173601. lajstromszámú szabadalom • Nyomatékváltó forgóhuzal és a házról leválasztható szivattyúkerékkel
5 173601 6 agyra van felszerelve. A 8 első és 10 második lapátsort a 20 perem köti össze, ezenkívül a 8 első lapátsor a 4 szivattyúkerékhez hasonlóan 22 oldalsó gyűrűvel van ellátva. A 6 turbinakerék a 24 tengelyhez kapcsolódik, amelynek egyik vége a 26, másik vége a 28 csapággyal van a 2 forgóházban ágyazva. A 2 forgóház egyik oldalán a 30 csatlakozó vállal kapcsolódik a hajtóműhöz, másik vége pedig a 32 csapágyazással van megtámasztva. A 2 forgóházhoz tartozik még a 34 ütköztető, amelyen 36 tömítőfelület és 38 fogaskerék van kialakítva. A 32 csapágyazás és a 14 tárcsa a 40 rögzített agyhoz van erősítve, amely a 2 forgóház felé 42, a 24 tengely felé pedig 44 tömítőgyűrűkkel van szigetelve. A 40 rögzített agy és a 6 turbinakerék 46 és 48 járatokkal van ellátva, amelyek a 49 munkatérbe vezetnek, valamint 50, 52, 54 és 56 járatokkal, amelyek ugyancsak a 49 munkatérbe vezetnek. A 2 forgóház 60 ékkötéssel van a hajtómű lendkerekéhez kapcsolva. A 2. ábrán látható nyomatékváltó 4 szivattyúkereke a 202 betétrészen van kialakítva. A 202 betétrészen egy egyútú 204 visszacsapószelep van, továbbá a 205 furat és a 206 kúpos kapcsológyűrű. A 2 fcrgóházon szintén 208 kúpos kapcsológyűrű van kialakítva. Amikor a folyadék az 50, 52, 54, 56 járatokon keresztül beáranúik, a 202 betétrész a 4 szivattyúkerékkel a 6 turbinakerék felé mozdul el, és ennek következtében a 206 és 208 kúpos kapcsológyűrűk között rés keletkezik, amelyen át a folyadék a 49 munkatérbe áramlik, majd a 46. és 48 járatokon keresztül távozik, anélkül, hogy a 204 visszacsapószelepet nyitná. Ha a folyadék a 46 és 48 járatokon keresztül áramlik a 49 munkatérbe, akkor a 202 betétrész balra mozdul el, aminek következtében a 206 és 208 kúpos kapcsológyűrűk érintkezésbe lépnek. Így a folyadéknak a 204 visszacsapószelepen keresztül kell kijutni a 49 munkatérből, és biztosítva van a nagyobb nyomás a lapátok között, mint a 202 betétrész és a 2 forgóház közötti 212 térben, ahonnan a folyadék az 56, 54, 52 és 50 járatokon keresztül távozik. A 3. ábrán a 2. Árán látható nyomatékváltótól némileg eltérő kialakítás látható. A 206 és 208 kúpos kapcsológyűrűk helyett egymásba nyúló 306 és 308 súrlódó-tárcsák vannak a 302 szivattyúkerékhez, illetve a 2 forgóházhoz erősítve, ékkötés segítségével. A 306, 308 súrlódó-tárcsákon hornyok vannak, amelyek biztosítják, hogy a folyadék a 310 munkatérből a 2 forgóház és a 302 szivattyúkerék közötti 312 térbe juthasson anélkül, hogy a 304 visszacsapószelepen keresztülhaladna. Ez azért szükséges, hogy a nyomatékváltó a 2 forgóház és a 302 szivattyúkerék között modulált kapcsolatot tudjon létesíteni, például a keringetett folyadék mennyiségének a 304 visszacsapószelep rugója merevségének megfelelő változtatásával. A 4. ábrán a 402 szivattyúkerék háromállású szervodugattyúként van kialakítva. Az első állásban a dugattyú mindkét oldalán azonos a folyadéknyomás, vagy a 410 munkatérben egy kicsivel nagyobb, mint a 2 forgóház és