173541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 21-fenilszulfinil-pregna-4,17(20),20-trién-3-onok előállítására

3 173541 4 jelentése a fenti, és A jelentése hidrogénatom, halogénatom vagy valamely —OR21 általános képletű csoport, amelyben R21 hidrogénatomot, 2-6 szénatomos alkilkarbonil-csoportot vagy 7—12 szénatomos, adott esetben az aromás gyűrűn szubsztituenseket, igy 1—4 szénatomos alkil-csopor­­tot vagy halogénatomot hordozó aralkilkarbonil­­-csoportot jelent és Rí i oxigénatomot vagy hidrogénatomot és hidroxilcsoportot jelent - szin­tézisében kiindulási anyagokként használhatjuk fel. A (VI) általános képletű vegyületeket a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy valamely (IV) általános képletű propargilalkohol­­-szteroidot - ahol R3 és a szaggatott vonal jelentése a fenti — egy R17—S—M általános képletű szerrel reagáltatunk — ahol M klóratomot, brómatomot, fenilszulfonil-, ftálimido- vagy imida­­zolil-csoportot jelent, és R! 7 jelentése a fenti. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként felhasznált (IV) általános képletű vegyületeket önmagukban ismert módszerekkel alakíthatjuk ki a megfelelő (III) általános képletű androszténdion-típusű vegyületekből — ahol Rs és a szaggatott vonal jelentése a fenti. A felsorolt reakciókat összefoglalóan az (A) reakcióvázlaton szemléltetjük, A következőkben az (A) reakcióvázlaton bemu­tatott egyes eljárási lépéseket részletesen ismer­tetjük. A (III) általános képletű 17-oxo-szteroidokat önmagukban ismert módszerekkel alakíthatjuk át a megfelelő (IV) általános képletű propargilalkohol­­-típusú vegyületekké, például úgy, hogy a (III) általános képletű vegyületek A gyűrűjéhez kapcso­lódó R3 szubsztituenst ketálképzéssel, enoléter-kép­zéssel vagy enamin-képzéssel védjük, majd a védett vegyületet valamely acetilid-sóval, például lítium­­-acetiliddel reagáltatjuk. A reakció lezajlása után az A gyűrűhöz kapcsolódó védőcsoportot hidroliti­­kusan lehasítjuk. Az enoléter-képzéshez felhasznál­ható reagenseket és az így kialakított védőcsopor­tokat többek között a Bér. 723, 595 (1939) szakcikk ismerteti. Eljárhatunk úgy is, hogy a (III) általános képletű 17-oxo-szteroidokat szerves oldó­szerben, például tetrahidrofuránban oldjuk, és az oldathoz kálium-terc-butoxidot és acetilént adunk. Ezt a reakciót a Chem. Abstr. 55, 27440 (1961) referátum ismerteti. A szintézis következő lépésében a (IV) általános képletű propargilalkohol-típusú vegyületeket R17-S-M általános képletű reagensekkel reagáltat­juk. E vegyületekben M előnyösen klóratomot vagy brómatomot, célszerűen klóratomot jelenthet. Az R17-S-M általános képletű reagenseket önmagukban -ismert módszerekkel állíthatjuk elő, például úgy, hogy a megfelelő tiol szerves oldószerrel, így széntetrakloriddal készített oldatá­hoz szulfurilkloridot adunk [lásd Chem. Rév. 39, 269 (1946) és a 2 929 820 sz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás]. A szulfenilezési reakciót apoláros aprotikus oldószerben, például toluolban, kloroformban, éterben vagy metilénkloridban, legalább a kiindulási anyaggal ekvimoláris mennyiségű tercier amin-bázis, például trietilamin vagy piridin jelenlétében hajtjuk végre. A bázis fölöslege oldószerként is alkal­mazható. A reakciót általában körülbelül -80 C° és +25 C° közötti hőmérsékleten, előnyösen körülbelül -70 C°-on hajtjuk végre. A reakciót célszerűen vízmentes közömbös gáz-atmoszférában, így nitrogén-, argon- vagy széndioxid-atmoszférában végezzük. Az ekvimoláris mennyiséghez viszonyítva Ids fölöslegben vett R! 7—S-M általános képletű reagenst cseppenként adagoljuk a reakcióelegybe. Az R17-S-M általános képletű reagenst az ekvimolárisnál lényegesen nagyobb mennyiségben is felhasználhatjuk, ebben az esetben azonos mellék­reakciók fellépésével kell számolnunk. A szulfe­­nilező reagens beadagolása után a hűtőfürdőt eltávolítjuk, és a reakcióelegyet körülbelül —30 C° és +25 C° közötti hőmérsékletre, előnyösen körülbelül —20 C°-ra hagyjuk melegedni. Ezután a szulfenilező reagens fölöslegét megfelelő bontó reagenssel, például vízzel, ciklohexénnel vagy alkoholokkal, így metanollal vagy etanollal elbont­juk, és a reakcióelegyet híg vizes savoldattal, például 1 n vizes sósav-, kénsav-, foszforsav- vagy ecet sav-oldattal mossuk. A vizes savoldat koncent­rációja nem döntő jelentőségű tényező. A sav fölöslegét közismert semlegesítőszerekkel, például nátrium-hidrogénkarbonáttal megkötjük, majd az oldószert eltávolítjuk, és kívánt esetben a kapott terméket ismert módon kristályosítjuk. Feltételezésünk szerint a (IV) általános képletű propargilalkohol-vegyületek és az R17— S-M álta­lános képletű reagensek reakciója (V) általános képletű közbenső termékek képződésén keresztül zajlik le. Az (V) általános képletű vegyületek a reakcióelegyből nem különíthetők el, mert spontán átrendeződés révén azonnal (VI) általános képletű vegyületekké alakulnak. A (VI) általános képletű származékok két diasztereomer vegyület formájában képződnek. Amennyiben e vegyületeket (VII) általános képletű kortikoszteroidok előállítására kívánjuk felhasználni, a diasztereomerek elkülönítésére nincs szükség, mert a további reakciók során a kénatom (azaz az aszimmetriacentrum) lehasad, és mindkét diaszte­­reomerből ugyanaz a vegyület képződik. Az áttekinthetőség érdekében a (VI) általános képletű vegyületeket egyetlen képlettel jelöljük, ez a jelölésmód azonban mindkét diasztereomert magá­ban foglalja. A Liebigs Ann. Chem. 757, 33 (1972) szakcikkben L. Horner és V. Binder egyszerű alifás és monociklusos propargilalkoholok és szulfenil­­klorid addíciós reakcióját, és a képződött allénszul­­foxidok a-hidroxi-ketonokká történő átalakítását ismertették. A találmány szerinti reakció hasonló ehhez az ismert eljáráshoz, szakember számára azonban nem volt előre látható, hogy ez az eljárás szteroidok átalakítására is alkalmas, és a reakció jó hozammal, nagy szelektivitással megy végbe. A találmány szerinti eljárásban felhasznált kiindulási anyagok két szempontból térnek el a Horner és Binder által kiindulási anyagként felhasznált egyszerű alifás és helyettesítetlen mono ciklusos propargilalkohol-származékoktól. A (IV) általános képletű vegyületek tetraciklusos származékok, és az egyes gyűrűkön különféle 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom