmazállapotú kéndioxiddal végezzük. A szulfonáláshoz alkalmazott gázelegyben a kéntrioxid koncentrációja 10—25 súly%. A reagáltatást 45—95°C-on, előnyösen kaszkádreaktorokban végezzük. A folyékony reakcióelegyhez ezután — a találmány értelmében - a szulfatálandó vegyületek mennyiségére vonatkoztatva 3-20 súly%-nyi karbamidot és az alkil-benzol és a zsíralkohol összmennyiségére vonatkoztatva 15—80 súly%-nyi mennyiségben valamelyik fent említett telítetlen zsíralkoholt vagy annak etoxilezett származékát, vagy pedig az említett vegyületek elegyét adjuk, és változatlan reakciókörülmények között fejezzük be a szulfonálást. Ilyn körülmények között egyidejűleg tehát kétféle reakció megy végbe, vagyis egyidejűleg játszódik le a még reakcióba nem lépett alkil-benzol gyűrűfejének szulfonálódása, továbbá a telítetlen zsíralkoholnak és/vagy etoxilezett származékának a szulfatálódása. Karbamid jelenlétében - miként említettük - a szulfatálódás szelektív módon megy végbe, vagyis a képződött szulfátokban a kettőskötések megmaradnak. Ugyanakkor az alkil-benzol összkohverziója 98,5—99,5%ía nő, míg a zsíralkoholok legalább 95%-ban szulfatálódnak. A kapott reakciótermék tehát alkil-benzol-szulfonsavak, valamint telítetlen zsíralkoholok és/vagy etoxilezett telítetlen zsíralkoholok szulfátéit származékainak elegye, aminek a savszáma 160 és 180 mg KOH/g között változik. Az így kapott, sűrűníolyó terméket ezután célszerűen nátrium-hidroxid-oldattal semlegesítjük és nátrium-hipoklorit-oldattal fehérítjük. A kapott halványsárga színű, pasztaszerű termék 45—50 súly% aktívanyagot tartalmaz és felhasználható olyan mosószerek előállítására, amelyek mosóporok készítésére alkalmas porlasztva szárító berendezésekben száríthatók. A mosóhatás további javítására a semlegesített termékhez ezután a szulfonált és a szulfátéit termékek elegyének összsúlyára vonatkoztatva 5-75 súly% mennyiségben egy, repcemagolajból elkülönített, 16-22 láncbeli szénatomot tartalmazó telítetlen zsíralkohol 15—30 mól etilén-oxiddal etoxilált származékát adjuk. A porított végtermék úgy állítható elő, hogy az előzőekben ismertetett módon kapott szárított terméket súlyára vonatkoztatott 70—90 súly% mennyiségben vett aktív töltőanyaggal összekeverjük, majd az így kapott keveréket 70—9Q°C-ra felmelegítjük és szivattyúval porlasztóberendezés porlasztófejébe tápláljuk, majd a porlasztóit keveréket 200-250°C-os levegővel megszárítjuk. Fehér, nem porzó, aprószemcsés termék képződik, amelynek térfogatsúlya 330-400 g/liter. A porított terméket ezután 9:1 súlyarányban összekeverjük nátrium-perboráttal, valamint illatanyagokkal. A korábbiakban említett „aktív töltőanyag” kifejezés alatt szokásosan használt mosószergyártási segédanyagok értendők. Ilyen segédanyagok közé tartoznak például a foszfátok (elsősorban a polifoszfátok), a szilikátok, a karboximetil-cellulóz, az optikai fehérítők, a persók, a mono- és dialkil-aminok stb. Ezeket a segédanyagokat részletesen ismertetik a Seifen-Öle-Fette-Wachse, 93, 23 (1967) szakirodalmi helyen. Az alábbiakban majd többször említett mosóhatást úgy határozzuk meg, hogy a Krefeld NSzK-beli cég által szállított, W.P.K. jelzésű műpiszkos textilmintát 60°C-on 10 percen át mossuk olyan mosófolyadékban, amelyben a vizsgálandó anyag koncentrációját 4 g/liter, majd leukométerrel mérjük a standard minta fehér színét és a kísérleti minta fehér színét, és a két fehérség százalékos arányát tekintjük a mosóhatásnak. Az alábbiakban azt bizonyítjuk, hogy a 15—30 mól etilén-oxiddal etoxilált zsíralkoholok a mosóhatást igen kedvezd módon fokozzák. Ha ugyanis egy, a találmány szerint alkü-benzol-szulfonátból és zsíralkohol-szulfátból előállított felületaktív anyagkeverékből aktív töltőanyaggal készített mosópor mosóhatása 50—60%, akkor ez a mosóhatás valamely - például 25 mól etilén-oxiddal — etoxilált zsíralkohol hozzáadásával 75—80%-ra fokozható, míg magának az utóbb említett etoxilált zsíralkoholnak ugyanolyan aktív töltőanyag használata mellett önmagában kifejtett mosóhatása csak mintegy 55-65%. A 15-30 mól etilén-oxiddal etoxilált telítetlen zsíralkoholok tehát a mosóhatást szinergetikusan növelik. A találmány szerinti eljárással előállított mosópor legfeljebb 30 súly% anionaktív anyagot tartalmaz, beleértve legfeljebb 10 súly% szulfátéit telítetlen zsíralkoholt és/vagy szulfátéit etoxilezett telítetlen zsíralkoholt. Alxén-szulfátoknak és alkil-benzol-szulfonátoknak a találmány szerint előállított keverékéből kiindulva csökkentett habzású mosószerek is dőállíthatók. Az így előállított mosószerek további előnye az, hogy folyamatosan működő automatikus csomagolóberendezésekkel egyszerűen csomagolhatók. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
