173589. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kapszulák sorbarendezésére
9 173589 10 amely légáram a 46 üregeken keresztül a 94 rendező nyílásba és innen a 92 szívókamrába halad. Amint a kapszulák elhagyják a 24 tárolót, lazán feküdnek a serlegek üregeinek fölső részében, oldalaikat és végeiket az üregek oldalai és végei fogják körül, ezenkívül a kapszulákat alul az 56 terelősín fölső íelülete tartja, mint a 3. ábra mutatja. Az 56 terelősín olyan magas, hogy a kapszulák mélyen belefeküdnek a 46 üregekbe és széleik felfekszenek a 48 vállakhoz, vagy ezekhez közel helyezkednek el. A kapszulákat a nehézségi erő és a légáram tartja az üregekben fölvett helyzetükben. Amint a 34 serlegek a 26 rendező szakasz közelébe érnek, a légáramlás megszakad. Ez az állapot addig tart, amíg a kapszulák el nem érik a 94 rendező nyüást. A 94 rendező nyílás felé közeledésükkor az 56 terelősín 98 felületén magasabb helyzetbe kerülnek, mint a 8. ábra is mutatja. Ekkor az 5a kapszula az 56 terelősín 98 felületén nyugszik és oldalsó szélei a 46 üreg 48 vállai fölött vannak. Amint a kapszula túlhalad az 56 terelősín 100 végfelületén, a 48 vállak fölött levő elülső vége bekerül a 94 rendező nyíláson keresztül haladó légáramba. A 9. ábrán szaggatott vonallal föltüntetett 5b kapszula éppen áthalad a 100 végfelület fölső sarka fölött, azonban még a 46 üregen belül, hosszirányú helyzetben van. Amint a kapszula tovább halad el eke, a légáram és a nehézségi erő hatására lefelé dől a 100 végfelület fölső sarka körül és a 7. és 9. ábrán látható 5c kapszula helyzetét veszi föl. Annak következtében, hogy a kapszulát előzőleg a 48 vállak fölé emeltük, a kapszula a megdőlés során bizonyos lendületet nyer, még mielőtt a 7 sapka oldalai érintkezésbe kerülnének a 48 vállakkal. A kapszula kör alakú keresztmetszettel van kiképezve és a 48 vállakkal bizonyos szög alatti helyzetben lép kapcsolatba, ezért a kapszula 7 sapkájának nyitott vége kis mértékben beékelődik a 48 vállak közé. A sapka nyitott vége két átlósan egymással szemben levő ponton fekszik hozzá a 48 vállakhoz. Ez a két érintkezési pont megakadályozza a kapszula csúszását, azonban forgáspontként lehetővé teszi a kapszula elfordulását. A 22 szállítólánc haladó mozgása közben a 94 rendező nyílásban levő légáram hatására a kapszula a vállakkal való érintkezési pontok, a 114 forgáspontok körül továbbfordui mindaddig, amíg gyakorlatilag függőleges helyzetbe nem kerül, amely a szállítólánchoz viszonyítva egy a sapkával előre dőlt helyzetet jelent, amint a 7. és 9. ábrákon föltüntetett 5d kapszula mutatja. A 22 szállítólánc továbbhaladása során a kapszula alsó vége érintkezésbe kerül a második 106 terelősínnel. Ha a kapszula nem dől eléggé előre, a test alsó vége a 108 orral kerül kapcsolatba, amint a 9. ábrán az 5e kapszula helyzete mutatja, és a 108 on a kapszulát tovább dönti előre. Ezután a kapszula a 110 terelő felülettel kerül érintkezésbe, amely a kapszulát ragemeli és tovább dönti a sapkával elöl levő helyzetbe, amint az 5f és 5g kapszulák helyzetei mutatják. A 112 felületen haladva a kapszula a 7. ábrán látható 5h kapszulának megfelelő fekvő helyzetbe kerül. Abban az esetben, amikor a kapszula álló helyzetben, a 4. ábrán szaggatott vonalakkal feltüntetett állapotban van az üregben, a test alsó vége gyakorlatilag teljesen benne van a 46 üreg alsó részében, illetve az 50 rendező nyílásban. Amint az álló kapszula tovább halad előre, testének alsó vége érintkezésbe kerül a második 106 terelősin 110 terelő felületével, amely a kapszula testének végét ügy emeli meg, hogy a kapszula szabadon előre tud dőlni. Az 54 vezetősín 59 furatain keresztül lefelé áramló levegő a kapszulákat sapkájukkal elöl levő helyzetbe, fekvő helyzetbe dönti. Azok a kapszulák, amelyek már sapkával elöl levő helyzetben érkeznek a rendező szakaszba, a rendező szakaszon való áthaladásuk során nem fordulnak meg. Amint a sapkával elöl levő kapszula eléri a 9. ábrán látható 5b kapszula helyzetét, a lefelé áramló levegő a kapszulát a 100 végfelület sarka körül elfordítani igyekszik, azonban az elöl levő 7 sapka kapcsolatban marad az üreg 48 vállaival és a kapszula nem tud elfordulni. Amint a kapszula a 100 végfelület sarkán túlhalad, a légáram a kapszula hátul levő testét elfordítja, azonban a második 106 terelősín a testet az ismertetett módon visszafordítja abba a helyzetbe, amelyben a kapszula 94 rendező nyílás fölé való érkezésekor volt. A megfigyelések bizonyítják, hogy a kapszulák rendezés közben nem csúsznak hátra az üreg végéhez. Ha a szállítóláncot üzem közben megállítjuk, azt tapasztaljuk, hogy a rendezés közben levő kapszulák olyan helyzetben maradtak, amelyben a serlegekben szabadon el tudnak fordulni és mégsem csúsznak hátra a serleg hátsó részéig, mert a kapszulák a 114 forgáspontoknál mintegy be vannak ékelődve a 48 vállak közé. A beékelődés a kapszulák középrészét deformálja, kis mértékben belapítja, és így a sapka kör keresztmetszetű nyitott vége kissé oválissá válik. Ez az alakváltozás azonban rugalmas alakváltozás és a kapszula továbbhaladása során visszanyeri eredeti alakját. A találmány szerinti berendezés a selejtes vagy nem teljes kapszulákat önműködően kidobja. Ha a serlegben a kapszulának csak a 6 teste vagy egy töredéke van, ez a szívóhatás következtében a 94 rendező nyíláson keresztül a 92 szívókamrába kerül, és innen valamilyen gyűjtő dobozba üríthet ők. Amint a szállítólánc 34 serlegei elhagyják a 26 rendező szakaszt (7. és 9. ábra), minden üregben a kapszula sapkája elöl van és ilyen helyzetben kerülnek a kapszulák a 25 átrakó kerékhez. Előnyös, ha a 22 szállítólánc nagyobb sebességgel kezeli, illetve szállítja a kapszulákat az ellenőrzés vagy egyéb megmunkálás helyére, mint amilyen sebességgel történik a kapszuláknak 24 tárolóba adagolása. Az ismertetett példaképpeni kiviteli alaknál a rendező szakaszban a 22 szállít ólánc függőleges síkban fölfelé, 45°-os dőlésszögű pályán halad, <; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
