173576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált femi-alkil-karbonsavak előállítására
3 173576 4 Találmányunk értelmében megoldottuk egy olyan szintézis kidolgozását, amelynél a szintézis folyamán szénlánc hosszabbításra nincs szükség. A találmányunk szerint kiindulási anyagként használt (II) általános képletű acetiléneket a megfelelő ketonokból állítjuk elő. Minthogy e kiindulási vegyületek jó kitermeléssel ipari méretekben is gazdaságosan állíthatók elő, a célvegyületek előállításának ipari bázisát is megteremtettük. Jelen találmányunk értelmében a (II) általános képletű acetiléneket tallium(IU)nitráttal reagáltatjuk szerves oldószerben, mint pl. alkoholt tartalmazó klórozott oldószerekben, (kloroform, diklórmetán stb.) előnyösen alacsony szénatomszámú alkoholban, 5—80 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen szobahőmérsékleten. Amennyiben az előállított (I) általános képletű vegyületek észter cső portot tartalmaznak, a terméket kívánság szerint extrakcióval különítjük el szerves oldószerek, előnyösen vízzel nem elegyedő alacsony fonáspontú oldószerek, mint éter, benzol, kloroform, segítségével. Ezután alkalmazhatunk vákuumdesztillációt, vagy közvetlenül vizes, savas vagy bázikus hidrolízissel szabadítjuk fel a karbonsavat. Eljárásunk egy másik foganatosítási módja szerint a (II) általános képletű acetiléneket szerves oldószerben, előnyösen dietiléterben, vagy etilénglikol-dimetiléterben vizes perklórsav jelenlétében reagáltatjuk tallium (III) nitráttal 5—80 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen szobahőmérsékleten. Ebben az esetben közvetlenül az (I) általános képletű savakat lapjuk kitűnő termeléssel. Az irodalomból ismert Mc.Killop és munkatársai közleménye [J. Am. Chem. Soc. 95, 1296 (1973)], mely szerint fenil-acetilének átalakíthatok fenil-alkü-karbonsavészterekké 60-70 °Con, Nem ismeretes azonban helyettesített fenil-származékok hasonló módon végzett átalakítása. Különösen meglepő, hogy a fenti, viszonylag nagy térkitöltésű fe;J helyettesítők esetén is igen enyhe reakció körülmények között, kitűnő termeléssel megy végbe a fenil-alkil-karbonsavészterek kialakulása. Eljárásunk részleteit a példákban ismertetjük. 1. példa 1,94 g m-fenoxi-fenil-acetilént 8,88 g tallium(III)nitrát-trihidrát 25 ml glikol-metiléter, 15 ml víz és 8 ml 70%-os perklórsav elegyéből készült oldathoz adjuk. 2 órát kevertetjük szobahőmérsékleten. Vizet adunk hozzá, benzollal extraháljuk. A benzolos részt nátriumszulfáttal szárítjuk, bepároljuk, a maradékot n-hexán-etilacetát elegy#)ől aktív szénnel derítve átkristályosítjuk. 1,9 g m-fenoxi-fenil-ecetsavat kapunk. Op.: 84—86 °C. 2. példa 48,8 g tallium(III)nitrát-trihidrátot 250 ml metanolban szuszper)dálunk és részletekben hozzáadunk 20,8 g /m-fenoxi-feniI)-metii-acetilént úgy, hogy a hőmérséklet ne menjen 15 °C fölé. Az elegyet további 3,5 órán át keverjük 10—15 °C-on, majd a kivált tallium(I)nitrátot leszűrjük, a szüredékhez 250 ml vizet és 250 ml metilénkloridot adunk, elválasztás után a vizes fázist még 2x150 ml r.etilénkloriddal extraháljuk és az egyesített szerves fázist bepároljuk. A maradékot 350 ml metanolban oldjuk, 6 g nátriumhidroxid 20 ml vizes oldatát adjuk hozzá és 3 órán át forraljuk, majd bepároljuk. A maradékot 200 ml vízben oldjuk, 2 x150 ml metilénkloriddal extraháljuk, a vizes fázist aktív szénnel derítve szűrjük. A szüredéket 50%-os kénsavval megsavanyítjuk, nátriumszulfáttal szárítjuk, szűrjük, majd az oldószer lehajtása után a maradékot vákuumban frakcionáltan ledesztilláljuk. így 20,5 g (85%) 190-192 °C/0,4 Hgmm forráspontű m-fenoxi-hidratropasavat kapunk, n^1 2 * * 5 = 1,575. 3. példa 36,8 g (0,083 mól) tallium(III)-nitrát-trihidrátot 200 ml metanolban szuszpendálunk és hozzáadunk 20,4g (0,0755 mól) l-(m-benzoil-fenil)-metil-acetilént. 3 órán át keverjük szobahőmérsékleten. A kivált tallium(I)-nitrátot leszűrjük, a szűrletet 14 ml 40%-os nátriumhidroxid oldattal meglúgosítjuk és 6 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. Aktív szénnel derítjük, még 5 percig forraljuk, szűrjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk. A maradékot 100 ml vízben oldjuk, 30 ml diklór metánnal extraháljuk, a vizes részt meg savanyítjuk tömény sósavval pH 2-ig. A maradék megszilárduló olaj, melyet szűrünk, vízzel mosunk. 15,8 g m-benao il-hidratropa savat kapunk. Op.: 92 °C. 4. példa 16 g (p-izobutil-fenil)-metil-acetilén 225 ml metanolban levő oldatához 10 °C alatti hőmérsékleten keverés közben kis részletekben 47,7 g tallium(III)-nitrát-trihidrátot adagolunk, majd a reakcióelegyet 3 órán át keverjük 10 °C-on. A kivált tallium(I)-nitrátot leszűrjük, a metanolos szüredékhez 42 ml 5 n nátriumhidroxid oldatot adunk és a reakcióelegyet 10 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk, majd vákuumban bepároljuk. A maradékot vízben felvesszük, kloroformmal extraháljuk, majd a vizes oldatot 5 n sósavval meg savanyítjuk pH = 2-ig. Az elkülönülő olajos terméket kloroformban felvesszük, a kloroformos oldatot nátriumszulfáton megszárítjuk. A kloroform ledesztillálása után megszilárduló olajat petroléterből átkristályosítva 13,2 g 4-izobutil-hidratropasavat kapunk. Op.: 74 °C. 5. példa 5,6 g (p-izobutil-fenil)-metil-acetilén 75 ml metanolban levő oldatához 10 °C alatti hőmérsékleten keverés közben, kis részletekben 15,9 g tallium(HI)-nitrát trihidrátot adagolunk, majd a reakcióelegyet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
