173525. lajstromszámú szabadalom • Hézagzáró szerkezet építmények hőtágulási hézagainak áthidalásához
3 173525 4 képpé n is beállítható, mivel a tartóbordákat különálló szakaszok alkotják. Különböző mértékű előfeszít és azért célszerű, mert a tapasztalatok szerint a hézagzáró szerkezet egyes szakaszai állandóan a járművek kerekei által okozott igénybevételeknek vannak kitéve, ami a közöttük fekvő szakaszok esetében ritkán következik be. A járműkerekek gyúrási munkája a menetiránytól függően is különbözőképpen hat ki a hézagzáró szalagra, amit az előfeszítés beállításakor ugyancsak figyelembe lehet venni. A hézagzáró szerkezet egy különlegesen egyszerű kiviteli példájára az jellemző, hogy az útpálya-kivágásokba szögvasak vannak behelyezve, amelyeknek a tágulási hézag felé nyúló vízszintes szára az út pálya-kivágás alsó részén van rögzítve, függőleges szára pedig a feszítőcsavarok átvezetésére szolgáló átmenő furatokkal van ellátva. Víz. por, szemét és hasonló bejutásával szembeni tömítést az a kiviteli változat biztosít, amelyre az jellemző, hogy a függőleges szár a pálya felületéig van vezetve, és a hézagzáró szalag oldalsó pereme számára folytonos felfekvőfelületet képez. Annak meggátlására, hogy a szalag nyomás hatására felfelé kiboltozódjék, az egymással szemben elhelyezkedő tartóbordák a szögvas függőleges szárához képest az útpálya-kivágás alsó része felé divergáló módon vannak elrendezve. Célszerűen a szalag alsó oldala a két tartóborda-sor között legalább egy íves, boltozatszerű, a szalag hosszirányában húzódó kivágással is rendelkezhet. Egymáshoz képest mozgást végző építmény-részek esetében a szalag több íves kivágás között megfelelő számú felfekvési felülettel rendelkezik, amelyek az egyik útpálya-kivágás alsó részén helyezkednek el. A hézagzáró szerkezetre ható nyomás esetén ily módon a szalag lefelé, az útpálya-kivágás alsó részére nyomódik, amelynek eredményeként helyzete még biztosabbá válik, aminek a gördülő terhek által előidézett igénybevételek szempontjából döntő jelentősége van. A hézagzáró szerkezet oly módon is kialakítható. hogy a keresztmetszetben íves kivágások a szalagot járulékosan stabilizálják. Ezáltal elérjük, hogy a szalag összenyomásakor vagy kiterjedésekor a szalag belsejében fellépő feszültségek egyenletesen adódnak át a peremmenti tartományokban elhelyezkedő rögzítőszervekre. A járulékosan előirányzott stabilizálószervek hozzájárulnak ahhoz, hogy a szalagon belül fellépő deformálási erők le legyenek vezetve, és a fellépő anyag-eltolódások a szalagot a kivágások alsó részétől, vagy az oldalt csatlakozó pályatest-részektől, illetve betétektől ne távolítsák el. A kivágások excentrikus boltozatokként is kiképezhet ők, e vonatkozásban igen előnyös az a megoldás, amely szerint a kivágás hosszirányban több egymás mögött elrendezett viszonylag rövid hosszirányú kiterjedésű excentrikus boltozattal rendelkezik, amelyek váltakozva az egyik vagy másik ágyazat felé nyúlnak. Egy további találmányi ismérvnek megfelelően az íves kivágáson belül egymástól távközzel bordák vannak elrendezve, amelyek a tágulási hézagra keresztirányban húzódnak. Ezek a bordák célszerűen a szalaggal egy tagban vannak kiképezve. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak néhány előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon: az 1. ábra a találmány szerinti hézagzáró szerkezetnek azt a kiviteli példáját mutatja, amely egymáshoz képest nem mozgó építményrészek közötti hézagok lezárására szolgál, a 2. ábra egymáshoz képest mozgó építmény■részek között hézagok lezárására alkalmas hézagzáró szerkezetet tüntet fel, a 3. ábra a találmány szerinti hézagzáró szerkezet egy további kiviteli változatát tartalmazza, a 4. ábra a feszítőszervek egy megoldási lehetőségét tünteti fel, az 5. ábra viszonylag kis szélességű hézagzáró szerkezetet mutat, amely azonban nagy tágulást tesz lehetővé, a 6. és 7. ábrák ugyancsak viszonylag nagymértékű tágulást lehetővé tevő hézagzáró szerkezetet szemléltet. A 10 tágulási hézag valamely építmény, például híd, útburkolat vagy hasonló 11 és 12 építmény - -részei között van előirányozva. A jelen esetben ezek alépítmény-részek. Az alépítmény általában betonból készül, és a 14 aszfaltréteggel ellátott 13 burkolattal rendelkezik. Az aszfaltréteg képezi az útburkolat tényleges felületét. A 13 burkolat általában bitumenből áll, és a szigetelő 15 műanyagréteg közbeiktatásával kapcsolódik az alépítményhez. A 15 műanyagréteg például valamilyen üvegszállal erősített műanyagból állhat. A 13, 14 és 15 rétegek nincsenek a 10 tágulási hézagig vezetve, miáltal a hézagzáró szerkezet befogadására alkalmas útpálya-kivágások alakulnak ki. Az 1. ábra szerinti kiviteli változatnak megfelelően mindegyik 11 és 12 alépítmény-rész a 10 tágulási hézaggal párhuzamosan húzódó szögvassal van ellátva, amelyet 16 hivatkozási számmal jelöltünk, és amelynek 17 vízszintes szára és 18 függőleges szára van. A 17 vízszintes szár az útpálya-kivágás 19 alsó részén oly módon van rögzítve, hogy a 17 vízszintes szárhoz a 20 vasbetét van hegesztve, amely az alépítménybe van ágyazva. A 17 vízszintes szár 21 szabad felülete a 22 hézagzáró szalag felvételére alkalmas sima felfekvő felületként van kiképezve. A 16 szögvas 18 függőleges szára ennél a kiviteli példánál az úttest felületére van kivezetve, és hosszában elosztott több 23 átmenő furattal van ellátva, amelyeken a 24 feszítőcsavarok vannak átvezetve. A 24 feszítőcsavarok 25 fejei a 18 függőleges szárnak a 13 burkolatig — bitumenrétegig - nyúló felületére fekszik fel. A 18 függőleges bordákkal párhuzamosan a 22 hézagzáró szalagban 26 tartóbordák vannak elhelyezve. A rajzokon csak keresztmetszetben látható tartóbordák különálló szakaszokból vannak kiképezve, amelyek egymással egy vonalban, a 10 tágulási hézaggal párhuzamosan vannak a 22 5 10 15 :o 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