a 402 szivattyúkerék közötti 412 térben. Ebben az állásban előfeszített 420 rugózó elemek tartják a 422 súrlódó-tárcsát előre meghatározott helyzetben. Ekkor hozzávetőlegesen azonos nyomás uralkodik a 46, 48 és az 50, 52, 54, 56 járatokban. A szervodugattyú második állásában a folyadék az 50, 52, 54, 56 járatokon beáramlik, áthalad a két út ú 432 visszacsapószelepen és beomlik a 410 munkatérbe. Ezzel nyomáskülönbség jön létre a 412 tér és a 410 munkatér között, aminek következtében a 402 szivattyúkerék a 406 kúpos kapcsolóelemet hozzászorítja a 2 forgóházon kialakított 408 kúpos kapcsolóelemhez, és ezzel összekapcsolja a 402 szivattyúkereket a 2 forgóházzal, létrehozva a hidraulikus hajtást. A kúpos kapcsoló könnyen oldható és zárható akkor is, ha a 2 forgóház teljes sebességgel forog. Ezzel a kimenő tengelyről nyomaték vehető le, de a kötés nem modulálható, csak ha a kúpos kapcsolót többtárcsás súrlódó-kapcsolóval helyettesítjük. A szervodugattyú harmadik állásában a folyadék a 46 és 48 járatokon áramlik be, és áthalad a kétútú 432 visszacsapószelepen, mielőtt az 56, 54, 52, 50 járatokon keresztül távozik. Ezzel nyomáskülönb ség jön létre a 410 munkatér és a 412 tér között, aminek következtében a 402 szivattyúkerék a 2 forgóházra forgathatóan felerősített 440 súrlódó-tárcsát a 442 súrlódó-tárcsánoz szorítja. A 442 súrlódó-tárcsa 444 ékkötéssel van a 424 tengeiyre erősítve. Ezzel egyidejűleg a 446 agy a 448 súrlódó-tárcsához szorul, amely a 2 forgóházhoz van erősítve, és ezzel a 2 forgóház és a 424 tengely között merev kapcsolat jön létre. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nyomatékváltó rövidre van zárva. Hogy ez a rövidiezárás létrejöhessen, a nyomatékváltó reaktor részének 450 tárcsája a 12 vezetőlapátokkal szabadon futó kapcsolatban kell legyen a 2 forgóház forgásával megegyező irányban, ellenkező forgásirányban viszont nem. A 450 tárcsa a 40 rögzített aggyal van összekapcsolva és a 12 vezetőlapátokkal a 452 lendítőkoszorún, a 454 vezetőtárcsákon és 456 görgőkön keresztül kapcsolódik. A 456 görgők a 2 forgóház forgásával ellenkező irányban szűkülő fészkekben vannak elhelyezve. Az 5. ábrán látliató nyomatékváltó hasonló a 4. ábrán bemutatotthoz, és egy irányváltó fogaskerékkel van ellátva. A fogaskerék az 502 perselyhez van kapcsolva az 504, 506, 508 és 510 ékkötésckkel. A szerkezetet az 512 rugó tartja „előre” állásban. A találmány szerinti nyomatékváltó egyik nagy előnyét, nevezetesen azt, hogy a kapcsolás közbülső állás nélküli kétállású irány váltó fogaskerékkel is megvalósítható, jól szemlélteti ez az ábra. A 10. ábrán jól látható, hogy amikor a szivattyúkerék a turbinakerékhez van kötve, rendkívül kis nyomaték lép fel. A turbinakerék lefékezéséhez elegendő nyomaték nyerhető az irányváltó fogaskerékbe beépített egyszerű súrlódó-tárcsávái. Ez azonban nem feltétlenül szükséges. A , .hátra” kapcsolás szervo motorral mozgatott váltóvillával is elvégezhető, amely az 514 felületnek szorítva összeköti az 516 és 518 reteszeket. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
