173603. lajstromszámú szabadalom • Eljárás A-28086 jelű antibiotikumok előállítására
7 173603 8 toxikus hatások. A mai terápiás kezelés ezen nehézségei miatt állandó az igény új antibiotikumok iránt. Azonfelül, hogy igényünk van az ember megbetegedéseinek kezelésére használható új antibiotikumok iránt, szükségesek a nagyobb hatású antibiotikumok az állatgyógyászatban is. Az egyik fontos kérdés, hogy jobb antibiotikumok szükségesek a baromfiak és lábasjószágok növekedésének elősegítésére. A növekedés elősegítése például a betegségek csökkentése és a takarmány-hasznosítás fokozása révén valósulhat meg. Az állatorvosi gyakorlatban, közelebbről a baromfitenyésztésben az egyik jól ismert, gazdaságilag jelentős betegség a protozoák okozta coccidiozis. A coccidiozisos megbetegedéseket az Isospora egy vagy több faja okozza (lásd Lund és Farr, Diseases of Poultry, 5. kiadás, Biester és Schwarte szerkesztésében, Iowa State University Press, Ames, la., 1965, 1056—1096. oldal). A coccidiozisok okozta nagy gazdasági veszteségek és egyes ismert coccus-ellenes szerek hátrányai miatt állandó kutatás folyik jobb coccus-ellenes vegyületek után. Az enteritis a másik olyan megbetegedés, amely jelentős gazdasági károkat okozhat a lábasjószágok tenyésztése során. Az enteritis a csirkék, disznók, marhák és juhok betegsége, és elsősorban anaerob baktériumok, különösen a Clostridium perfringens és vírusok okozzák. A kérődzők enterotoxémiája, például a juhok „túlzabálásos betegsége”, az egyik C. perfringens okozta megbetegedés. A kérődzők, mint a szarvasmarhák növekedésének elősegítése az állatorvosi tudomány egy másik gazdaságilag jelentős kérdése. Különlegesen fontos a takarmány hasznosításának fokozásával elérhető növekedéstöbblet. A kérődzők takarmányának nagyobb részét (a szénhidrátok) kitevő táplálék felhasználásának mechanizmusa jól ismert. Az állat bendőjében élő mikroorganizmusok lebontják a szénhidrátokat, majd a keletkező monoszacharidokat piroszőlősav-származékokká alakítják. A piruvátok mikrobiológiai folyamatok révén acetátokká, butirátokká vagy propionátokká, közös nevükön illékony zsírsavakká alakulnak Erre vonatkozóan lásd Leng. Physiology of Digestion and Metabolism in the Ruminant, Phillipson és mti szerkesztésében, Oriel Press, Newcastle-upon-Tyne, England, 1970, 408-410. oldal. Az illékony zsírsavak viszonylagos felhasználására vonatkozóan lásd McCullough, Feedstuffs, 1971. június 19., 19. oldal, Eskeland és mti, J. An. Sei. 33, 282 (1971) és Church és mti, Digestive Physiology and Nutrition of Ruminants, 2. kötet, 1971, 622—625. oldal. Bár az állat felhasználja az acetátokat és butirátokat is, a legnagyobb mértékben a propionátok kerülnek felhasználásra. Ezenfelül, ha túl kevés propionát áll rendelkezésre, az állatokban ketózis fejlődhet ki. Így egy előnyösen ható vegyül« arra készteti az állatokat, hogy a szénhidrátokból nagyobb arányban propionátokat szintetizáljon, amikor nő a szénhidrátok felhasználásának aránya, és ugyanakkor csökken a ketózis fellépésének veszélye. Az A 28 086 antibiotikum-komplex A, B és D jelű összetevője a poliéter-típusú antibiotikumok új tagjai. Ebbe a csoportba tartozik például a monensin (3 501 568 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás), a dianemicin [Hamill, Hoehn, Pittenger, Chamberlin és Corman, J. Antibiotics, 22, 161 (1969)], a nigericin [Steinrauf, Pinkerton és Chamberlin, Biochem. Biophys. Res. Comm. 33 , 29 (1969)] és a salinomicin [47-25392 számú japán szabadalmi leírás, 1972. október 20 (19620/1971). Derwent No. 76960T, 3 857 948 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás, Kinashj, Otake, Yonehara, Sato és Saito. Tetrahedron Lett., 49, 4955-4958 (1973)]. A fermentációs iparban használatos az „antibiotikum-komplex” kifejezés. Ebben a leírásban is használjuk, azonban a kifejezés alatt nem kémiai komplexeket, hanem a fermentáció során együtt keletkező egyes antibiotikumok keverékét értjük. A fermentációs úton való antibiotikum-előállításban tájékozott szakemberek előtt világos, hogy az antibiotikum-komplex egyes összetevőinek mennyisége a használt fermentációs körülményektől függ. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint az A 28 086 antibiotikum-komplex előállítására úgy járunk el, hogy a Streptomyoes aureofaciens NRRL 5758 új törzset süllyesztett, levegőztetett fermentációs körülmények között addig tenyésztjük, míg jelentős mennyiségű antibiotikum halmozódik fel a táptalajban. Előállíthatjuk az A 28 086 antibiotikum-komplexet egy másik új törzs, a Streptomyces aureofaciens NRRL 8092 tenyésztésével is. Akár a Streptomyces aureofaciens NRRL 5758, akár a Streptomyces aureofaciens NRRL 8092 törzzsel állítjuk elő az A 28 086 antibiotikum-komulexet, azt poláris szerves oldószerekkel extraháljuk a tenyészléből, és a micéliumról. Az extrahált antibiotikum keveréket az oldószerek töményltésével különítjük el, a sűrítményhez a szennyezőanyagok kicsapására fölös mennyiségű petrolétert adunk, szűrjük a szuszpenziót, majd az A 28 086 antibiotikum elkülönítésére desztilláljuk a szűrletet. Az antibiotikum-komplexet tisztítás céljából és az egyes összetevők szétválasztására kromatografáló oszlopon engedjük át. Az A 28 086 jelű vegyületek gátolják az állati és növényi patogén mikroorganizmusok növekedését. Ezen belül az A 28 086 antibiotikumok coccidia ellenes vegyületek. Ezenfelül az A 28 086 antibiotikumok antibakteriális, vírusellenes, anti-PPLO (pieuro-pneumoniaszerű mikroorganizmusok) hatásúak, rovar- és féregölők, ezenfelül növelik a kérődző áliatok takarmány-hasznosítását. A mellékleteken megadjuk a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek kloroformban vizsgált infravörös abszorpciós spektrumát. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
