173513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinilklorid polimerizálására oltott mikroszuszpenzióban

s 173513 6 részecskék nagyon kicsik. A találmány szerinti eljárás során általában előnyös, ha egy vagy több, az előző oltóanyagtól eltérő olyan oltóanyagot alkalmazunk, amely nem tartalmaz semmiféle inidátort. Ez azután az iniciátor olyan mennyiségé­vel polimerizálod ik, hogy az iniciátor legalább 80 súly%-a elbomlik a reakció folyamán. Az első oltóanyagtői eltérő oltóanyag vagy oltóanyagok előállításánál abban az esetben, ha a polimerizálást emulzióban végezzük, vizet, valamely viniimonomert egymagában vagy valamely kopo­­limerizálható monomerrel társulva, vízoldható iniciá­­tort és olyan anionos emulgeálószert használunk, amely képes társulni egy nem-ionos emulgeátorral. A részecskék méretét valamely — emulzióban való polimerizálásra alkalmas - módszenei szabá­lyozzuk, például gondosan megválasztjuk az alkalmazott emuigeáiószer minőségét és mennyi­ségét, valamely oltóanyagot alkalmazunk és beállít­juk a keverési sebességet. A reakcióéi egy hőmérsékletét a beálló nyomáson gyenge keverés közben 30 C*-ról 65 C*-ra emeljük. Abban az esetben, ha a nyomás lecsökken, a reakciót megszakítjuk és az át nem alakult monomert vagy manomereket gőzöléssel eltávolítjuk. Ezeknek az oltóanyagoknak az előállításához szükséges vízoldható iniciátoroknak a képviselői a hidrogénperoydd, az alkálifém- vagy ammóniumper­­sziúfát, amelyek képesek társulni vízoldható redukáló szerekkel, így alkálifémszulfídokkal vagy •biszuißtükkal. Az alkalmazott mennyiségek nagy mértékben változnak, továbbá függenek a választott iniciáló rendszertől és elegendőnek kell lenniök ahhoz, hogy biztosítsák a polimerizálást 4-10 (ka alatt. A találmány szerinti polimerizálás során a különböző oltóanyagok teljes mennyisének annyinak kell lennie, hogy az azokban levő polimerek mennyisége a vinilklorid (a polimerizá landó ko monomerrel együtt vagy anélkül) + az oltó-polimerek összegének 1—50súly%-át tegye ki. Lehet használni 50 súly% feletti mennyiséget kitevő oltópolimert, de ennek kis jelentősbe van, ebben az esetben nagy az arány a vinilkloridhoz vagy a vinilkloridot és a kopolimerizálható monomert tartalmazó elegyhez viszonyítva és így a találmány előnyei lecsökkennek. Az oltóanyagból 1 súly%-nál kisebb mennyiségnek a használata szintén nem kedvező, a reakdóképes iniciátor mennyisbe az első oltópolimerben vagy két vagy több oltópo­limerben ekkor nagyon kicsi és gyakorlatilag nem képes arra, hogy a vinilkloridnak vagy a vinilklorid és a kopolimerizálható monomerek elegyének a polimerizálását elősegítse. Valójában kedvező az, ha felesleges mennyisbű iniciátor van az első oltópolimerben vagy két vagy több oltópolimerben, amely valóban hatásosan segíti a vinilklorid vagy a vinilklorid és a kopolimerizálható monomer poli­­merizációját pontos reakciósebessb esetén, ahogy ezt az 1 485 547 számú francia szabadalmi leírás ismerteti. Az első oltópolimernek más oltópolimerhez vagy -polimerekhez való aránya, amely az előállítandó polimer Összetételétől függ, 95/5 és 5/95 között mozog. Az oltott polimerizálás kivitelezésére különböző módszerek léteznek. Ezek közül néhányat az alábbiakban ismertetünk:- Mikroszuszpenzióban polimerizálással készített első oltóanyagot használunk, amelyben a polimer­­•részecskék szerves -anyagban oldható inidátort tartalmaznak, akár emulzióban vagy mikroszuszpen­zióban polimerizálással készített második oltó­anyaggal együtt, amelyben a polimer-részecskék finomabbak, mint az első oltóanyag polimer-ré­szecskéi, de nem tartalmaznak inidátort, akár olyan mikroszuszpenzióban polimerizálással készí­tett második oltóanyaggal együtt, amelyben a polimer-részecskék finomabbak, mint az első oltóanyag polimer-részecskéi, de szerves anyagban oldható inidátort tartalmaznak.- Mikroszuszpenzióban polimerizálással készített első oltóanyagot használunk, amelyben a polimer­­részecskék szerves anyagban oldható inidátort tartalmaznak, akár olyan emulzióban vagy mikro­szuszpenzióban polimerizálással készített második oltóanyaggal együtt, amelyben a polimer-részecskék finomabbak, mint az első oltóanyag polimer-ré­szecskéi, de nem tartalmaznak inidátort, akár olyan emulzióban vagy mikroszuszpenzióban poli­merizálással készített harmadik oltóanyaggal együtt, amelyben a polimerrészecskék finomabbak, mint a második oltóanyag polimer-részecskéi és nem tartalmaznak inidátort, akár olyan mikroszusz­penzióban polimerizálással készített harmadik oltó­anyaggal együtt, amelyben a polimer-részecskék finomabbak, mint a második oltóanyag polimer-ré­szecskéi és szerves anyagban oldható inidátort tartalmaznak.- Mikroszuszpenzióban polimerizálással készített olyan első oltóanyagot használunk, amelyben a polimerrészecskék szerves anyagban oldható iniciá­­tort tartalmaznak, akár olyan emulzióban vagy mikroszuszpenzióban polimerizálással készített má­sodik oltóanyaggal együtt, amelyben a polimer­részecskék finomabbak, mint az első ohóanyag-po­­limerrészecskéi és szerves anyagban oldható inidátort tartalmaznak, akár olyan emulzióban vagy mikroszuszpenzióban polimerizálással készített harmadik oltóanyaggal együtt, amelyben a polimer­részecskék finomabbak, mint a második oltóanyag polimer-részecskéi és nem tartalmaznak inidátort, akár mikroszuszpenzióban polimerizálással készített harmadik oltóanyaggal együtt, amelyben a polimer­részecskék finomabbak, mint a második oltóanyag polimerrészecskéi és szerves anyagban oldható inidátort tartalmaznak.- Mikroszuszpenzióban polimerizálással készített olyan első oltóanyagot használunk, amelyben a polimer-részecskék szerves anyagban oldható inidá­tort tartalmaznak olyan emulzióban vagy mikro­szuszpenzióban polimerizálással készített második oltóanyaggal együtt, amelyben a polimer-részecskék nagyobbak, mint az első oltóanyag polimerrészecs­kéi és nem tartalmaznak inidátort.- Mikroszuszpenzióban polimerizálással készített olyan első oltóanyagot használunk, amelyben a polimerrészecskék szerves anyagban oldható iniciá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom